Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen.pdf

Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen Magyarok és a Szent Galleni ApátságAkten des wissenschaftlichen Kolloquiums an der Universität Eötvös Loránd Budapest vom 21. März 1998 anlässlich der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ im Ungarischen Nationalmuseum (21. 3. – 30. 4. 1998) herausgegeben von György J. Csihák und Werner Vogler HIM AG Y C A SC H H RI I R AR I S RT N E SC H ER I R V TO T I E G YES N Z LM E R E I R I Ungarisch Historischer Verein Zürich A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a Szent Galleni Apátsági Levéltár kiadványa Stiftsarchiv Sankt Gallen Sankt Gallen - Budapest 1999 LE 3 CH T H H UG Z Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen Kolloquium an der Universität Eötvös Loránd Budapest am 21. 3. 1998 anlässlich der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ vom 21. März bis 30. April 1998 im Ungarischen Nationalmuseum Landammann lic. oec. Hans Ulrich Stöckling, Präsident der Regierung des Kantons St. Gallen Rektor Prof. Dr. Miklós Szabó, Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften sowie Patronat Dr. Werner Vogler, Stiftsarchivar, St. Gallen, Präsident des Historischen Vereins des Kantons St. Gallen, Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich Dr. Karl Schmuki, Stiftsbibliothek, St. Gallen Dr. István Fodor, Tit. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums, Präsident der Vereinigung der Ungarischen Museen Referate Prof. Dr. habil. István Erdélyi, Direktor des Instituts für Geschichte an der Gáspár Károli Universität, Budapest Miksa B. Bánhegyi OSB, Bibliotheksdirektor, Erzabtei Pannonhalma Prof. Dr. Walter Berschin, Universität Heidelberg, Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich Dr. György J. Csihák, Präsident des Ungarisch Historischen Vereins Zürich 4 Magyarok és a Szent Galleni Apátság Kolloquium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten 1998. március 3-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban 1998. március 21-től április 30-ig tartott „A Szent Galleni Apátság kulturája“ című kiállítás alkalmával lic. oec. Hans Ulrich Stöckling, St. Gallen Kanton kormányelnöke Dr. Szabó Miklós, az Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora valamint Védnök Dr. Fodor István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum c. főigazgatója, a Magyar Múzeumok Szövetségének elnöke Prof. Dr. habil. Erdélyi István, a Károli Gáspár Egyetem (Budapest) Történelmi Intézete igazgatója Dr. Karl Schmuki, Apátsági Könyvtár, St. Gallen Dr. Werner Vogler, St. Gallen Kanton főlevéltárosa – apátsági főlevéltáros St. Gallen Kanton Történelmi Egyesületének elnöke, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület dísztagja Előadók Bánhegyi B. Miksa OSB, a Pannonhalmi Főapátság könyvtárigazgatója Dr. Walter Berschin, a Heidelbergi Egyetem professzora, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület dísztagja Dr. Csihák J. György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke 5 Budapest Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich lic. Gallen 6 . Wissenschaftlicher Assistent am Stiftsarchiv St. Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich Übersetzung Fordítás: Sipos Zsolt (* markierte Vorträge) Lektorat: Dr. Präsident des Historischen Vereins des Kantons Sankt Gallen. Adjunkt. 2002 Készült: a Zepetnek Nyomdában.Redaktion Szerkesztő: Dr. am Eötvös Loránd Tudományegyetem. Balatonvilágos ( (88) 480-511 Ungarisch Historischer Verein Zürich Stiftsarchiv St. Gallen ISBN 963 86100 8 5 Das Veröffentlichungsrecht der vorgetragenen Vorträge gehört dem Verein und den Verfassern Az elhangzott előadások közlési joga az egyesület és a szerző tulajdona © 1999 by © Zweite Auflage – Második kiadás. Sankt Gallen. phil. Werner Vogler Stiftsarchivar. Pandula Attila. Lorenz Hollenstein. György Präsident des Ungarisch Historischen Vereins Zürich a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke Dr. Csihák J. 28 Fodor István Erdélyi István A magyarok 926-os Szent Gallen-i betörése a Szent Galleni Apátsági Könyvtár kézirat-kincsének tükrében . . György Die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn . . . . . . . . . . . . . . .97 Ein heidnischer Beitrag zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ . .9 Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71 Der Einfall der Ungarn in Sankt Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen . . . . . . . . . . .117 . . . . .102 Ergänzung zur Auflage 2 – Kiegészítés a 2. . . . . . . . . . . . . . . .126 7 .két könyvtár . . . . . . . . . . . . . . .Inhalt – Tartalom Caratsch Claudio Vogler Werner Schmuki Karl Zum Geleit . . . . . . . . . . .78 Sankt Gallen und die Streifzüge der Ungarn Szent Gallen és a magyar hadjáratok . . kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . .90 Szent Gallen és Pannonhalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63 Anhang – Függelék Magyarok Szent Gallenben – pogányul . . .50 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miksa Sankt Gallen und Pannonhalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 Magyar adatok a Szent Galleni Apátsági Könyvtárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 Bánhegyi B. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54 Ein Wort zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ . . . . . . . . . .83 „Magyarok Szent Gallenben“-hez – röviden . . . . . . . . .58 Ágostai (Augsburg-i) Ulrik élete és a magyarok .107 Die Anzahl Besucher der Ausstellung in Ungarn – A kiállítás látogatóinak száma Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . .zwei Bibliotheken Berschin Walter Csihák J. . . . . .93 . . 8 . Gallens für die ungarische Selbsterkenntnis. deren Ergebnisse im vorliegenden Druck vermittelt werden. Alle diese Quellen befinden sich in Bibliothek und Archiv der Abtei St. dass später in der St. Die geschichtliche Entwicklung eines Volkes. Dies ist weiter nicht erstaunlich. ihr ungarisches Gegenstück von Pannonhalma sowie über den Ungarneinfall von 926 vor. Gallen feststellbar. so ist eine brennende Neugier für alle Belange der Abtei St. Die Eintragungen in den St. Gallen. aber stets einprägsam darüber berichtet wurde. Galler Episoden aus der frühen Árpádenzeit. Damit belegt er auch die ausserordentlich wichtige Funktion St. Deshalb traf die kulturelle Tagung. auf ein berechtigtes Interesse. Galler Annalen liefern die älteste direkte schriftliche Kunde von den „Agareni“. Claudio Caratsch Schweizerischer Botschafter in Ungarn 9 . Karl Schmuki so lebhaft aufzeigt. Die Vorträge stellen neueste Forschungsergebnisse über die Abtei St. welcher erste Kontakt glücklicherweise der einzige bedrohliche blieb und bis heute einer erfreulichen Gegenseitigkeit im Austausch und im Einvernehmen Platz gemacht hat. Galler Klostergeschichte und wiederum mehrere Jahrhunderte später in Bildquellen immer anachronistischer. wie es der hier enthaltene Vortragstext von Dr. deren schwankendes Bild in der westlichen Kultur weiterhin so kräftig wirkte. galt in den Zeiten der Not und der fremden Besetzung als Trost und gilt heute als Beispiel für eine ebenso grundlegende Wandlung zur Teilnahme an der westeuropäischen Zusammenarbeit. Gallen. weiss doch in Ungarn fast jedes Schulkind von den St. Was die Kontakte zur Schweiz betrifft.Zum Geleit Bei der ungarischen Bevölkerung ist das Interesse für die nationale Geschichte aussergewöhnlich stark vertreten. das innert fünfundsiebzig Jahren von wilden Reiterscharen zu den Bewahrern eines wohlhabenden christlichen Königreiches wurde und es in drei weiteren Jahrhunderten zu einer der führenden Mächte Europas brachte. 10 . Vorträge 11 . 12 . des Präsidenten des Ungarisch Historischen Vereins Zürich. erschienen. Galler Urkunden einzigartige Zeugnisse mittelalterlicher Kultur dar. Zur Tatsache der dichten Überlieferung aus dem Frühmittelalter in St. zunehmend über Jahrhunderte hinweg auch politische Aufgaben übernahm. die ersten Originale stammen aus der Zeit um 740. Gallen. Es handelt sich um einen Bestand von rund 800 originalen Dokumenten. aus bescheidenem Beginn als Abtei im 8. Galler Texte zusammengestellt und kommentiert. das es ermöglichte. in den folgenden Jahrzehnten wird dann die Überlieferung zunehmend dichter. eine ungarische Übersetzung ist vor wenigen Jahren dank der Initiative von Dr. Nicht nur für die Rechtsgeschichte. György Csihák. konkret sind dies neben zwei Verbrüderungsbüchern des 9. über die lokalsprachlichen und stammesprachlichen Grenzen hinaus einen kommunikativen Austausch im Kultur.und Hochmittelalters. Gallen umfasst die Rechtsdokumente und Verwaltungsakten der ehemaligen Fürstabtei St. Gallens Stiftsarchiv hinweisen.die rechtlich und administrativ voneinander getrennt sind. Gallen) 13 . Gallen bildet seit 1983 mit Stiftsbibliothek und Stiftsarchiv und den barocken Bauten Teil des Welterbes. Sie sind Zeugnisse für die Latinität des Mittelalters und damit für einen fast europaweiten Bezugshorizont. Die Überlieferung der Rechtsakten setzt bereits zur Gründungszeit des Klosters um 720 ein.und Bezugsraum hinaus. Jahrhundert entstanden. Das Stiftsarchiv St. welche die von alemannischen Grundbesitzern vorgenommenen Güterschenkungen rechtsgültig festhalten.und Rechtsleben aufrechtzuerhalten. Der frühere Stiftsbibliothekar Johannes Duft hat die St. vor dem Jahre 1000. So lebte die römische Zivilisation in mannigfacher Art und Weise im Mittelalter Werner Vogler (St. die. Als Stiftsarchivar möchte ich mit diesem Beitrag besonders auf die schriftliche Überlieferung über die Ungarn in St.Stiftsbibliothek und Stiftsarchiv . Jahrhundert festgehalten. Die lateinische Sprache war das Kommunikationsmittel des Früh. Ganz besonders stützt diesen Eintrag die einzigartige Überlieferung des Frühmittelalters. sozusagen in den ursprünglichen Instituten . Gallen tritt noch die Eigenart hinzu.und Bildungstradition. Jahrhunderts und dem einzigartigen Professbuch aus karolingischer Zeit die Rechtsdokumente. und 10. in Stiftsbibliothek und Stiftsarchiv. vorwiegend Urkunden. sondern auch für die Paläographie und Sprachgeschichte stellen die St. dass die Texte zu einem wichtigen Teil bis heute am Ort ihrer Entstehung liegen. von Bedeutung weit über den eigentlichen Entstehungs. das im Katalog der UNESCO eingetragen ist. In dieser Überlieferung sind auch wesentliche schriftliche Texte über die Geschichte und die Züge der Ungarn in Westeuropa im 9. Tibor Missura und Dr. Die pragmatische Schriftlichkeit hütet aus dieser frühen Epoche das Stiftsarchiv. immer vor dem Hintergrund einer klassisch-antiken römischen Kultur.Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv Der Stiftsbezirk St. in dieser Quantität einzigartig nördlich der Alpen. Es ist quellenmässig fundiert davon auszugehen. So würde sich die Vorstellung von der Zäsur in der Schriftlichkeit durch die Ungarn gut bestätigen lassen. wurde gleichsam im Hegel’schen Sinne ins Mittelalter aufgehoben (bewahrt). September 925 datiert werden sollte. Gallens. Das Silberne Zeitalter zog erst allmählich herauf. sich vor dem Ungarneinfall auf Burgen und Inseln in Sicherheit brachten. die im Kloster St. Die Zäsur lässt sich m. und 2. also wenige Wochen nach dem Einfall vom 1. ausserdem zerstörte ein verheerender Brand 937 wesentliche Teile der Klostergebäude. Wartmann 785. Ich wage die Aussage. dass nicht nur Menschen. Gallen aus. beim Einfall der Ungarn am 1. Doch nun zurück zu unserem eigentlichen Thema. Am Beispiel des karolingischen Professbuchs mit dem Eintrag des Todes „Wiberats“. aus dem Fehlen von Quellen. Am Beispiel der Annales Alemannici. Für die modernen Historiker schliesst damit das Goldene Zeitalter St. Bis 925 führt Hermann Wartmann im „Urkundenbuch der Abtei St. Ein schönes Beispiel sind etwa auch die römischen Überreste in Budapest. dass vom Blickwinkel der Abtei her gesehen das Jahr 926. den Ekkehart IV. Dann folgt eine Urkunde aus der Zeit nach dem Ungarneinfall.stellt König Heinrich in Worms am 4. Wiboradas. eine entscheidende Zäsur bildet. Dies ist natürlich kein 14 . Mönche und Laien. dass das Dokument auf den 21. der Einfall der Ungarn. Mai 926 datiert wurde. Ich möchte an drei Quellenarten den Spuren der Ungarn im Stiftsarchiv nachgehen. welche die Kontinuität teilweise brachen.. Im gleichen Jahr 926 . 1. Ex negativo. Gallen auf den 26. 1. das Kloster musste sich von den Ungarneinfällen und weiteren schwerwiegenden Ereignissen erst erholen. Gallen“ 784 Urkunden auf. 2. Man gewinnt beim Betrachten des frühen St. so anschaulich beschreibt. deren beste. d.Wartmann 786 . dass vielmehr auch die kostbaren Bücher und wertvollen Dokumente evakuiert und disloziert wurden. Auch Sarazenen bedrohten die Gallusabtei.h. 3.E. es ist vielleicht eher so. um den genius loci zu beschwören. Vor kurzer Zeit hat ja hier eine Ausstellung auf dieses gemeinsame Kulturerbe hingewiesen. Deshalb sind diese Zeugnisse über die Geschichte der Abtei und die Erwähnungen der Ungarn tatsächlich erhalten geblieben. dass der Einfall der Ungarn die pragmatische Schriftlichkeit gleichsam zum Erliegen gebracht oder die Überlieferung mindestens unterbrochen hat. Galler Urkundenbestandes den Eindruck. aus dem Nichtvorhandensein von Urkunden aus einer bestimmten Zeit. November eine Privilegienbestätigung fűr St. wir wissen dies aus den Erzählungen Ekkeharts IV.weiter. Natürlich gab es dann die Völkerwanderung. Mai 926. und zwar wird die Immunität des Klosters konfirmiert. Aber diese Datierung ist nicht ganz sicher. am Beispiel der Lücken von Urkunden aus der Zeit nach dem Ungarneinfall besonders schön aufzeigen. ähnlich wie wir solche in der Schweiz zu finden vermögen. unmittelbarste Fassung im Stiftsarchiv aufbewahrt wird. andere haben auch schon darauf hingewiesen. Mai 926. die Landnahme der Ungarn und anderer Völker. aber nie mehr so dicht wie zuvor. die auch anderswo festgestellt werden kann. vielleicht bei Zuzwil SG zu suchen. Juni 947 in Magdeburg die wichtige Bestätigung der Verleihung des Markt. wurde wieder eine Schenkungsurkunde des Klosters. 928. und zwar nicht in St. Ein Jahr später schenkt König Otto I. wo jedes Jahr oder fast Monat für Monat oder ausnahmsweise gar Tag für Tag Güter an das Kloster St. vielleicht in Vorarlberg. bietet ein Problem der Datierung. Gallen ausgestellte Urkunde aus dem rätisch-romanischen. Gallen. Ähnliches gilt für Wartmann 789. Ein Jahr zuvor. gut zehn Jahre nach dem Ungarneinfall. Auch bei den nächstfolgenden Urkunden. Immerhin brachte das Silberne Zeitalter seit ungefähr 1000 eine zweite Blütezeit des Skriptoriums mit liturgischen und neumierten Musikhandschriften. dass gerade nach dem Ungarneinfall noch Verluste entstanden sind.und Münzrechtes in Rorschach durch König Otto I. Galler Kanzlei. Wartmann 792. Gallen gingen. Auf der anderen Seite kann man sich nicht ohne weiteres vorstellen. Gallen. Gallen geschenkt. Die nächste Urkunde. Auch eine weitere Urkunde . Güter im Thurgau. Die schriftliche urkundliche Überlieferung läuft im Mittelalter noch weiter bis gegen Ende des 10. Gallen von privater Seite. Wartmann 793. Gallen zu tun hat. Wartmann 788. sie kann auch vordatiert werden auf den 8. Wartmann 791 ist eine Verkaufsurkunde aus dem Folkwin-Paket. Daran reiht sich 948/9 eine weitere Schenkung an das Kloster St. die Immunität des Klosters zu Quedlinburg bestätigt. aber einmal vorhanden gewesen sind. die Männedorf betrifft. eine wohl in Buchs im Kanton St. ein Problem.Wartmann 787 . Gallen überliefert. das zunächst nichts mit dem Kloster St. so dass sie nicht als Zeugnis für eine Kontinuität der St. birgt ebenfalls Datierungsprobleme. ent- 15 . Jahrhunderts und versiegt danach über Jahrzehnte bald einmal vollständig. in der Baar und an weiteren Orten an das Kloster St. Februar 924. Immerhin wäre sie aber. Die folgende Urkunde. auch wenn das Datum für 929 bestätigt werden könnte. Gallen entstanden sind. mehr als sechs Jahre nach dem Ungarneinfall entstanden. die jedenfalls nichts mit St. sondern im heutigen Süddeutschland. Galler Schriftlichkeit nach dem Ungarneinfall dienen kann. die ebenfalls nicht in St. geschrieben und in St.gut zwei Jahre nach dem Ereignis. 940 hat König Otto I. Wartmann 790 und 791. Galler Abt Craloh. Des weiteren folgt am 12. Wartmann 792 eine wohl im Zürichbiet ausgestellte Traditionsurkunde für St. Sie ist unvollständig überliefert und kann ebenfalls nicht gegen unsere Argumentation angeführt werden. Gallen. In der Folge werden die Schenkungen wieder dichter.Dokument der St. Gallen zu tun hat. hatte ein Amalpret seinen Besitz in „Wolerammeswilare“. ist datumsmässig in einen Zeitraum von 10 bis 20 Jahren nach dem Ungarneinfall anzusetzen. das natürlich nie mit letzter Stringenz gelöst werden kann. ob die fehlenden Urkunden nach dem Ungarneinfall einfach nicht mehr existieren. Parallel dazu eine Blütezeit der pragmatischen Schriftlichkeit zu vermuten. zudem ist es ein Stück. handelt es sich um sogenannte Folkwin-Urkunden. an das Kloster St. 947. an den St. Erst 933. Es stellt sich die Frage. Diese Lücke der schriftlichen Überlieferung nach 1000. ist schwer zu verstehen und bisher nicht plausibel erklärt. also nicht alemannischen Gebiet. Galler. also im 8. dass es sich beim Manuskript des Stiftsarchivs um die beste Überlieferung der alemannischen Annalen handelt. fortsetzen musste. wurden sie dem Stiftsarchiv St. Bereits für 791. dann folgt jener für 869. dass für die pragmatische Schriftlichkeit St. dass es sich in Bezug auf die Ungarn weitgehend um Ad hoc-Einträge zu den einzelnen Jahren handelt. sondern vielmehr zusammenfassend darauf hinweisen. Doch dieses Problem möchte ich hier nicht erörtern. Dies ist sicher auch ein Beweis und ein schönes Zeugnis für die Tatsache. Jahrhundert fassbar. Sie kamen 1712 nach Zürich als Kriegsbeute bei der Invasion der Zürcher und Berner ins fürstäbtliche Gebiet. Gallen als „unser Kloster“ erwähnt wird. Jahrhundert. ist die Tatsache. den Text mehrzeilig eingeschrieben hat. wie stark die Epoche in unserem alemannischen und bayerischen Raum im Zeichen der Ungarneinfälle stand und wie sehr die Menschen mit diesen Ereignissen konfrontiert waren. Die Annales Turicenses. Frappant ist diese Lücke im 11. Die Hände sind im übrigen verschiedenen Skriptorien zuzuweisen. nämlich zwei. Zwischen 899 und 926 dominieren in den Annalen im Grunde genommen die Einträge über die Ungarn. ist ein erster die Ungarn betreffender Eintrag* überliefert. indes immerhin darauf hinweisen. ausserhalb des Jahresschemas. Gallen 16 . Angelegt waren die Annalen für eine Zeit bis 980. zumal zahlreiche Parallelfälle in anderen Klöstern zu vermelden sind. die letzte. Sieben Hände sind an diesen Annalen beteiligt. Neben Einträgen über das Wirken der Kaiser und Könige ist es vor allem dieses Thema. der im Manuskript des Stiftsarchivs noch vor dem siebenten Schreiber anzusetzen ist. Gallen zurückgegeben. nicht zuletzt deshalb. so dass mit kleiner Schrift weitere Einträge zum entsprechenden Jahr eingefügt wurden und der Text sich teilweise am Rande. was im weitern auch bedeutet. das eine herausragende Rolle spielt. Tatsächlich führen aber die Einträge nur bis 926. Eine Zeile reichte in der Praxis aber häufig nicht. dass er zu diesem Jahr noch ein letztes Mal mehr als eine Zeile. für Einträge ausgespart bzw. was der Grund dafür ist. Nun zum zweiten Punkt. In den Dreissigerjahren. 2. Gallen.eine entscheidende Zäsurstelle bedeutet. So legt es mindestens die Tatsache nahe. Die Urkunden fliessen sehr knapp. Walter Lendi hat festgehalten. Der Hauptanleger des chronologischen Gerüstes der römischen Jahrzahlen hat wohl um 869-76 gearbeitet. 1931. weil St. Da fühlen wir gleichsam den Puls der Ereignisse.wohl nicht monokausal . Für jedes Jahr ist nach 869 nur gerade eine Zeile reserviert. welche weiteren Ursachen hinter dieser versiegenden rechtlichen Überlieferung stehen. dass man sich aufs Notwendigste und die wichtigsten Ereignisse beschränken wollte. eben dem Jahr des Ungarneinfalls in St.behrt jeder Grundlage. wie sie in der Forschung neben Annales Alemannici traditionell genannt werden. Diese Überlieferungsgeschichte wollen wir nicht weiter berühren. für welches bei Wartmann nur gerade fünf Urkunden zu finden sind. sollten eigentlich Annales Sangallenses heissen. es handelt sich fast exklusiv um kaiserliche Diplome und Privilegienbestätigungen. siebente Hand gehört aber sicher einem St. Gallens offenbar der Einfall der Ungarn 926 . sich vorzustellen. Direkt auf St. Was für die Geschichte der Ungarn dabei bedeutsam wird. Es fällt schwer. auf das wir noch zu sprechen kommen werden. u. dess die Ungarn „hand grandi et non intolerabili lesione“. auf den Walter Berschin mehrfach hingewiesen hat. also ohne Schäden und Verwüstungen abgezogen seien. überfallen. also ohne grosse Schäden und Verwüstungen abgerogen seien. wie im Professbuch. das nicht mit Menschen verteidigt gewesen sei. Es muss doch wohl der Eintrag kurz nach dem Ereignis niedergeschrieben worden sein. hätten am 2. wie wir sie kleiner auch bei den einzelnen Gelübdeformeln finden. indirekt auch für den Ungarneinfall in St. 1041 und 1042 weitere Einträge. ob dies nicht eine Beschönigung darstellt. NON. d. einem Rechtsdokument. „VI. Der Text ist bekannt. dass die Ungarn „haud grandi et non intolerabili lesione“. Gallen in karolingischer Zeit war die eigenhändige. II. Die Ungarn. Gallen. überdies vor allem auch über die entscheidende Schlacht König Ottos I. In den Annales Alemannici heisst es zu 926 ausdrücklich. dass die Ungarn eigentlich nicht viel zerstört hätten und dank der himmlischen Intervention der St. dem einzigen karolingischen Professbuch Europas.bezogen ist nur gerade der im Verhältnis umfangreiche Eintrag zu 926. auf Seite 14 oben. Da steht in der oberen Hälfte nach einem grossen Kreuzzeichen.erhalten geblieben ist. Der paläographische Zusammenhang im Manuskript jedoch ist bisher wenig oder gar nicht beachtet worden. nämlich. die mit dem Sieg über die Ungarn endete. WIBERAT reclusa a paganis interempta“. Mai das Kloster. Man fragt sich. Die grösseren St. dem Professbuch. er findet sich in der Publikation „Die Ungarn in St. Kurz nach dem Tod der Wiborada hat eine Schreiberhand mit kleineren Buchstaben als üblich den Tod der Inklusin eingetragen. Galler Annalen (Annales Sangallenses Maiores). Es bilden sich hier bereits die Klostertradition und das Klosterbewusstsein aus. Die Sonderform in St. einem der zentralsten Manuskripte der Klostertradition. Man frogt rich. „am 1. 945.ein Glücksfall der europäischen Überlieferung .“ und dann „Ungari“. das . Dies war die Stelle des Professbuchs.a. Gallen“ von Johannes Duft. die Einträge angelangt waren. Galler Schutzpatrone und Heiligen Gallus und Otmar wieder hätten abziehen müssen. und des Bischofs Ulrich von Augsburg am 10. Datum und Frauenname sind eingangs durch die selten verwendete Capitalis rustica hervorgehoben. Mai wurde die Reklusin (eingeschlossene Nonne) Wiborada von den Heiden umgebracht“.h. etc. Auch hier wird. dass er in einem besonderen Kontext erscheint. Nach benediktinischer Regel (Kapitel 28) mussten die Mönche ihre Gelübde schriftlich festhalten. MAI. heisst es. wo 926. 3. bringen zu 943. Dieser Ad hoc-Eintrag kurz nach den Ereignissen von 926 führt uns zu einem weiteren bedeutsamen Eintrag. August 955 auf dem Lechfelde. Es handelt sich um ein wichtiges Zeugnis primär für den Tod der Wiborada. „KL. ob dies nicht eine Beschönigung darstellt. Wichtig ist zudem. In den Annales Alemannici heisst es zu 926 ausdrüchlich. Berschin hat darauf 17 . MAI. FERIA. das Datum des Ereignisses als einzige Stelle mit einer Capitalis rustica herausgehoben. schriftliche Fixierung im Professbuch. in der Stiftsbibliothek überliefert. und nicht die latinisierte Form des Namens . gerettet. darüber und darunter stehenden Mönchsgelübden mit Capitalis rustica beginnt „KALENDIS MAIIS WIBERAT a paganis interempta“. Wir können in diesen beiden Einträgen in den Annalen und im Professbuch gleichsam den Atem der Geschichte spüren. dass damit eine Memoria-Tradition geschaffen werden sollte. welch hohe Bedeutung im Bewusstsein und in der kollektiven Memoria der St. 18 . Es wird der deutsche Name .verwendet. wie deren entscheidende Bedeutung mit ausserordentlichen Mitteln festgehalten und historisch dokumentiert wurde. die in der Abtei nach überstandener Krise eine grosse Verehrung genoss. Bibliothek und Archiv. verfassen liess. gegeben hatte. 1047 von Rom kanonisierte Frau. Wiborada war die erste. Galler Klostergemeinschaft sowohl dem Ereignis des Ungarneinfalls als auch dem Tod der Wiborada beigemessen wurde. für die man zwei Viten. Die Einträge zeigen zudem. „Wiberat“ und nicht „Wiborada“. Lebensbeschreibungen. Sie hatte die Abtei nämlich mit den Gründungsheiligen Gallus und Otmar zusammen. die in den Annalen des Stiftsarchivs erwähnt werden. indem sie den Rat zur Evakuierung von Menschen und Schriften. Das ist ein seltener Fall. der nicht hoch genug zu schätzen ist.hingewiesen. dass der Eintrag aber auch im Gegensatz zu den daneben. Von den Heiden sei die Reklusin Wiberat umgebracht worden. das Ereignis fast handgreiflich fassen. 1970. Bd. György Győrffy.). in Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte 66. Drei Wiborada-Handschriften.56. Gallen. Bd. 1-208. Diss. Gallen. 1.250-277.1)..Bibliographie Hermann Wartmann (Hrsg. in: Miscellanea Historiae Ecclesiasticae 5 (= Bibliothèque de la Revue d’Histoire ecclésiastique 61).326-334. Class. St. Gallen. Gallen 1983 (Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte. Subsidia Sangallensia I.). Walter Berschin. Urkundenbuch der Abtei Sankt Gallen. Michael Borgolte. Gallen 1863-1955. Jahrhunderts als Zeitbild. Zürich 41998. 6 Bde. Eva Irblich. Gallen/StiftsArchiv Cod. Structures ecclésiastiques de la Hongrie médiévale. Krieg (Hrsg. Das Professbuch der Abtei St. S. Gallen 1986 (St. Galler Kultur und Geschichte.51). Paul M. S. Dieter Geuenich und Karl Schmid. St. Die Murbacher Annalen. 16). Untersuchungen zur frühalemannischen Annalistik. Materialien und Untersuchungen zu den Verbrüderungsbüchern und zu den älteren Urkunden des Stiftsarchivs St. S. C. Johannes Duft. in Schriften für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88. Walter Berschin. Walter Berschin (Hrsg. Ein Heiligen-Leben des 10. Gallen 1992. St. S. Vitae Sanctae Wiboradae. Bd. 159-167. Die Ungarn in St. in Alemannisches Jahrbuch 1973/75. Magyarok Szent Gallenben (Mittelalterliche Quellen. Walter Lendi. St. Werner Vogler (Hrsg.Wiboradae.B.3. Löwen 1974. Das Verfasserproblem der Vita S. Freiburg 1971 (Scrinium Friburgense. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. Középkori források). Tibor Missura-Sipos.). Cist. Mit Edition.). Augsburg 1931.phil. 19 . Die Vitae Sanctae Wiboradae. 1972. Zürich-St. Die Kultur der Abtei Sankt Gallen. IV 481. 1.Abb. Gallen ein Stück Land in Hundwil gegen ein gleich grosses zu Hohfirst. . Gallen-i magánokiratok mintái és okiratírás a magyarok betörésének idejébõl: 20 1a. 921: Die Brüder Lando und Engilbert tauschen mit dem Kloster St. Urkunde vom 23. Okt. Beispiele von St. Gallen. Galler Privaturkunden und Urkundenschrift aus der Zeit des Ungarneinfalls: St. Urk. Stiftsarchiv St. IV 482. Stiftsarchiv St. Urk. 1b. Mai 926: Wito tauscht mit dem Kloster St. Gallen Güter zu Arnegg gegen Güter zu Gossau. Urkunde vom 26.Abb. Gallen. 21 . Gallen. Zûrcher Abteilung X. 2. 91v-92r. fol. Urkunde Nr. Abb. Stiftsarchiv St.2a. 1. Seiten aus den Annales Turicenses: Oldalak az Annales Turicenses-bõl: 22 . Doppelseite mit Einträgen zu den Jahren 860 bis 906. Zûrcher Abteilung X. 1. fol. Doppelseite mit Einträgen zu den Jahren 907ff. 2b. 92v-93r. Stiftsarchiv St. Urkunde Nr. Gallen.Abb. Nach 926 brechen die Ad hoc-Einträge ab. 23 . 2c.Abb. Fol. 24 . 92v mit dem Text zum Ungarneinfall von 926. Stiftsbibliothek St.Abb. 209. Gallen. 3. p. 915. Cod. Sang. Annales Sangallenses Maiores mit Eintrag des Martyriums der Wiborada zu 925 und mit Lücke 926-933. 25 . Zwei Seiten aus dem St. 4. Gallen. Professbuch. Die Gelübde der ersten Mönche des Klosters St. 1. S. Um 800. Gallen.Abb. Galler Professbuch: Két oldal a St. Gallen-i próféciás könyvbõl: 4a. 26 . Stiftsarchiv St. 27 . Stiftsarchiv St. Professbuch. 14. 4b. Gallen.Abb. Seite mit Eintrag zum Tod der Reklusin Wiborada. S. die der Mönch Ekkehart IV. die uns über die Ereignisse vom Mai 926 kürzer oder ausführlicher orientieren: 1) die sogenannten „St. als erste Frau heiliggesprochen wurde. in der ich seit 10 Jahren als wissenschaftlicher Mitarbeiter tätig bin. über die offensichtliche Unrast des ungarischen Volkes bis zum Sesshaft-Werden sind vor allem dank der einzigartigen Überlieferung in Stiftsarchiv und . 3) sowie die zwei Lebensgeschichten der heiligen Wiborada. Jahrhundert gültigen Kapiteloffiziumsbuch der St. Kriege. überdauerten an Ort und Stelle alle Wechselfälle des Schicksals. 2) vor allem die Casus sancti Galli. Die meisten davon wurden im Kloster St. Es sind im wesentlichen drei in der Stiftsbibliothek erhaltene Quellen. Gallen ein. bis ins 11. dem vom 9. die sie in den einzelnen Jahren am stärksten beschäftigten und berührten. Galler Mönche. Mai 926 den Beilen und Streitäxten der einfallenden Ungarn zum Opfer fiel und die nicht zuletzt wegen des erlittenen Martyriums im Jahre 1047 in Rom von Papst Klemens II. jener Frau. Reformation und Revolution fast unbeschadet und finden sich heute noch . Gallen vorgestellt hat. 850 bis 972 verfasste und in denen er dem Ungarneinfall breiten Raum einräumt. Galler Klostergeschichten. Dank vieler Glücksfälle sind in dieser berühmten Bibliothek rund 500 Handschriften aus der Zeit bis zum Jahr 1100 erhalten geblieben. Die sanktgallischen Quellen über diese „verheerende Landplage“ (dies immer aus der Sicht der alemannischen Gesellschaft jener Zeit). wurden hier gelesen.in dieser grossen Zahl weltweit einzigartig . kommt mir nun die Aufgabe zu. die früheren Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek vorzustellen. Gallen geschrieben. teilweise übernommen aus einer ver- Karl Schmuki (St. 1) Die St. dass das ehemalige Kloster St. Gallen 1983 von der Weltkulturorganisation UNESCO in den Rang eines Weltkulturgutes erhoben wurde. über diese denkwürdige Episode vor genau 1062 Jahren. die St.Stiftsbibliothek zahlreicher und unmittelbarer als andernorts.vor allem . Galler Jahrbücher oder „Annalen“ enthalten knappe Aufzeichnungen der Mönche über jene Ereignisse. Mai des Jahres 926 fielen ungarische Reiterscharen im Kloster St. Diese Einmaligkeit und unglaubliche Reichhaltigkeit der Überlieferung hat nicht zuletzt dazu beigetragen. Gallen) 28 . 915. studiert. die am 2. sind Ereignisse zu den Jahren 709 bis 1056 aufnotiert. nach 1040 über wichtige Ereignisse rund um sein Kloster von ca. Brände. in denen verschiedene Begegnungen der mitteleuropäischen Gesellschaft mit den Ungarn aufnotiert sind. In der Handschrift Nr.am Ort ihrer Entstehung. Galler Annalen“ in den Codices 915 und (abschriftlich davon) 453. Nachdem Ihnen Stiftsarchivar Werner Vogler die Quellen aus dem Archiv des ehemaligen Klosters St.Der Einfall der Ungarn in Sankt Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen Am 1. Mai 926 stürmten die Ungarn heran. liessen jedoch den einfältigen Heribald in Ruhe.“ Am 1. dass der Hahn der Gott des Ortes und dieser wohl aus Gold oder sonst kostbarem Metall hergestellt sei. die ihn seiner Einfalt wegen verschonten. Nur der einfältige Bruder Heribald blieb zurück: „Fürwahr. 2) Diesem trockenen „Skelett der Kurznachrichten“. martyrologische und nekrologische Notizen vorgelesen. die das unmittelbare Anrücken von ungarischen Reiterhorden meldeten. Der Steinbau der Kirche fing jedoch nicht Feuer. dass er den Befehl gab. fliehe. die aus dem Mittelalter auf uns gekommen sind. Als man dies dem Anführer übersetzte. ist recht eigentlich das „Gewissen“. Er 29 . hauchte der unterhaltsame und fabulierfreudige Erzähler Ekkehart IV. traf Abt Engilbert für seine Mönche Schutzmassnahmen. die Fässer unberührt zu lassen. In den Kapiteln 51 bis 63 seiner St. Auf der Suche nach dem Schatz . Unter dem Eindruck von Nachrichten. wie wir es in diesem Codex 915 vor uns haben. Gallen“ formulierte. Ich fasse Ekkeharts echt spannende Schilderung über die Ankunft der Ungarn knapp zusammen: Als die Ungarn sich immer mehr der Bodenseegegend näherten. Da trat Heribald hinzu und fragte. Die Ungarn verbrannten die Leichen der beiden zwischen den Türpfosten der Kirche.(um 980-um 1060) Atem und Lebendigkeit ein. Heribald freundete sich mit den Ungarn an. Beide fielen herunter und blieben tot liegen. weil mir der Kämmerer für dieses Jahr mein Schuhleder noch nicht gegeben hat.bestiegen zwei Ungarn den Turm des Gallusmünsters.lorengegangenen älteren Vorlage. Im Keller fanden sie zwei volle Weinfässer vor.in der Handschrift fälschlicherweise zum Jahr 925 . war dieser darüber so belustigt. Wiborada erlitt den Märtyrertod. das „Gedächtnis“ der Abtei: Hieraus wurden den Mönchen jeden Morgen beim Kapiteloffizium nach der Prim Abschnitte aus der Benediktsregel. teilweise von verschiedenen Mönchshänden in rezenter Erinnerung eingetragen. sowie die stichwortartige Notiz über den Ungarneinfall und den Tod der heiligen Wiborada: „Agareni monasterium sancti Galli invaserunt. Viberat martyrizata est“ (Die Ungarn brachen in das Kloster des heiligen Gallus ein. Die älteren Mönche und die Klosterschüler schickte er mit Lebensmitteln versehen nach Wasserburg am Bodensee.(919-936). Abbildung 1). wer will! Ich werde niemals fliehen. Ekkeharts Casus sancti Galli gehören zu den köstlichsten und unterhaltsamsten Schriften. wie es Johannes Duft in seinem wegweisenden Buch „Die Ungarn in St. Zum Jahr 926 . mit seinen Mönchen und den wertvollsten Schätzen aus Schatzkammer und Sakristei in diese Fluchtburg zu ziehen. Gallen durch König Heinrich I. beutelustig durchstöberten sie das ganze Kloster. Für sich selbst und die kräftigeren Mönche richtete er an der Sitter bei Bernhardzell im Nordwesten von St. zur Bestätigung der Immunität des Klosters St.finden wir eine Bemerkung zum Tod von Herzog Puchart in Italien.die Schatzkammer fanden sie leer vor . entschloss sich der Abt. diese wollten sie zerstören. Gallen eine Fluchtburg ein. Galler Klostergeschichte räumte er dem Einfall der Ungarn von Anfang Mai 926 breitesten Raum ein. da sie vermuteten. was die Mönche nach ihrer Rückkehr trinken sollten. Das Kapiteloffiziumsbuch. Die Bibliothek liess er ins Kloster auf der Insel Reichenau bringen. In den beiden Wiborada-Viten ist weniger von den Ungarn als vielmehr von den Todesumständen der Heiligen die Rede. Wiboradas Tod beeindruckte die St. Diese ältere Lebensgeschichte von Wiborada ist in der Stiftsbibliothek St. dass sie von ihnen schon bald als Heilige verehrt wurde. auf die Insel Reichenau oder in die Fluchtburg an der Sitter in Sicherheit zu bringen. glaubten sie. In der zugemauerten Zelle wurde sie am 1. hatte sich. sondern zerrissen sie mit ihren Zähnen und warfen sich zum Zeitvertreib die angenagten Knochen zu. Nur durch ein Fenster in der Zelle erhielt sie den Kontakt zur Aussenwelt aufrecht. (Diese Beschreibung liegt als Abbildung 2 aus der ältesten Abschrift der Casus sancti Galli aus der Zeit um 1200 vor. Die Schilderung des Martyriums der Wiborada lag zu Lebzeiten Ekkeharts IV. von Adel und Klerus. Galler Mönche derart stark. „Als das geschah. Männern. die Abt Engilbert vor dem Einfall der Ungarn empfohlen hatte. Diese zweite lateinische Wiborada-Vita liegt in mehreren Abschriften und . Mangen lebenslänglich in eine Zelle einschliessen lassen.in einer Übersetzung ins Deutsche in der Stiftsbibliothek St. 3) Fast gar nicht geht Ekkehart IV. Als Abt Engilbert und seine Mönche das Feuer sahen. die Menschen. Es war sie. Gallen wurde die Lebensgeschichte der heiligen Wiborada von Ekkehart I. die Bibliothek und den Kirchenschatz nach Wasserburg. Der Abt und einige mutige Mönche kehrten daraufhin zurück und fanden zu ihrer freudigen Überraschung die Konventsgebäude unversehrt vor. Gallen nicht mehr erhalten. nicht aber dieses selbst. die andere in Augsburg. wie sie noch heute in den Manuskripten der Stiftsbibliothek einzigartig erhalten sind“ (Duft). zündeten noch einige Häuser um das Kloster. an und zogen in Richtung Konstanz weiter. In St. Nur zwei Abschriften sind auf uns gekommen: eine liegt heute in Stuttgart. in der Tat bereits in einer Fassung vor. So verzehrten die Ungarn die halbrohen Fleischstücke nicht mit Messern. Wiborada. um Gott besser dienen zu können.) Die Ungarn beendeten das ausgelassene Fest. Jahrhundert . Gallen vor.ab dem 15. wurde aber von dort aus die Ratgeberin von Frauen („wiber rat“). die Schwester eines St. das Kloster brenne. da verbreitete sich nicht mehr nur das Gerücht von der Ankunft der Ungarn über das Kloster. sondern 30 . nach 1075 durch eine überarbeitete und erweiterte Version des Mönchs Herimannus abgelöst und verdrängt. Wiborada selbst hatte das Gelübde der Ortsbeständigkeit abgelegt und wollte aus diesem Grunde ihre Klause nicht verlassen. die der St. die darin den nicht gefundenen Schatz vermuteten. in der Kirche St. in seinem Bericht auf die Ermordung der Klausnerin Wiborada ein: „Über die heilige Wiborada aber werden wir weiter nicht reden. Walter Berschin hat die Lebensgeschichten der heiligen Wiborada lateinisch und deutsch in seinem Werk Vitae Sanctae Wiboradae ediert und stellt im Vorspann auch die einzelnen Handschriften vor. erschlagen und starb am folgenden Tag an den erlittenen Verletzungen. Man befolgte ihren Hinweis und rettete damit „die Menschen und ihre Kultur.bestaunte die seltsamen Bräuche dieses Volkes. Galler Mönches. das sich auf den Wiesen und im Klosterhof zu üppigen Schmausereien niederliess. um 960/970 geschaffen hatte. Mai 926 von den nach Beute suchenden Ungarn. Galler Mönch Ekkehart I. weil von ihr ein eigenes Buch vorliegt“. sie selbst umzingelten es von allen Seiten her mit ihrem Wüten“, leitet Herimannus seinen Text über das Martyrium ein. Er berichtet von der ergebnislosen Suche der Ungarn nach den Schätzen des Klosters, vom Niederbrennen von Häusern und am Ende vom Eindringen der Ungarn, dieses „Barbarenvolkes“, wie er es nennt, in die Klause der Wiborada. Wohl erbost darüber, dass sie den erhofften Schatz nicht gefunden hatten, fügten die Ungarn der Klausnerin drei Wunden am Kopf zu, an deren Folgen sie tags darauf sterben sollte. Im weiteren gilt das Interesse Herimanns aber vollständig den letzten Stunden im Leben der Klausnerin. Ein Blatt aus der ältesten Abschrift der Wiborada-Vita des Herimannus, eventuell sogar dessen Autograph, liegt als Abbildung 3 vor. Im 15. Jahrhundert wurde die Lebensgeschichte der heiligen Wiborada für die des Lateins unkundigen Klosterfrauen erstmals auch in die deutsche Sprache übersetzt. Sie liegt im Codex Nr. 586 der Stiftsbibliothek St. Gallen vor (ediert von Barbara Christine Stocker, Göppingen 1996), den der aus Hersfeld stammende St. Galler Mönch Friedrich Kölner zwischen 1430 und 1436 schrieb. Die zweite deutschsprachige Wiborada-Vita, die rund 20 Jahre später entstand, enthält insgesamt 53 Bilder zum Leben der Heiligen, von denen einige direkt oder indirekt auf den Einfall der Ungarn in St. Gallen Bezug nehmen. Die volkstümlichanschaulichen Miniaturen zeigen zwar die Erlebniswelt der Menschen des 15. Jahrhunderts, aber sie sind gleichwohl die ältesten Darstellungen des Ungarneinfalls in St. Gallen. Verschiedene Bilder zeigen Wiborada, wie sie in ihrer Zelle die Vision des Einfalls der Ungarn erlebt, wie sie Abt Engilbert zur Flucht rät und wie ein Priester namens Wito auf der Flucht vor den Ungarn seinen Wagen ausleert. Das erste Bild zeigt die ungarischen Kämpfer, gemalt, gekleidet und bewaffnet wie eidgenössisches Kriegsvolk des 15. Jahrhunderts (Abbildung 4). Sie belagern die Stadt St. Gallen. Ein Ungar treibt Kühe und Schweine vor sich her; dahinter bewegt sich eine Schar von Reitern in Rüstung in Richtung St. Gallen, von denen einer eine Brandfackel schwingt. Ungarische Soldaten mit langen Schwertern und Hellebarden betreten die Stadt. Das zweite Bild aus Handschrift Nr. 602 (Abbildung 5), auf der Ungarn zu sehen sind, zeigt die Ermordung der heiligen Wiborada. Mit einer Leiter sind ungarische Krieger in Ritterrüstung übers Dach in die Zelle der Heiligen vorgedrungen und fügen nun der Eremitin die todbringenden Wunden zu. Der Abzug der Ungarn wird nicht mehr dokumentiert. Die nächstfolgenden Bilder zeigen die Auffindung, die Einsargung und die Bestattung des Leichnams der Wiborada durch die zurückkehrenden St. Galler Mönche. Dies sind die grundlegendsten Quellen zur Geschichte des Ungarneinfalls in St. Gallen, die in der Stiftsbibliothek St. Gallen liegen. Auch in späteren handschriftlichen und gedruckten Werken sind - praktisch ausnahmslos in Zusammenhang mit der Ermordung der Wiborada - Ungarn abgebildet. Ein Beispiel ist eine Abbildung im Werk „Helvetia sancta“ des Schweizer Kartäusermönchs Heinrich Murer aus der Mitte des 17. Jahrhunderts (Abb. 6). Sie zeigt zwei anachronistisch wie Türken gekleidete Ungarn, die eben die in ihrem Blut liegende Wiborada getötet haben und nun von dannen ziehen. 31 Bibliographie Ekkehard IV. St. Galler Klostergeschichten (Ekkehardi IV. Casus sancti Galli), hrsg. und übersetzt von Hans F. Haefele (=Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters, Bd. 10), Darmstadt 1980. Walter Berschin, Vitae sanctae Wiboradae. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada (=Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte, hrsg. vom Historischen Verein des Kantons St. Gallen, Bd. 51), St. Gallen 1983. Johannes Duft, Die Ungarn in Sankt Gallen. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Sanktgaller Stiftsbibliothek (=Bibliotheca Sangallensis, Bd. 1), Zürich 1957. Eva Irblich, Die Vitae sanctae Wiboradae. Ein Heiligenleben des 10. Jahrhunderts als Zeitbild (=Schriften des Vereins für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88), Friedrichshafen 1970. Johannes Duft und Tibor Missura-Sipos, Die Ungarn in Sankt Gallen. Magyarok Szent Gallenben. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. Gallen, St. Gallen/Budapest 1992. Karl Schmuki, Die Heilige Wiborada und der Ungarneinfall, in: ders., Das köstlichste Geschichtsbuch des Mittelalters. Die St. Galler Klostergeschichten Ekkeharts IV. illustriert an Handschriften aus der Stiftsbibliothek (Ausstellungskatalog Stiftsbibliothek St. Gallen 1994/95), St. Gallen 1995. 32 Abb. 1. Eintrag in den Annalen des ältesten Kapiteloffiziumsbuches der St. Galler Mönche über den Einfall der Ungarn im Kloster St. Gallen im Jahre 926 (fälschlicherweise im Jahre 925) und den Märtyrertod der Wiborada. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 915, S. 209 (Ausschnitt). 33 Feljegyzés a St. Gallen-i szerzetesek régebbi „Kapitel officium“ évkönyveiben a magyarok 926. évi St. Gallen-i kolostorba való betörésérõl (tévesen 925. évi) és Wiboráda mártírhaláláról. S. május 1-jei és 2-i St. Mai 926 in den vom St. Gallen-i kolostorban való tartózkodásáról a St. Gallen-i IV.Tudósítás a magyarok 926. 615. Gallen. Stiftsbibliothek St. Gallen-i kolostor-történetek). 34 . Gallen am 1. Az 1200 körüli. Galler Mönch Ekkehart IV. Galler Klostergeschichten). Ekkehart-féle Casus sancti Galli-ban (St. Abb. 2. régebbi másolat. 152-153. Handschrift Nr. um 1200. verfassten Casus sancti Galli (St. Der Bericht über den Aufenthalt der Ungarn im Kloster St. und 2. Älteste erhaltene Abschrift. Abb. 3. Das Martyrium der heiligen Wiborada in der ältesten erhaltenen Abschrift der von Herimannus verfassten Lebensbeschreibung der Heiligen. Um 1070/80. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 560, S. 502. Szent Wiborada mártíromsága a szent életének Herimannus-féle életrajzírásának korábbról fennmaradt másolatában, 1070/80 körül. 35 Abb. 4. Die Ungarn fallen im Kloster St. Gallen ein. Kolorierte Zeichnung in der zweitältesten deutschsprachigen Abschrift der Lebensgeschichte der heiligen Wiborada. Um 1451/60. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 602, S. 344. A magyarok betörnek a St. Gallen-i kolostorba. Színes rajz Szent Wiborada élettörténetének második legrégebbi német nyelvû másolatában. 1451/60 körül. 36 Abb. 5. Ungarische Soldaten töten die heilige Wiborada in ihrer Zelle. Kolorierte Zeichnung in der zweitältesten deutschsprachigen Abschrift der Lebensgeschichte der heiligen Wiborada. Um 1451/60. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 602, S. 345. Magyar katonák megölik Szent Wiborádát a cellájában. Színes rajz Szent Wiboráda élettörténetének második legrégebbi német nyelvû másolatában. 1451/60 körül. 37 Luzernben nyomtatva 1648-ban David Hautt által. kartauzi szerzetes. Ungarische Soldaten.Szent Wiboráda halála. Kupferstich in der „Helvetia Sancta“ des Kartäusermönchs Heinrich Murer. gedruckt bei David Hautt in Luzern 1648. Rézkarc Heinrich Murer. 38 . gekleidet wie Türken. verlassen eben die Zelle der Heiligen. Der Tod der heiligen Wiborada. 6. éppen elhagyják a szent celláját. törökökhöz hasonlóan öltözve. Abb. Magyar katonák. „Helvetia Sancta“ címû munkájában. und nicht von den Ungarn selbst. Am ersten Mai kam sie beim Kloster Sankt Gallen an. dass die Archäologen nur sehr selten auf die konkrete Spur dieser angeblich grausamen Verheerung kommen. Die Verfasser berichten reichlich über die Wildheit. am wichtigsten. in der ersten Hälfte des 10. müssen wir feststellen. den Völkern Europas das Leben so sehr verbitterten. die sogenannten Streifzüge. der während der Belagerung des Klosters durch die Ungarn allein im Kloster geblieben war. weil der Mönch sein Werk nach den Ereignissen. aufgezeichnet hat. stammen. eine erfrischende Ausnahme bietet uns die ausführliche Beschreibung des Mönches Ekkehard IV. nämlich vor 1060. wenn ihre Pferde nach dem Winter auf den Frühlingswiesen zu neuen Kräften gekommen waren. Diese allgemeine Feststellung gilt zum Glück nicht für den Streifzug der Ungarn im Jahre 926 in Sankt Gallen.(1) In den Quellen über die Feldzüge der Ungarn gibt es also sehr viel Allgemeines. hingegen relativ kärglich sind die konkreten und verlässlichen Angaben. Vor kurzem stellte aber Gyula Kristó in einer seiner Studien über den István Fodor (Budapest) 39 .. dass die zeitgenössischen Quellen von aussen. auch ihren Glauben. Dieses Werk entstand auf Grund mündlicher Überlieferung der Mönche. Wir erfahren daraus fast nichts über die innere Lage. So muss es auch in diesem Jahr gewesen sein. Jahrhundert ist besonders gering. dass sie mit ihren Feldzügen im allgemeinen dann begannen. Jahrhunderts. das Verhalten der Feldzüge führenden ungarischen Schar dar und. Dieser Zeitpunkt ist vielsagend. Demgegenüber ist es beachtenswert. man kann sogar nicht ermitteln.Sankt Gallen und die Streifzüge der Ungarn Die Zahl der schriftlichen Quellen über die Geschichte der Ungarn im 10. also die Feldzüge. die Verheerungen der Ungarn. wie wir es sehen werden. Es ist wahr. weil man von den Nomadenvölkern genau weiss. dass auch diese Beschreibung nicht zeitgenössisch ist. über die Wirtschaftsführung und über die Gesellschaft des Ungartums. dass wir bei den Beschreibungen ziemlich viel Allgemeines und relativ wenig Konkretes finden.(2) Sprechen wir zuerst über den Zeitpunkt ihrer Ankunft. genau wie die Hunnen. welche damals. sie hielten die Ungarn für Gottes Strafe. Die Ursache dafür hat man zweifellos darin zu suchen. Wenn wir aber anderseits die Geschichte der ehemaligen Feldzüge der Ungarn gründlicher untersuchen wollen. welche die Geschichte dieses Zuges überliefert hat. in welcher Reihenfolge die ungarischen Herrscher einander auf dem Fürstenthron folgten. Für einen aussenstehenden Betrachter war aber zu dieser Zeit die Hauptbeschäftigung der Ungarn. hauptsächlich nach dem früheren Bericht des einfältigen Mönches Heribald. die Anfang Mai angekommene ungarische Schar muss irgendwann um die Mitte April von Ungarn aufgebrochen sein. mehr als ein Jahrhundert später. Die bunte Geschichte stellt uns die Kampfweise. Während sie im Hof des Klosters feierten. so waren sie während der strengen Wintermonate nicht abgemagert.(6) Eine andere Ursache dafür sollte man wahrscheinlich darin suchen. besonders die auch zu Kampfzielen dienenden Pferde. Der St. dass das Vieh auf den schneebedeckten Winterweiden fast bis auf die Knochen abgemagert war. Meiner Meinung nach war die Lebensführung des Ungartums im 10. Diese Beschreibung stimmt mit der Darstellung im Werk „Taktik“ von Leo dem Weisen. Den Grund für die Winterfeldzüge muss man also wahrscheinlich anderswo suchen. das heisst Ende Januar und im Februar. Kaiser von Byzanz.(8) Die Beschreibung zeigt auch ein Beispiel für die Diszipliniertheit der ungarischen Krieger. Galler Überlieferung nach teilte sich das ungarische Heer . und diese kleinen Truppeneinheiten griffen unerwartet und überraschend die einzelnen Ortschaften an. Sie passierten die Flüsse leicht. die für die Verpflegung der Krieger und ihrer Pferde sorgten. selbst wenn die Flüsse mit hartgefrorenem Eis bedeckt waren. nicht nur über das Eis. wie es von Gyula Kristó behauptet wurde. dass im naheliegenden Wald bewaffnete Feinde seien. Die Mehrzahl des Viehs. wurde im Winter gefüttert. wie es von Gyula Kristó sonst behauptet wird (4). welche man gleichfalls verteidigen konnte. Jahrhunderts eine wirklich so „rein“ nomadische Lebensweise geführt hätte. dass die Ungarn mehrmals früher. Sie brachen das Gelage sofort ab und stellten sich in Schlachtordnung auf. wären die im Winter begonnenen Feldzüge absolut unmöglich gewesen. dass diese Scharen gar keine zusammengewürfelten. losgezogen waren. Über diese Winterfütterung gibt es übrigens auch Sprachdenkmäler in der ungarischen Sprache. Aus der Geschichte der nomadischen Kampfweise weiss man genau.da es keinen bedeutenderen feindlichen Truppen begegnete . also im strengsten Winter.(3) Dieses Argument weist bloss einen schwachen Punkt auf: Wenn nämlich das Ungartum des 10. So hätten sie zu dieser Zeit gar keine drohende Gefahr für Europa bedeuten können. Es unterliegt keinem 40 . dass die entscheidende Mehrzahl der Feldzüge auf ausländische „Bestellung“ begonnen wurde.Zeitpunkt der Feldzüge fest. Das ungarische Heer marschierte über das Territorium seiner Verbündeten(7). undisziplinierten Truppen waren.in Eskadronen. Korporalschaften auf. dass der grösste Teil der Truppen aus den Gebieten östlich der Donau kam und es im Winter leichter war. über die nomadische Kampfweise der Ungarn mit leichten Reiterscharen vollkommen überein. sondern auch vom Frühling bis zum Herbst über die an vielen Stellen sich bietenden Furten oder auf Schläuchen. Booten schwimmend. bekamen sie Nachricht davon. Jahrhundert gar nicht so „rein“ nomadisch. Aus der Geschichte der späteren ungarischen Herdenzucht wissen wir wohl. Die Nacht verbrachten sie in einem Lager auf einer Wiese in der Nähe. Er erklärt seine Behauptung damit.kein Hindernis für Nomadenreiter darstellten.(5) Mit solchen Pferden konnte man nicht losreiten. dass die Flüsse . Dieser Abschnitt zeigt eindeutig. die Donau über das hart gefrorene Eis zu passieren.auch wenn sie so breit sind wie zum Beispiel der Dnjepr . (Abb. welche im Ungarischen vom gleichen Wortstamm entstand: Atem heisst „lélegzet“. den einfältigen Mönch. Die meisten Krieger waren kriegsgeübt. obwohl die Flammen gross genug waren. anständig. von dem uns auch bildliche mittelalterliche Darstellungen zur Verfügung stehen (11).1. Überraschend wirkt aber. wobei auch mehrere das Feuer weiter schürten. dass diese Feldzüge gründlich vorbereitet und aller Wahrscheinlichkeit nach zentral geführt wurden. Das aus Ungarn aus dem 10. Vor den Hauptleuten wollten die gut gelaunten Krieger gar nicht ihre Gewandtheit zeigen. beide stammen 41 . dass diese Beutezüge nur Scharen aus bestimmten Gegenden des Landes unternahmen. dieses Volk war ja damals kaum vom Christentum berührt. Sie behandelten aber Heribald.“ Diese Szene dürfte der einfältige Mönch meiner Meinung nach missverstanden haben. versammelten sich und liessen ihrer guten Laune freien Lauf und tanzten und rangen vor ihren Hauptleuten. die dort waren. beziehungsweise im allgemeinen die östliche Grenzlinien verteidigten. bei denen der Grundstoff aus ausländischer Beute stammte. Deshalb fehlen hier die aus Gold und Silber verfertigten.Zweifel. wonach auch Aram Chatschaturian sein grossartiges Werk komponierte.(10) Die Beschreibung gestattet auch einen Einblick in die Welt der Bräuche und Mythologie der Ungarn. die Heereseinheiten bewegten sich aufeinander abgestimmt. prachtvollen Meisterwerke der Goldschmiedekunst. das Kriegshandwerk war ihre Hauptbeschäftigung. Einige stiessen auch mit den Waffen aufeinander und zeigten. sie bestanden aus zumeist streiterfahrenen Kriegern. Seele heisst „lélek“. weil sie das Land vor eventuell vom Osten her zu erwartenden Angriffen schützen mussten. nachdem sie genug gegessen und getrunken hatten: „Alle. ausgezeichneter Kollege István Dienes. nahmen daran nicht teil. Man darf sich aber überhaupt nicht wundern. in dem es einen Hinweis auf Brandbestattung gegeben hätte. die Archäologen fanden aber kein einziges. Ihrem Glauben nach haben die Menschen zwei Seelen: die eine ist die Körperseele oder „Atemseele“. was man über das weitere Schicksal der zwei unglücklichen Krieger lesen kann. gaben ihm genug zu essen und zu trinken. Er hat nachgewiesen. Jahrhundert stammende archäologische Fundmaterial zeigt heute schon eindeutig. Folgendes können wir über die Krieger im Hof des Klosters lesen. wie bewandert sie in der Waffenkunst waren.(9) Das Heer. weil man ihrem Glauben nach den Menschen von nicht gesundem Verstand zu ehren hatte. dass die ungarischen Krieger damals das Heiligtum der christlichen Kirche nicht ehrten. Die beiden Leichname wurden nämlich zwischen den Türpfosten der Kirche angebracht und verbrannt. Die Lösung dieses Rätsels fand mein vor kurzem verstorbener. Diejenigen Gemeinschaften zum Beispiel. sondern höchstwahrscheinlich haben wir hier den ersten Bericht über den Schwerttanz. Im Karpatenbecken wurden seit Mitte des vorigen Jahrhunderts Tausende von Gräbern der landnehmenden Ungarn ausgegraben. welche die siebenbürgischen. dass es bei den landnehmenden Ungarn dieselbe heidnische Seelenvorstellung gab wie bei fast allen Völkern Eurasiens.) Diese Schwerttänze waren bei den Ungarn einst genauso beliebt wie bei den Grusiniern. in denen die Seelen der Schamanen . Jahrhundert weiterlebten. dass die Ungarn im Falle der in der Ferne. in desto höhere Sphären gelangten die freien Seelen der Verstorbenen.(12) Aus diesem Sachverhalt zog Dienes die Folgerung.(14) Wieder István Dienes hat den Sinn dieses Tausches erläutert. wo sie vom Tod ereilt werden. sich verabschieden zu lassen. unabhängig davon. der der jüngere Bruder oder Vetter des Hauptführers Bulcsú war. dass diese freie Seele bei der Verbrennung des Leichnams in Form von Flammen ausziehe und in jenseitige Sphären aufbreche. es war ja die Hülle seiner freien Seele. Der Mönch Plano Carpini. und zwar die Spuren davon. Symbolische Begräbnisse der in der Fremde Verstorbenen habe ich selbst vor kurzem in Hajdúdorog gefunden. dass die Ungarn den Kopf oder eine Haarlocke ihrer verstorbenen Kriegskameraden nach Hause mitnahmen. und enthaupteten ihn. schrieb folgendes: „Im Lande der Tataren gibt es zwei Gräberfelder: auf dem einen werden die Chane. Sie konnten diese Krieger nicht auf dem Grabfeld der Sippe. der im Jahre 1245-1247 das Reich der Mongolen besuchte. die Führer und alle Adeligen begraben. Es ist wahr. sie hierherbringen zu kön- 42 . dass die Ungarn in Sankt Gallen das Feuer weiter schürten. Die Richtigkeit der Annahme von Dienes beweist auch der ungarische Schamanismus.oder Freiseele.die gute und die böse Macht vertretend . dass durch den Tod nur die Körperseele zunichte werde. wenn es die Gelegenheit gibt. als eine ungarische Schar Cambrai in Frankreich belagerte. Deshalb trachteten sie danach. Sie glaubten. Symbolische Gräber kennen wir aus fast allen Zeiten in Eurasien. wofür sie all ihre Beute und Gefangenen anboten. dass unsere Archäologen noch kein solches symbolisches Grab aus dem 10. sie konnten ja die Leichname nicht nach Hause mitnehmen. der Grossfamilie oder des Dorfes begraben. die Schattenseele hingegen in die Überwelt umziehe. in dem nur ein Schädel gelegen hatte. Die Körperseele wohne in der Brusthöhle des Menschen. je höher die Flammen stiegen. Sie meinten. Man glaubte. Die andere Seele ist die sogenannte Schatten. diese wurde mit dem auch in den urungarischen Sprachen vorhandenen ungarischen Wort „isz“ bezeichnet. Im Jahre 954. die freie Seele der Verstorbenen.(15) Diese Bestattungssitte ist auch anderen Völkern nicht unbekannt. welche ihrem Glauben nach die freie Seele des Verstorbenen in sich bargen. Über einen anderen seltsamen Totenkult berichtet uns wieder eine Darstellung eines Feldzuges.miteinander in Form von Flammen kämpfen. die Schattenseele aber im Kopf. Die Ungarn baten sie um das Haupt. obwohl es schon hoch flammte. Jahrhundert ausgegraben haben. dessen Reste bis zum 20. welche weiterlebte.vom Verb „lélegezni“. nahmen die Verteidiger den Heeresführer der Ungarn gefangen. um es in heimischer Erde begraben zu können. Das Haupt des vornehmen Verstorbenen wollten sie nach Hause mitnehmen.(13) Dies war also die Ursache dafür. während der Feldzüge umgekommenen Krieger anders handelten als an ihrem Wohnort. wie die Seele des Taltos (Schaman=ungarisch „Táltos“) in Form von Flammen erscheint. Davon zeugen einige uralte ungarische Sagen und Märchen. Deshalb kam es also vor. und zwar nicht nur aus dem Gesichtspunkt des quellenkritischen Historikers.so der Archäologie.und Religionsgeschichte.(18) Bis heute kennen wir bloss eine einzige solche Grabstätte. Auf dem anderen Gräberfeld werden diejenigen bestattet. Kriegs. darauf hinzuweisen. deshalb schnitten sie seinen Kopf ab und den nahmen sie dann mit.(16) Es scheint unvorstellbar zu sein. viele andere Fragen zu erörtern.(19) Sonst sind nur Streufunde aus Westeuropa bekannt. die aber nicht unbedingt aus Gräbern stammen. Toktoa wurde von einem Pfeil getroffen. dass man die schon vielmals untersuchten alten Quellen immer wieder in die Hand nehmen. da dort viele den Tod fanden. welche voriges Jahrhundert am Fusse der französischen Alpen zum Vorschein kam. Im Bericht über Dschingis-Khan können wir beim Jahr 1205 Folgendes lesen: „Als Dschingis-Khan ankam. den landnehmenden Ungarn ähnlich. und er ist gefallen.“(17) Die Mongolen glaubten also.nen. Es wird viel Gold und Silber mit ihnen zusammen begraben.(20) Im Rahmen dieses kurzen Ausführungen ist es nicht möglich. Die Erklärung dafür finden wir in der „Geheimen Geschichte der Mongolen“. die in Ungarn getötet wurden. durchlesen und neu deuten und bewerten soll. dass die freie Seele des Verstorbenen in seinem Kopf weiterlebte. Ethnographie. wozu sich aber auf Grund der Beschreibung von Sankt Gallen eine Gelegenheit bieten könnte. dass die Mongolen im Jahre 1242 die Menge zerfallener Leichname von gefallenen Kriegern auf Fuhrwerken aus Ungarn Tausende Kilometer weit in die Mongolei hätten mitnehmen können. Man kann es wahrscheinlich damit erklären. Seine Leiche konnten sie nicht mitnehmen. warum keine ungarischen Gräber und Gräberfelder in Europa an den Weglinien der ungarischen Feldzüge zum Vorschein kamen. 43 . begannen sie zu kämpfen. Der Zweck des Gesagten war eigentlich. sondern auch aus dem der verwandten Wissenschaften . v. S. Das Siedlungsnetz im heutigen Niederösterreich. hatten die Streifzüge der Ungarn den Zweck. Während die Tataren einen „pazifizierenden“ Feldzug vor der endgültigen Eroberung führten. S. Orosháza 1965. dass während des Tatarensturmes alle Dörfer vernichtet worden sind.. wodurch sie die Möglichkeit jeden zukünftigen Widerstandes vernichten wollten. Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des 14. 104-111. Die westeuropäischen Quellen und dadurch auch ein Teil der Historiker übertreiben die Verheerungen der Streifzüge führenden ungarischen Heere stark. S. Beute zu machen und die einzelnen Herrscher zur Tributentrichtung zu drängen. 6. 100. Budapest 1960. 44 . Bd. hrsg. W. Az utolsó Árpádok. Hung. Orosháza és környéke a magyar középkorban. Die ungarische Übersetzung eines Teiles der Chronik. 253-262. Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX-XIII.) Ich selbst habe in der Umgebung von Hajdúdorog die Erfahrung gemacht. Scient. Ungarn und Slawen im Donauraum.]. bis zum 13 Jahrhundert]. in: Bayern. Scriptores. welcher sich auf die Ungarn bezieht: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. [Debrecen 1975]. hrsg. Déri Múzeum Évkönyve 1974. I. S. er schätzt den Verlust auf etwa 15-20%. Der niederösterreichische Raum im 10. Jahrhundert. Aufl. II. századi településtörténetéhez. in: Orosháza története és néprajza. welches in die westliche ungarische Mark eingegliedert wurde.fand Jenő Szűcs übertrieben.) Es unterliegt keinem Zweifel. Gy. dass 40-80% der Dörfer auf der ungarischen Tiefebene vernichtet worden waren.) Auf Grund der Daten der archäologischen Ausgrabungen und der Geländebegehungen scheint die Schätzung von Gy. 188. Zum Vergleich ist es vielleicht nicht überflüssig. Katzinger und G. Aus den Urkunden und Ortsnamen schloss György Györffy darauf. S.) Dieses Verhältnis .) Im heutigen Komitat Hajdú-Bihar bestanden von 39 Dörfern des 13. auf die geschätzten Verlustangaben des Tatarensturmes in Ungarn in den Jahren 1241-1242 hinzuweisen.II. Marckhgott. Szűcs. Kovalovszki. Györffy. 42.J. Csendes. 2. Györffy. [Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Österreichs. Györffy warscheinlicher zu sein. Gy. dass sich die Feldzüge der Mongolen und der Ungarn voneinander grundsätzlich unterschieden. 4. P.Anmerkungen 1.(Gy. v. in der Gemarkung von Orosháza 31 Dörfer von 43 endgültig vernichtet wurden. Jahrhunderts nur 14 im 14. (S. Budapest 1993.B. (J. Demgegenüber zeigen die archäologischen Ausgrabungen auf den Territorien. Nagy. kaum ein-zwei Dörfer wurden später neu besiedelt. in Studia Historica Acad. [Archäologische Angaben zur Siedlungsgeschichte des Komitats Hajdú-Bihar vom 9.wonach etwa die Hälfte der Bevölkerung vernichtet worden war . Jahrhundert nicht bloss erhalten. keine ähnlich bedeutende Vernichtung der Siedlungen. S. blieb im 10. Monumenta Germaniae historica. (S. die von den Ungarn durchzogen wurden.: K. 23. Jahrhunderts. (Vgl. hrsg. da z. sondern es hat sich weiter entwickelt. Mesterházy. Jahrhundert weiter. Linz 1991. 2. in: Honfoglaló magyarság . Szabadfalvy. in: Gesta Hungarorum. hrsg. ders. S. 45). 1968. Nagykunsági krónika. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Extensive Viehzucht in Ungarn). S. 1974. 1985. 8-9. Gy. Vgl. Karcag 1984. 1952.. 161-184. Honfoglalás kori települések régészeti kutatása (Archäologische Forschung von Siedlungen aus der Zeit der Landnahme). 1995. S. Révész. J. S. 200203. S. in Honismeret 24. in Acta Hist. 6. v. Gy. Korompay. Ders. Györffy. Bóna.Aufl. kitől tanult a magyar ember kaszálni?.Gy.E. 9. Debrecen 1970. sondern für den Winter für das Vieh auch Heu einfuhren. S. Auch das kann man für gewiss annehmen. v. 3-26.. S. sich vermutlich bei der heutigen Ortschaft Traugan besammelten. S. in Műveltség és hagyomány XII. 5. A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez (Zur landnahmezeitlichen Schicht der ungarischen Fütterwirtschaft). in: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. „passive“ Fütterung führten. 60-69. Gy.L. Moravcsik. Hung. Gy. 246-256. Történelmünk a Honfoglalástól Mohácsig. in Studia Byzantina. Kristó behauptet. 1996. Sz. S. Szeged 1996. Budapest 1967. 31.. Vgl. Szeged 1995. 10. O. M. in Ethnographia 79. Ansiedlung und Streifzüge der Ungarn. 11-15.. Wolf . I. Farkas . 4. Vajay wies richtig darauf hin. S.a. Landnahme. Pálfi . I. J. Gy. A magyar kalandozó hadjáratok szezonalitása. S.. Európa kalandja a kalandozó magyarokkal. Zürich 1984. hrsg. Györffy. 1. S. 255. in Magyar Nyelv 70. wie es Gy.Budapest 1975. S. 7.Árpád-kori magyarság. 12-18. 8. Kristó. A honfoglaló magyarok életmódjáról (On the Life of the Magyars around the Conquest). Landnahme. 289-290. Miskolc 1996. Molnár. 41-47. 254-270. Györffy. S. Eine ähnliche Erscheinung konnten wir mit den Kollegen aus Ungvár (Eduard Balaguri und Vjatscheslaw Kotigoroschko) zusam- 45 . hrsg. Zur Kritik der „rein nomadischen“ Theorie von Gy. Századok 129. 3. Vgl. v. A honfoglalás kori Erdély a régészeti kutatások fényében. ders. Vajay. B. 234-243.. Kovalovszki. 221-244. A honfoglalás korának írott forrásai.. Hung. in Acta Hist. 5. 338-349. La Tactique de Léon le Sage comme source historique hongroise. Kristó. und nicht auf der fern liegenden Ungarischen Tiefebene (a.. I. Hol.. 4. die sich auf den Streifzug nach Westen vorbereiteten. S. dass die landnehmenden Ungarn nicht bloss eine sog. dass von 907 (von der Schlacht bei Pressburg) bis 955 (bis zur Niederlage bei Augsburg) die westliche ungarische Gemarkung bis zum Fluss Enns reichte und die ungarischen Truppen. mikor. Vgl.L. Kristó vgl.. Gy. S. v.Aufl. in Alba Regia 17. Martin.) S. in: Magyar Néprajzi Lexikon. Bd. Parzinger . Die deutsche Übersetzung: Fr. Fodor. Catalogue of Exhibition.Gy. in: Kulturen zwischen Ost und West.H. 14. Fodor. Kodolányi. S. men beobachten. 138. Budapest 1996. in Őseink nyomában. 2-5. 1979 S. 1945. S. 2. hrsg. Kardtánc. Dienes. 12. Darkevitsch. I. S. S. Gönyey. 203-237.Asprés-les-Corps. I. Hajdúdorog. 119-120. Diese Meinung erklärt aber nicht. A táltos a magyar néphagyományban (The „táltos“ in the Hungarian Folklore). S. Budapest 1996. I. Budapest 1980. Diószegi .H. Lang . in: A magyarság néprajza. hrsg.Mundolsheim . W. Sonderdruck. Vgl. Vettersfelde . Jahrhundert nachträglich die gekrönten. VII. Bolschaja Anikowskaja).: L. Risch. Zu dieser Frage erschien zuletzt: H. warum die Begräbnisstätten der während der westlichen Streifzüge gefallenen ungarischen Krieger nicht in grösserer Anzahl zum Vorschein kamen.. 229. Die geheime Geschichte der Mongolen. dass die landnehmenden Ungarn . 428-429.Gy. Der Verfasser erklärt den Mangel an ungarischen Funden in Westeuropa im 10. Chudozhestvennij metall Wostoka. S. in Ethnographia 56. Jahrhundert damit. 81-90. Deutsche Übersetzung: E. 74-75. Gedanken zu einem skythischen Fund im Lichte vergleichender Archäologie. 13. bei der Ausgrabung auf dem Gräberfeld in Tiszacsoma bei Beregszász (Beregovo). S. Ispolsowanie wostotschnogo serebra na Urale. Leschtschenko. Haenisch. Lajtha .2. László. 17. (Kotzkij Gorodok. Orutay. 46 . mit Schwert tanzenden Gestalten von Schamanen eingeritzt wurden. I. 15. Fodor . Parzinger. 18. ed. (Abb. Monumenta Germaniae historica. Moskau 1976. Hunor és Magyar nyomában. Legeza. Auf die uralten orientalischen Wurzeln des Schwerttanzes weisen diejenigen Silbergefässe hin.P.im Gegensatz zu den Skythen und Hunnen .keinerlei kulturelle Wirkung auf die westeuropäische Bevölkerung ausübten. in: The Ancient Hungarians.11. S.-10. 3. v. Leipzig 1948. Berlin 1993. 16. Budapest 1937. Sludka. Archäologische Beweise des Seelenglaubens der Ungarn zur Zeit der Landnahme. J. 176-185.. A. Scriptores. Johann de Plano Carpini. welche im Ural-Gebiet zum Vorschein kamen und auf deren Oberfläche im 9. 58.L. Gy. Budapest 1967. Geschichte der Mongolen und Reisebericht 1245-1247. Bd. Tánc. Später bewahrte wahrscheinlich der im Kreise der Hirten so beliebte Stocktanz die Bewegungen dieses Tanzes.S. S. in: W.. Leipzig 1930.Ju. IV. S. Küster. Gy. S. 20. Das ungarische Kriegersgrab von Asprés-les-Corps. Ungarische Herrenbekleidung um 900 n. Honfoglaláskori magyar férfi viselet (László Gyula) 47 .19. in Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz 31. S. 473483. M. 483-501. 1984.. Schulze. Chr. Ebd. 48 .1. kép: Katonák kardtánca a középkori Magyarországon. Schwerttanz der Krieger im mittelalterlichen Ungarn. 1.Abb. Abb. Silberschale von Bolschaja Anikowskaja 2. kép: Ezüsttál Bolsaja Anyikovszkaja-ból 49 .2. Jahrhundert ist eben über die „Die Ungarn in Sankt Gallen“ die ausführlichste Beschreibung erhalten geblieben. dass es aus Edelmetall verfertigt war. Daraus lässt sich folgern. Wie aus dem Text hervorgeht. wir haben auch keine anderen schriftlichen Quellenaus dieser Zeit. Jahrhundert).im Falle des Todes . dass nämlich die Leichen verbrannt wurden. sind zwei von den das Kloster „besuchenden“ Ungarn in den Glockenturm hinaufgeklettert.(3) Ein russischer Archäologe aus Sibirien . genauer gesagt über das Verbrennen von Gebrauchsgegenständen aus Ungarn. können wir ruhigen Herzens feststellen. Angaben über Brandbestattungen.(1) Die Chronik ist nicht in autographer Handschrift. die traditionelle Geschichte. Der Angriff der Ungarn auf das Kloster erfolgte im Frühjahr 926. er stürzte aber auch ab und starb auf der Stelle. bietet uns aber immer wieder Anlass zu neuen Folgerungen. aus der Frühawarenzeit (7. Wenn wir annehmen.der seine Aspirantur zwischen 1980 und 1984 in Ungarn verbrachte und seine Dissertation über István Erdélyi (Budapest) 50 . dass diese Art der Beisetzung von Toten unter Nomadenvölkern nicht unbekannt war.). zwar nur auf wenigen archäologischen Fundstellen. Man weiss aber davon. (Dieser Hahn war das Symbol des Klosters. um den dort glänzenden goldenen Hahn zu entfernen. Wir haben viel später. von dem die Ungarn dachten. auf dem man ihn . das von ähnlichem Vorgehen zeugt. Diesmal haben wir die neueste Edition benutzt.Viktor Bobkov . nach der Hunnenzeit. Der ganze Text dieser Darstellung wurde schon mehrere Male herausgegeben und kommentiert. Diese Darstellung. dass wir auch in Ungarn über archäologische Zeugnisse aus dieser Zeit verfügen. die Ekkehart (gestorben gegen 1060) am Ort des Geschehens selbst geschildert hat. inzwischen war aber ein Ungar hinuntergestürzt.(2) Die zwei Leichen wurden auf einem Scheiterhaufen über der Schwelle des Eingangstores der Kirche verbrannt. hat den Historikern viel Kopfzerbrechen verursacht. dass die Grabfunde der berühmten „Szeged-Nagyszéksóser“ Fundstelle aus einem Fürstengrab der Hunnenzeit stammen (man hat zwar während den nicht besonders fachkundig durchgeführten Ausgrabungsarbeiten unter den angebrannten Goldgegenständen keine verbrannten menschlichen Knochen gefunden). die auf ein Verbrennen von Leichen bei den Ungarn hinweisen würden. Ein dritter Kämpfer bestieg die Ostfassade der Kirche (er wollte dort seiner Not Genüge tun). dass der Hunnenkönig Attila am Vorabend der Schlacht bei Catalaunum verfügte.Ein Wort zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ Von den ungarischen Streifzügen in Westeuropa im 10. Diese Tradition ist uns auch aus der neueren ethnographischen Literatur der altaischen Völker bekannt. Bisher hat man noch kein einziges Grab gefunden.hätte verbrennen müssen. sondern in einer Kopie von gegen 1200 erhalten. Sie versuchten den Hahn mit einer Lanze abzustossen. aus Holzsätteln einen Scheiterhaufen zu errichten. ihre Streifzüge und Heereszüge begannen .zwecks Entdeckung der weiter westlich liegenden Gebiete und die Landnahme vorbereitend . dass die im nächsten Absatz beschriebene lustige Szene eigentlich ein Totenfest (Begräbnisfest) darstellt. und die Ungarn einzelne kleinere Abteilungen der geschlagenen Slawen in ihre Streifzüge einbezogen. Es ist zweifellos bewiesen. oft lebensgefährlichen Aktionen unternommen (5). konkret gekürzt worden. eine Reklusin in der Nähe des Klosters Sankt Gallen. Es ist also wohl auch vorstellbar. Es ist in dieser Hinsicht bemerkenswert. dass das Kloster und die Kirche seitdem umgebaut wurden). dass in St.Streifzüge in Europa geführt. Keineswegs. die ich bei den Vorbereitungen zu diesem Referat auch benutzt habe. Bei dieser Gelegenheit möchte ich auch einige Bemerkungen zu der ausgezeichneten zweisprachigen Publikation anbringen. Der hier erwähnte Tanz (vielleicht ein ritueller Waffentanz). dass im Karpatenbecken (zum Beispiel in Siebenbürgen) im 9.schon ab mindestens den achtziger Jahren des 9. die ihre Toten mit Verbrennungsriten begraben haben. dass sich in der Glaubenswelt bestimmter Nomadenvölker die Gespenster des Hauses unter der Schwelle versteckten. die sich der Gefolgschaft der Stammesfürsten angeschlossen hatten.ungarische Begräbnisbräuche schrieb. (Mir ist bekannt. Gallen Slawen. Ringen und Gesang sollen Bestandteil eines Totenkultes gewesen sein. 51 . (Wiborada. die Heilige.(4) Zu den Kommentaren in diesem Buch möchte ich bemerken. Dazu findet man ohne Schwierigkeiten Parallelen im Kulturkreis der altaischen oder wohl der kaukasischen Völker.und mitkämpften. auf dem Scheiterhaufen verbrannt wurden. war der Meinung. ob die zwei Leichen der ungarischen Krieger auf dem Hof oder im Garten des Klosters verbrannt wurden. Jahrhundert noch slawische Volksgruppen anwesend waren. in dem ohne besondere Einführung des Themas auf einmal die Leiden von Wiborada erwähnt werden. Ohne Hoffnung auf Beute hatten die jungen Kämpfer. Der später niedergeschriebene Text der Chronik ist gewiss neu bearbeitet. wir verfügen aber über keine schriftlichen Beweise dafür. Meines Erachtens hat dabei die Vorstellung eine Rolle gespielt. darauf weist im Text der Absatz noch hin. die grosse Tapferkeit und Ausdauer fordernden. Jahrhunderts vom sogenannten Etelköz Atelkuzu (Zwischenstromland) aus. dass die Ungarn zum Feuermachen die .Eingangstore nicht benutzt haben. neu formuliert. wo das Feuer doch im Freien leichter hätte brennen können. wurde von den Ungarn 926 getötet).aber selbstverständlich auch aus Raubgier . dass die Ungarn um 900 nicht auf der Suche nach einer neuen Heimat waren. Später haben die Ungarn dann aus politischen Gründen. die in mehreren Fällen für die Ungarn mit Misserfolg endeten.sicher aus Holz verfertigten . Von Regen wird in unseren Quellen nicht berichtet. Es ist eine offene Frage. die mit den Ungarn auf solchen Streifzügen dabei waren . Bobkov hat diese These seiner Dissertation am Internationalen Slawistenkongress in Kiew 1985 dargelegt (die Dissertation wurde bislang noch nicht veröffentlicht). in Bündnissen . grösser war als die der vom Fürsten Árpád geführten Ungarn. wie früher Akademiker Erik Molnár dachte (6). aber die am Ort vorgefundene Bevölkerung hatte auch keinerlei geschlossene Siedlungblöcke. obwohl die Zahl der einheimischen Bevölkerung. 52 . die sich mit Landwirtschaft und Viehzucht beschäftigte.Auch die „Krise der Hirtengesellschaft“ bedeutete keinen Grund für die unternommenen Streifzüge. Die Ungarn haben in diesem Siedlungsgebiet entsprechenden Raum für ihre Wirtschaft und Leben gefunden. und das Karpatenbecken war auch nicht zu eng für die landnehmenden Eroberer. und nach 955 haben sie keine Streifzüge mehr in den Westen durchgeführt. A kalandozások néhány kérdése. in: S.Leningrad 1956. Váczy. Casus Sancti Galli. 53 .P. S. Altajzy.). 3. Moskau . S. S. op. S.. 3.). 265-345. Cs. 4.Narody Sibiri. A honfoglalás korának írásos forrásai. Bálint. Gallen 1992. Kristó (Hrsg.P. A korai magyar történet néhány kérdése. ibidem: Flodoard. 350. 207. S. P. 6. in: Gy. 5. Nomád társadalmak és államalakulatok. in: F. in Századok XCII. Ekkehart.cit. S.. Historia Remensis ecclesiae. Budapest 1958. 248-250.). St. Magyarok Szent Gallenben. Potapov. Tibor Sipos-Missura. Johannes Duft. A. Tolstov (Hrsg.Anmerkungen 1. Flodoard. II. 2. Narody Mira . Budapest 1983. Die Ungarn in Sankt Gallen. Tőkei: (Hrsg. Szeged 1955. 349. die als die entscheidenden Quellen für die Geschichte der Bibliotheken gelten . vor Miksa B. sowohl historisch als auch geographisch voneinander weit entfernte Bibliotheken zu sagen. in Pannonhalma aber erst gegen Ende des 11.vor allem die ältesten. 480-547) wollte in seiner Regel eine feste Grundlage für sein eigenes Kloster geben und konnte gar nicht daran denken.zwei Bibliotheken Über zwei Klosterbibliotheken . Bánhegyi OSB (Pannonhalma) 54 . die Bücher der Liturgie und des geistlichen Lebens. ob es überhaupt möglich sei. durch die Entwicklung der Lehrtätigkeit in den klösterlichen inneren und äusseren Schulen (schola interna et externa) die Klöster zu kulturellen Zentren gemacht hatte. Die gleichen Kulturträger waren die Mönche. Der Vergleich ist indes berechtigt durch die gemeinsame Grundlage. der „klösterliche Bezirk“ (claustrum monasterii). Die gemeinsame Grundlage bildet die Benediktsregel. Benedikt von Nursia (ca. Das Martinskloster auf dem Berg Pannoniens wurde gut drei Jahrhunderte später gegründet als St. entstanden in St. Rein kulturell gesehen besteht das unbestreitbare Verdienst des heiligen Benedikt darin. Jahrhunderts. die schon auf eine lange. die von Italien ausgehend. sondern auch das Leben der gesamten Gesellschaft gestalten würde. So wurde das Kloster. und auch die Bücherverzeichnisse. das „beständige Leben in der Gemeinschaft“ (stabilitas) zur Quelle der gemeinsamen mittelalterlichen Kultur ganz Europas. es bestanden keine unmittelbaren Beziehungen zwischen den beiden Abteien. aber auch die Werke der klassischen Antike erhalten geblieben sind. Gallen. „die Schule für den Dienst des Herrn“. die aber keine Kultur des Schreibens und des Lesens war. Jahrhundert schon allgemein verbreitet war. etwas Gemeinsames über zwei ganz verschiedene. Gallen und die von Pannonhalma . sogar noch mehr: die einzige zugelassene Ordensregel war.Sankt Gallen und Pannonhalma . auch kulturelle Tradition zurückblicken konnten. empfohlen und befohlen. Es wirft sich gleich am Anfang die Frage auf. die geistliche „Werkstatt“. die Schriften der christlichen Väter. Gallen schon in der zweiten Hälfte des 9. durch das iroschottische Mönchtum bereichert. was ein Kloster für ein bestimmtes Land oder Gebiet bedeutet. in der die antike Schriftkultur untergegangen war. Jahrhunderts. In der Regel selbst werden Bücher erwähnt.möchte ich in diesem kurzen Beitrag referieren. in einer Zeit. die im 9. dass gerade diese Regel für Jahrhunderte nicht nur das Leben sämtlicher Klöster und der Mönche. durch die gleichen Träger der Kultur und auch dadurch.über die von St. Und dahinter steht als tragender Sinn das benediktinische Mönchtum. in der die Stämme der Völkerwanderung eine hohe Kultur nach Europa gebracht hatten. innerhalb der Klöster in den Bibliotheken und den Schulen. dass in einer Zeit. auf eine Tradition. in einer Zeit der ständigen Veränderungen in den stabilen Klöstern. Es sind noch der Liber Glossarum. Cassiodorus.abgesehen sei von den liturgischen Codices . sowie Bücher der Astrologie und der Sprachwissenschaften erwähnt.nicht umhin konnten. deren Liste dem eigentlichen Verzeichnis unter dem genannten Titel vorangeht. wo die Zusatzverzeichnisse zu finden sind . Die Entwicklung konnte durch Schenkungen. In dem Grundverzeichnis des Cod. des Priesters Beda. Jahrhunderts. in den zusätzlichen Verzeichnissen im Codex 267 sind Bücher in viel geringerer Zahl zu finden. die Abt Hartmut (872-883) hat schreiben lassen. Im „Katalog“ selbst sind 395 Werke in 264 Bänden aufgezeichnet. oft Duplikate. die „Einrichtungen“ (Instituta). Aus diesen. Es werden die Regeln der heiligen Väter gesondert aufgeführt. sowie Werke von Origenes. Werke des Priesters Hieronymus. Bücher des Bischofs Prosper. Sang. oft sehr bescheidenen Bücherbeständen entwickelten sich im Laufe von Jahrzehnten und Jahrhunderten die ansehnlichen. Einkäufe. ebenso die Passionsgeschichten der heiligen Apostel und Märtyrer. 55 . sind die Bücher nicht mehr nach Autoren geordnet.ausser einer Abschrift des Hauptverzeichnisses aus dem Codex 728 -. ferner die Gedichte (metra). wohlgeordnete und wohlgehütete Bibliothek voraus. die „libri scottice scripti“ ausgenommen. ist. die Bücher „der katholischen Väter“. Das Ganze ist mit Untertiteln in folgende Abschnitte eingeteilt: Bücher des Alten Testaments. 728 sind die Bücher in erster Linie nach Autoren aufgezeichnet.wenn sie als benediktinisch gelten wollten . und zwar das Verzeichnis der unter Abt Grimald (841-872) erworbenen Bücher. hängt von vielen äusseren und inneren Ursachen und Einwirkungen ab. Das Verzeichnis trägt den Titel: „Breviarium librorum de Coenobio Sancti Galli Confessoris Christi“. dass auch die kleinsten Klöster . Die genannten Bücher sind „Tugendwerkzeuge für Mönche“. Wie schnell sich eine Klosterbibliothek hat entwickeln können.im Refektorium und im Raum des gemeinsamen Lesens zu haben. Gallen . die „Regel unseres Vaters Basilius“ und alles.obwohl es zweihundert Jahre früher geschrieben worden ist als das von Pannonhalma -. Sang. viel moderner als unser Verzeichnis vom Ende des 11. was das innere Ordnungsprinzip betrifft. dann die „Unterredungen“ (Collationes). Im Cod. die „Lebensbeschreibungen der Väter“ (Vitae Patrum). Werke des heiligen Bischofs Augustinus. Kopieren ausgeliehener Bücher in den eigenen Skriptorien vor sich gehen. des Bischofs Isidor. vom Anfang des gemeinsamen Lebens an eine minimale Anzahl von Büchern . Bücher des Neuen Testaments.allem natürlich die biblischen Bücher. 267. Auf Grund des Gesagten können wir behaupten. ferner das Verzeichnis der Bücher. Es werden separat die Gesetze und deren Interpretationen angegeben. Werke Gregors des Grossen. weltberühmten Klosterbibliotheken. ebenso die Homilien. in heutigem Deutsch vielleicht „Kurzgefasstes Verzeichnis der Bücher im Kloster des heiligen Bekenners Gallus“. Das Bücherverzeichnis von St. Werke des heiligen Bischofs Ambrosius. die liturgischen Bücher scheinen zerstreut auf. Eusebius. und der Privatbibliothek des Abtes Grimald. Alkuin und von verschiedenen Autoren. „was erbaut“. Und das setzt eine traditionsreiche. ein archaischer Zug. aller Wahrscheinlichkeit nach nach den Aufbewahrungsorten. So können die Historiker Recht haben.In beiden Codices sind die eigentlichen Bücherverzeichnisse mit anderen Werken zusammengebunden. die sich im Besitz der Abtei Sankt Martin befunden haben. Güter. die behaupten. die in irgendeiner Form zum Unterricht notwendig waren. Viele der im Verzeichnis von Pannonhalma erfassten Bücher sind auch im Verzeichnis von St. Bücher. So können die erste Gruppe die Bücher bilden. Evangeliarien) stehen unter den „Speziosa“. und den Schluss bilden die Bände. in + + + 56 . Dienstvölker und Tiere aufgeführt sind. Lucanus. wahrscheinlich waren ihre Einbände mit Edelsteinen ausgelegt. Pretiosa. Eine besondere Bedeutung hat das gegen Ende der Aufzählung stehende „Psalterium gallicanum. Das alles kann natürlich seinen Grund auch darin haben. Sie ist eigentlich ein allgemeines Güterverzeichnis. Normalerweise gehören zu dieser Zeit die Bücher nicht mehr zu den Pretiosen: So ist die Tatsache. Beim Bücherverzeichnis von Pannonhalma handelt es sich um eine Urkunde. anderseits aber ist die Entwicklung unter anderem in der Tatsache zu sehen. der eventuell auf den Reichtum der Abtei hinweisen sollte. die in der Kirche oder am Ort des Chorgebetes gebraucht worden sind. dass in unserem Güterverzeichnis die Bücher noch immer aufscheinen. wo sie tatsächlich im Gebrauch waren. (h)ebraicum et grecum“. also die Psalmen in drei verschiedenen Übersetzungen. da den ersten zu nennen ausreicht. Gallen (Cicero. Bei der Untersuchung der Bibliotheksgeschichte im Mittelalter muss man sich immer den regen Bücherverkehr unter den einzelnen Klöstern vor Augen halten. aber sie dürften in der Zeit der Erstellung der Urkunde an dem Ort aufgestellt gewesen sein. Die sechs „Textus Evangeliorum“ (Evangelien-Texte. die bei dem gemeinsamen Vorlesen oder beim privaten Lesen gebraucht worden sind. die zweite Gruppe die Bücher. in dem alle liturgischen Geräte. ebenso gibt es mehr klassische Autoren als in St. Wenn diese Bezeichnung ein Psalterium bedeutet. Gallen vorhanden. die Disticha in drei Exemplaren!). sie müssen also besonders wertvolle Stücke gewesen sein. dass gewisse Bücher gerade ausgeliehen waren oder aber der Bücherbestand der schola externa nicht aufgenommen worden ist. dass mehr Bücher mit gregorianischem Choral in Pannonhalma zu finden sind. was eigentlich dem Usus der Skriptorien und der Bibliotheken entspricht. Übrigens werden meistens die zu einem Band zusammengebundenen Werke in den Bücherverzeichnissen nicht einzeln aufgezählt. Nicht alle Bände können eindeutig in die entsprechende Gruppe eingeordnet werden. die um 1090 im Auftrag des Königs Ladislaus des Heiligen ausgestellt worden ist. um die Handschrift identifizieren zu können. Die Bücher sind in einer bestimmten Reihenfolge aufgezählt. das Verzeichnis von Pannonhalma entspreche einer Bibliothek der Merowingerzeit. die den Bücherbestand als „merowingisch“ einstufen wollen. das Kloster als Kulturträger. die Schaffung eines gemeinsamen Europa) schon eine Einheit bildeten. Die Gründung von Pannonhalma um 1000 fiel in eine Epoche der Geschichte des benediktinischen Mönchtums. dass die wissenschaftliche Tätigkeit im Kloster höher stand als man es früher im allgemeinen angenommen hat. dass das verhältnismässig neue und kleine Coenobium Sancti Martini in Sacro Monte Pannoniae engere Kontakte mit den grossen Klöstern im Reich gehabt hat. zugleich aber auch auf die wichtige Rolle des mündlich weitergegebenen Wissens hinweist. Jahrhunderts verlorengegangen. so muss die Zahl der Bände von 80 auf 78 herabgesetzt werden. Das Vorhandensein eines solchen Psalteriums könnte auch Zeuge dafür sein. dass trotz der grossen zeitlichen und räumlichen Entfernung viel Gemeinsames in den Klöstern des heiligen Gallus in der Schweiz und des heiligen Martin in Ungarn zu finden ist. in welcher die auf die Regel des heiligen Benedikt gelagerten späteren Entwicklungsphasen (Schule. 57 . so stellen wir fest. die den späteren Jahrhunderten über eine hohe Zeit einer hohen klösterlichen Kultur berichten. in dem er auch schon seine Kenntnisse auf dem Gebiet des künstlerischen Stils verrät. andererseits aber würde diese Tatsache darauf hinweisen. aber die Codices. dass für die Existenz einer Schule die Legenda SS. Die Wissenschaftler. Zoerardi et Benedicti von Bischof Maurus spricht. dass Pannonhalma keine wissenschaftliche Tätigkeit ausübte. Jahrhunderts vor unseren Augen in der Form. sind im Laufe des 16. sind auch der Meinung. Pannonhalma steht und lebt heute noch. Nicht nur die Bücher. wofür es im Jahre 1996 zum Weltkulturerbe erklärt worden ist: Träger einer christlichen. haben ihr Schicksal. So steht Pannonhalma schon am Ende des 11. Dagegen muss erwähnt werden.welchem die Psalmen in drei Versionen nebeneinander geschrieben stehen. von denen das Bücherverzeichnis zeugt. worauf die hohe Zahl der liturgischen Bücher hinweise. Wissenschaft. europäischen Kultur. die Mönche nur der Askese und der Liturgie gelebt haben. auch die Klöster „habent sua fata“. aber die wertvollen Bücher samt dem Bücherverzeichnis sind im Bibliothekssaal zu bewundern. Die Reichsabtei Sankt Gallen existiert seit zweihundert Jahren nicht mehr. Wenn wir zum Schluss diese Daten und Angaben zusammenfassen wollen. In beiden Klöstern aber sind die Bücherverzeichnisse da. was die schrecklichen Ungarn mit dieser Frau angestellt haben. Da soll also der Leser sich selbst vorstellen. Als der Ungarnsturm über das Land fegte. Wiboradae lässt die Motive für das gewaltsame Eindringen der Krieger in die Reklusenzelle offen. dass die Martyrin das härene Bussgewand anbehielt. überging der Chronist. die jüngere Vita (II) S. Das Leben ging weiter. wollte sie nicht fliehen. 3) Einen Gipfel der Geschmacklosigkeit erklimmt der Autor mit seiner Behauptung. Gallen unbeschadet überlebt. rissen ihr das härene Gewand vom Leib und fanden „einen ausgemergelten kleinen Körper und dürre. schlugen sie die spätere Heilige tot. genau das Gegenteil steht in beiden Viten zu lesen. Diese Rekluse namens Rachilt aber hat. dass Wiborada. wie sie ihre Dienerin zurichteten. nämlich. die ihre Eremitage in der Nachbarschaft St. sei es.“ Diese Darstellung ist in drei Punkten historisch falsch und arbeitet am Schluss mit einem problematischen Appell an die Phantasie des Lesers. jedoch nicht unter denen. bevor die Ungarn kamen. sondern unter jenen. Wiborada wurde durch drei Hiebe mit der Streitaxt getötet: grausam. Gallens eingerichtet hatte. die sie gewöhnlich zur Kasteiung trug. den Ungarneinfall in St. ihre Busskette abgenommen und in dem Altärchen in ihrer Zelle verborgen hatte.) Schliesslich stehen am Schluss dieser Darstellung die ahnungsvollen Worte: „wie sie (die Ungarn) ihre (nämlich Wiboradas) Dienerin zurichteten. Lüstern drangen einige der Krieger über das Dach in ihre Zelle. also nackte Frau mit ihrer eigenen Busskette totgeschlagen. Gallen: „Der Spuk war verrauscht. Wiboradae hervorgeht. überging der Chronist“. die Ungarn hätten die entkleidete. Mit der Kette. (Die Kunst des Mittelalters hat Wiborada deshalb mit der Hellebarde. durch dünne Haut und mit Sehnen kaum zusammenhängende Knochen“. wie aus beiden Vitae S. Wiboradae nennt avaricia „Habgier“ als Motiv. Die ältere Vita (I) S.Die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn In einem vor wenigen Jahren erschienenen Band der in Berlin publizierten Propyläen Weltgeschichte liest man über das Ende des Ungarneinfalls des Jahres 926 in St. die sich in die Burg gerettet hatten. aber nicht infam. einer spätmittelalterlichen Fortentwicklung der Streitaxt. und mit einer Stirnwunde dargestellt. In beiden Viten steht ausdrücklich (allerdings einige Seiten nach der Passionsszene). die wie Wiborada und ihre Dienerin voll Gottvertrauen zurückgeblieben waren. Opfer waren dennoch zu beklagen. 2) Die Ungarn rissen der Rekluse keineswegs „das härene Gewand vom Leib“. Mit diesen Bemerkungen am Anfang meines kurzen Vortrags wollte ich unter- Walter Berschin (Heidelberg) 58 . Wiborada war eine Inkluse. Acht Tage später konnten die Mönche ins Kloster. Die Fehler sind folgende: 1) Keine Quelle spricht von „lüsternen“ Ungarn. dass sie so wie Wiboradas Bruder im letzten Augenblick floh oder dass sie unentdeckt blieb. ihre Leute nach Hause zurückkehren. von denen er schreibt. wenn auch mühsam. in der Art des Hollywoodfilms dem unterlegenen Gegner die phantastischsten Scheusslichkeiten zu unterstellen. Gallen. die er mit unzureichenden Wällen und morschen Hölzern umgeben vorfand. Uodalrici . doch den Christen gehören werde“ (indicavitque ei venturam supergressionem Ungrorum et loca belli et. Zuerst im dritten Kapitel des ersten Buches. die hier ausser Betracht bleiben können. „wie sie keiner von den damals lebenden Menschen. inne. VII. denn zu diesen Zeiten tobte die Wut der Ungarn in diesen Provinzen auf dämonische Weise“ (quia in his temporibus Ungrorum sevitia in istis provinciis more doemoniorum crassabatur.an elf Stellen genannt. wie wichtig es ist. dem Verfasser der ältesten Ulrichsvita noch gegeben. 973. Das darf nicht beschönigt werden. Gallen und Augsburg erzählt. „wie er die Stadt. Diese Zeitgenossenschaft ist bei Gerhard von Augsburg.abgesehen vom Inhaltsverzeichnis .. wie ihn die heilige Afra. dass der Sieg. Jahrhunderts reflektieren härteste kriegerische Auseinandersetzungen mit den Ungarn.110). Gallen und hat sich. Diese Vita wurde wegen ihrer Ausführlichkeit mehrfach kürzenden Bearbeitungen unterzogen. tamen victoriam christianis concessam esse nuntiavit. es ist aber auch unzulässig. p. gern bei der Rekluse Wiborada Rat geholt. das die Lechfeldschlacht schildert.. p. in mehr als 20 mittelalterlichen Handschriften überlieferte Vita (I) S. weil es uns um die Darstellung der Ungarn aus möglichst zeitgenössischer Erinnerung geht.zuvor irgendwo gesehen 59 . die seit 1993 in einer neuen kritischen Ausgabe auf der Basis aller verfügbaren Handschriften vorliegt. Die übrigen neun Stellen. wurde er Bischof der Stadt Augsburg und hatte dieses Amt ein halbes Jahrhundert lang. bis zu seinem Tod am 4. Ulrich dachte daran. Ohne dass das ausdrücklich gesagt wäre.Gr. wird ein Zusammenhang zwischen den innerdeutschen Zwistigkeiten und dem Vorstoss der Ungarn nach Westen nahegelegt. Dort erblickt der träumende Ulrich eine vom heiligen Petrus selbst geleitete Synode. Die Zahl der Ungarn ist so gross.streichen. Im Jahr 923. In dieser Perspektive soll hier die Darstellung der Ungarn in der Vita (I) S. Der Dompropst Gerhard von Augsburg schrieb zwischen 982 und 993 die umfangreiche. an denen die Ungarn vorkommen. Uodalrici. gegen seinen Vater unmittelbar voraus. Im selben Kapitel ist von der Befestigung der Bischofsstadt die Rede. quamvis laboriosa. „die man allgemein Lechfeld nennt“. stehen alle im berühmten Kapitel I 12 der Ulrichsvita. „hinaus auf die Ebene“ führt. mit Mauern umschliessen könnte. also drei Jahre vor dem Ungarneinfall in St. die römische Martyrin Augsburgs. Ulrich von Augsburg war ein Schüler des Klosters St. er ist etwa ab 952-955 Augenzeuge der Dinge.118). Die Ungarn werden in Gerhards Vita (I) S. Uodalrici von Gerhard von Augsburg referiert werden. dass wir den Kontakt zu den Quellen nicht verlieren. Die alemannischen Geschichtsquellen des 10. sie sind dem am östlichen Horizont neu erschienenen Volk nicht freundlich gesinnt. Dann zeigt ihm seine himmlische Begleiterin „die kommende Überflutung durch die Ungarn und die Kriegsschauplätze und verkündete ihm. Der Bischof träumt und sieht. wie man in St. Ihr geht die Darstellung des Aufstandes eines Sohnes König Ottos d. dass sie an der Stadt vorbei eilends ans andere Ufer des Lechflusses strebten. der den übrigen im Kampf voranging und auf dessen Führerschaft und Voranschreiten im Kampf die Ungarn in dieser Stunde das grösste Vertrauen“ hatten. rund um den Dom gebauten Stadt Augsburg lagern. es sei denn. die den bitteren Auseinandersetzungen dann folgen sollte. Als sie auf beiden Seiten kampfbereit standen. Doch da bekommt der Herrscher über die Ungarn (rex Ungrorum) von einem Deutschen dem Sohn des bayerischen Pfalzgrafen .201): „Als nun der König das gewaltige Heer der Ungarn sah. das ungarische Heer zieht dem deutschen zur offenen Feldschlacht entgegen. und alle Bollwerke der Stadt voller Verteidiger standen. die sie von den Bollwerken der Stadt Augsburg kommen sahen. fällt.192). Die Ungarn fackeln nicht lange. den Sohn seiner Schwester“ (p. noch nicht König der Ungarn. Es führte diverse Werkzeuge mit sich. und nachdem in wechselseitigem Gemetzel auf beiden Seiten viele fielen und die getötet waren. wurde von Gott. sie kehrten zurück. Bischof Ulrich fand unter den Toten seinen Bruder.den Anzug des Königs Otto gemeldet. der allmächtige Gott wollte sie töten. „den edlen Reginpald. Doch Bischof Ulrich ist damit nicht einverstanden. glaubte er nicht. dass es von Menschen überwunden werden könnte. Auf seine Hilfe vertrauend und gestärkt durch die trostvollen Reden seiner Fürsten begann er mannhaft den Kampf mit ihnen zu führen.205). „Einer der Ungarn. glaubten. verblieb von ihnen doch ein so grosses Heer. dem nichts unmöglich ist. Man ging am Morgen nach der Schlacht aus der Stadt hinaus aufs Lechfeld um die vermissten Familienangehörigen zu suchen. denn viele Häuser waren zerstört. die Deutschen bleiben in der befestigten Stadt.198) wird die Belagerung der Stadt abermals abgebrochen. so daß das Ungarnheer die Flucht ergriff und keine Kampfkraft mehr hatte. die von Gott zum Tod bestimmt waren. ohne vom Kampf beeinträchtigt zu sein. die Ernte war vernichtet. p. Und obwohl eine unglaubliche Zahl von ihnen getötet war. Die letzte direkte Nennung der Ungarn erfolgt in der Beschreibung der Schlacht.“ Die Verluste waren auf beiden Seiten furchtbar. p. um die Angreifer an der Einschliessung der Stadt zu hindern. trieben einige unter den Ungarn die anderen. Die lange Friedensperiode. sondern kämpfen an dem schwächsten der Augsburger Tore. bis sie sahen. die nüchtern und ohne Triumphalismus ist (p. indem sie mit Peitschen drohten. zum Kampf“ (quidam Ungrorum flagellis alios minantes ad pugnam coegerunt. und einen seiner Neffen. Am nächsten Morgen umzingelte „das Heer der Ungarn mit einer unsagbaren Menge von allen Seiten die Stadt zur Eroberung.hatte“(p. die in der damals kleinen. das an der Ostseite zum Lech hinunterführt. 60 . Uodalrici noch nicht ab. da sie geschrieben wird. Stephan der Heilige ist zur Zeit. der ruhmreiche Sieg König Otto gegeben. Und sein Wort gilt. Es folgte ein Winter der Not und Hungers. den Grafen Dietpald. Die Ritter. daß die. um die Mauern niederzureissen. Danach wird der Angriff fürs erste eingestellt. wollen den Ungarn vor den Mauern entgegentreten. Auf ein Signal hin (suum classicum omni exercitu notum. zeichnet sich in der Vita (I) S.198). Gallen zurück. 367-420) enthält in den Randnoten. alle Ulrichsviten.Zum Schluss kehren wir nach St. So vermisst Ekkehart IV. Dabei kommen auch die Ungarn vor. ist Augsburg nach Ekkehart IV. den der St. der die neugeborenen Kinder vor die Altäre habe legen lassen.B. Allerdings auch damals schon erfolglos. 61 . auf die Mängel aller ihm vorliegenden Texte hingewiesen. teils in kurzer. eben denjenigen. 1031 bis zu seinem Tode um 1060 als Schulmeister wirkte. Gallen erweist sich wiederum als ein Ort bedeutender Quellen zur ungarischen Geschichte. (Deest de eruptione Ungrorum sub Heinrico rege. Besonders viele kritische Randbemerkungen mit Erwähnung der Ungarn stehen in der Handschrift St. wenn ich richtig gezählt habe. aufgrund der inständigen Gebete Ulrichs v. Gallen. im Codex Sangallensis 565 sind großenteils noch nicht gedruckt. die älteste von Gerhard und die verkürzenden Bearbeitungen mit kritischen Augen gelesen. Gallen weitergezogen.. Das darin eingebundene. Die Stiftsbibliothek St. An mehreren Stellen hat Ekkehart IV. Galler Lehrer aus der Wiboradageschichte kennt. hätten die Ungarn damals ihre Belagerung abgebrochen und seien nach St.372). Die Randnoten Ekkeharts IV. Dort wurden von Ekkehart IV. damit sie durch ihr Wimmern Gottes Herz rührten. z. p. Und diese Quellen sind noch nicht bis zum letzten Tropfen ausgeschöpft. a. Gallen 565. einer Sammlung von Heiligenleben. teils aber auch in ausführlicher Form.. Stiftsbibliothek 565.. Augsburg..926. ursprünglich selbständige Heft einer Ulrichsvita (p. in den Ulrichsbiographien einen Bericht über den ersten Ungarneinfall in Alemannien unter König Heinrich I. Stiftsbibliothek St. von den Ungarn belagert worden. der im Kloster von ca. Schon damals. sechs namentliche Nennungen der Ungarn. kritische Edition und Übersetzung. Ein Heiligen-Leben als Zeitbild. Gerhard von Augsburg. Die Ungarn in St. Eva Irblich. Johannes Duft. Einleitung. Die Vitae Sanctae Wiboradae. Mit der Kanonisationsurkunde von 993. Weissenhorn 1993. 62 . Heidelberg 1993. Angelika Häse. St. St. Vita Sancti Uodalrici. Bischof Ulrich von Augsburg 890-973.Bibliographie Walter Berschin. Die älteste Lebensbeschreibung des heiligen Ulrich. Zürich/Lindau 1957. Einleitung. kritische Edition und Übersetzung.seine Verehrung (Festschrift). Gallen 1970.). Vitae Sanctae Wiboradae. Gallen 1983. Walter Berschin. Manfred Weitlauff (ed. Seine Zeit sein Leben . Lateinischdeutsch. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. Gallen. Hier haben wir uns auch sowohl für eine Ausstellung. in der ersten Reihe sitzend. Gallen veranstaltet. was die Ungarn mit St. Viberat martyrizata est. die mir zu meiner Kindheit gelehrt wurde. Csihák (Zürich) 63 . als friedliche Ungarn. was über unser Thema in den Annales Sangallenses Maiores steht. wobei die Wortführung mein Bundesbruder und väterlicher Freund. dass er zu den echten Wissenschaftlern gehört. mir zulächelte und immer wieder sagte: „Auch das ist möglich!“ Damit hat er wieder bewiesen. Prälat Johannes Duft.Schatz suchend. Gallen verbindet. Es wurde wiederum von den netten Eheleuten Missura besorgt. wo man uns einen köstlichen Lunch servierte. Gallen eingeladen. an: „In einem Schreiben ist nicht nur das wichtig.“ Als erstes halten wir fest.Ein heidnischer Beitrag zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ Zunächst. wie auch für eine Tagung ausgesprochen. auch das Essen war hervorragend. dass ich mich an geschichtliche Tatsachen halte. hatte. Anschliessend wurden wir in den Tennisklub St. den wir auch restlos gefunden und genossen haben. was geschrieben ist.am Tage genau 1065 Jahre später kamen wir. und das Treffen unseres Vereins zur Frühgeschichte der Ungarn wurde im darauffolgenden Jahr zum Teil in St. wobei die Führung unser Ehrenmitglied Dr. Die frühzeitlichen Beziehungen zwischen dem Karpatenbecken und dem Alpenraum sind ein fast völlig unerforschtes Gebiet. und . obwohl von den Archäologen häufig darauf hingewiesen wurde und wird. Duft. Übrigens. Lebhaft diskutierten wir dabei alles. Duft gehalten wurde und uns der neue Stiftsbibliothekar. vielleicht sogar in St. in dasselbe Kloster. Gallen am 25. und zwar zum Jahr 925: „Agareni monasterium sancti Galli invaserunt. sondern auch das. ein herzliches Dankeschön an alle Mitwirkenden. Unser Verein hat sich zum Ziele gesetzt . Gerne erinnere ich mich an einen Ausflug meines Vereins nach St. Tibor Missura mit seiner charmanten Gattin übernahm. Die Idee einer Ausstellung ging noch im selben Jahr in Erfüllung. März 1990. was nicht darin steht.als Heidenhistoriker vorgestellt. Ich freue mich auf diese Tagung und hoffe auf eine Fortsetzung. Gallen. Mai 926 waren die Ungarn in St. Auch aus diesem Grunde geht heute hier ein Herzenwunsch von mir in Erfüllung. Ich habe mich auch schon dort . auch namens des Ungarisch Historischen Vereins zu Zürich. wie Prof. Peter Ochsenbein . Prof. Sehr gut kann ich mich daran erinnern.führte . Ich versichere. Gallen eingefallen. Am 1.“ Zu Deutsch: „Das Kloster des heiligen György J. doch wende ich die Weisheit. insbesondere zwischen den Völkern der Schweiz und Ungarns zu fördern.beide Gründungsmitglieder unseres Vereins .die Freundschaft zwischen den Völkern Mitteleuropas.unter anderem . wo das Hauptreferat von Prof.nach dem Muster des Heidenapostels . aber auch an alle Anwesenden. Gallus wurde von den Agareni angegriffen. Sonst hätte man in den Kirchen des damaligen Europa nicht gebetet: „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!“ Sie waren auch verlässliche Verbündete . Im Buch „Militärgeschichte Ungarns“ wird erwähnt. Nach Ekkehart. ganz ausgezeichnet! Ich erinnere mich nicht. wissen wir schon. Regino. Sie haben gegessen. dass er mehr Verstand hatte als damals ganz allgemein ein Mönch.was auch heissen konnte. dass er nicht den damaligen Erwartungen entsprach. Alles andere wurde von Schriftstellern geschrieben. weiss von den Ungarn liebevoll in seinem Chronicon zum Jahre 908 zu berichten. verwüsteten das Kloster“. aus dem 11. Die dortigen Quellen berichten einstimmig. war Heribald ein Narr.die Beispiele liessen sich beliebig fortsetzen. Somit ist er.. Heribald konnte all diese Berichte aus eigener Erfahrung nicht bestätigen. dass die Ungarn zwar in die Stadt eindrangen. Diese Beurteilung Heribalds kann nur dadurch begründet sein.“ usw. dessen Werk nicht weniger aufschlussreich ist. Abt von Prüm.01. usf.. jemals fröhlichere Leute in unserem Kloster gesehen zu haben. Sie haben nicht einmal die Weinfässer zerschlagen..“ Soweit die Geschichte. wenn die in diesem Wissen gross gewordenen Journalisten z. dem praktisch die gesamte Geschichtsschreibung folgte. dass ohne grosse und übermässige Schädigung des Ortes und der Dinge die Ungarn wieder abgezogen seien. Was erfahren wir über Heribald: Er stammte aus einer vornehmen Familie . Jahrhundert. getrunken. Wiborada wurde martyrisiert. Freilich gibt es eine lebhaftere Geschichte St. Umso interessanter ist. antwortete er närrisch: „Ei.1998 auf der Titelseite berichten: „. Das Kloster selber liessen sie unversehrt.unsere herumschwärmenden Vorväter. dass die Ungarn im Januar 900 die Stadt Modena eingenommen hatten. zur Eröffnung der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ in Debrecen in ihrer Zeitung „Hajdú-Bihari Napló“ am 23.sonst 64 . aber auch nicht schlechter waren als sonst Soldaten im Krieg. Auch die Alemannischen Annalen im Jahre 926 können nur davon berichten. Dabei klingt mir die Geschichte Heribalds noch interessanter...B. wie unser Militärhistoriker Kálmán Nagy an Ort und Stelle in Modena erforschte. Gallen nicht besser. wie lebhaft auch die ungarischen Historiker sich beeilen. wie es ihm unter den Ungarn erging. vor tausend Jahren.meine ich so heidnisch. Darum ist es nicht verwunderlich. Von Ekkehart erfahren wir. aber nicht einmal die Schätze der Kathedrale berührten. ein Narr geblieben. dass die Ungarn in St. über Greueltaten zu berichten.und ich melde höflichst Zweifel an. Eine merkwürdige Angelegenheit . Hingegen verwüsteten sie tatsächlich ein Kloster ausserhalb der Stadtmauern. nachher waren sie auch lustig.. und darauf bezugnehmend wiederholen die Forscher. dass die Ungarn das Blut des Gegners tränken und sein Herz zerstückelten und auffrässen. Gallens aus der Feder eines frommen Mönches namens Ekkehart IV. Zum Glück wissen es die Historiker Italiens besser. bis zur heutigen Zeit. Freilich redet so nur ein Narr . Auf die Frage. Sie sind sogar etwas Sympathie erweckend beschrieben: Die Krieger benahmen sich sehr diszipliniert. Dass die damaligen Ungarn tapfere Krieger waren. Aus der Legende von Method erfahren wir von einem Treffen mit einem ungarischen Dux. ein Beweis dafür ist. Ein ungarisches Heer also beneidet ein awarisches Heer. Es ist auch bekannt. Es störte dabei nicht. quod auxilia eorum sprevissent. die bei der ungarischen Landnahme.. Jahrhundert verfasste. In den „Annalista Saxo“ lesen wir zum Jahr 908 Folgendes: „Burchardus dux Thuringorum cum aliis multis occissus est ab Ungariis. Sie hätten nicht des öfteren die Alpen überqueren können. schrieb darüber 974 in einem Brief an Papst Benedikt VII. Seinerzeit haben im Karpatenbecken nur die Slawen ihre Toten verbrannt. Pilgrim.wäre ein katholischer König wie Berengar nicht ein Leben lang mit ihnen in Vertrag geblieben. ohne dabei geschlagen zu werden . dass die Episode aus der Chronik Ekkeharts über die zwei Leichen. ut secundo vastaretur Saxonia. dass die Awaren in grossen Massen nach Dalmatien flüchteten. dessen Priester als Missionare nach Ungarn kamen. jedoch die Schreibung „Sclaven“ (mit „c“) als zu störend aufgegeben ist. Auch im Karpatenbecken haben sich die Ungarn anders verhalten. dass es sich hier um Slawen handelte. dum hos ad tantam predam duxissent. als man von ihnen berichtete. hätten fast alle europäischen Häupter. das Karpatenbecken bevölkerten. wo einige slawische Namen auftauchen. Sie haben auch die Christen weder gehasst. die Helmold Bosau im 12. Hier darf ich erwähnen. Jahrhundert an Stelle des alten Begriffs „Sclavi“ plötzlich das Wort „Slavi“ (ohne „c“) verwendet. Der Bischof von Passau. Zeugnis dafür liefert auch die englische Sprache. als sie von dem sogenannten(1) Karl dem Grossen ausgeraubt wurden. der praktisch geschlagen „ante portas“ stand. Mehr noch: Sie haben sie als gleichwertige Mitstreiter in ihren eigenen Reihen aufgenommen.denn die Barbaren verbieten aus Gottes Gnaden niemandem ihrer Untertanen 65 . Gallen zwischen den Türpfosten verbrannt wurden. Deleminci conduxerunt adversus Heinricum ducem Saxoniae Avares. wo das Wort „slav“ auch heute noch sowohl für „Sklave“. um das Jahr 896. dass die alten Namensformen meistens beibehalten sind. Professor Erdélyi hat mit Recht in einem Vortrag darauf hingewiesen. qui multa strage in Saxonia facta cum infinita preda Dalmantiam reversi obviam invenerunt alium exercitum Ungarorum. nicht immer wieder die Ungarn zu Hilfe gerufen. westlich und südlich jahrzehntelang die Meeresküste erreichen können. sich nach Dalmatien zurückzuziehen.. für ihn zu beten. die in St. in ihrer Not. Dalmatien gehörte damals fest zu Ungarn. dass der Historiker Schmeidler im Vorwort einer Übersetzungsausgabe besonderen Wert auf die Feststellung legte: „In Bezug auf die Übersetzung ist noch zu bemerken. als auch für die „Slawen“ steht. noch sinnlos getötet.“(2) Somit wurden die slawischen Völker geboren. Diese These wird auch durch Kriegsgefangenenlisten aus dem damaligen Iberien erhärtet. Die ungarischen Kampfverbände hätten nie nördlich. selbst der Papst.: „. qui comminati sunt bellum inferre amicis eorum.im Gegensatz zu Hannibal. dass die „Chronika Sclavorum“. der ihn höflich anhörte.“ Ein Missverständnis kann weitgehend ausgeschlossen werden. Die Awaren waren im Begriff. die Ungarn haben nicht einmal diejenigen ausgerottet. in ihrer deutschen Übersetzung im 19. Wie auch immer. die es sich leisten konnten. reichlich beschenkte und bat. Unde factum est. Switzerland. wie sich der junge Burgunderkönig Konrad eines zweifachen Feindes habe entledigen können. the Netherlands. Mai des Jahres 926. dass man sie auch liest. aber umso schlauere Art. Dem gewandten Diplomaten soll es gelungen sein. Ich zitiere aus einem Brief von Sir Walter Crocker. also am 2. und wir wissen von keinem einzigen Märtyrer.Amerika). der beispiellos in Europa ist.. der sich für ein ungarisches Geschichtsbuch in englischer Sprache 1995 bedankt und schreibt: „I am ashamed to admit it but in spite of having spent most of my adult life in Europe (though a fourth generation South Australian) I never visited Hungary and my study of History at Oxford stopped at the borders of England. dreimal zuschlagen? Kann ein so zugerichteter Körper bis zum nächsten Tag leben? Man darf sich nicht wundern. der bekanntlich Blut trinkt.“ Die in dem Brief erwähnten Völker sind auf ihre eigene Geschichte mit Recht stolz.nach eigenen Angaben .schwangen sie ihre Streitäxte und schlugen der heiligen Märtyrin drei Wunden in das Haupt. Gouverneur von Australien. wobei er listigerweise jedem seine Waffenhilfe versprach und schliesslich die Reste beider aufrieb. Wiborada sei nicht schon in jener Stunde.“ Aus Ekkeharts Chronik: Die nicht ganz ehrliche. der durch die Kargheit eines strengen Lebens aufgezehrt war. an ihren Wunden gestorben.“ Musste wirklich ein Krieger.allein in Zentralamerika in vierhundert Jahren etwa 40 Millionen Menschen. dürfen aber nicht mit den Fingern auf die Ungarn zeigen. was nach solchen Überlieferungen über die Ungarn verbreitet wird! Auch was alles in den Geschichtsbüchern . Die Spanier raubten und ermordeten . dass der deutschsprachige Raum sich nicht an der Koloniarisierung beteiligte.die Taufe. vielleicht über nicht weniger. obwohl ein Teil von ihnen noch vom Heidentum gefangengehalten wird.Amerigo . Diese lebten in Familien. Ich zitiere aus der Vita Sanctae Wiboradae Virginis et Martiris: „.ansässigen Sarazenen und die einfallenden Ungarn gegeneinander zu hetzen.. dass die Ungarn mit ihren Gefangenen nicht streng umgingen.“ Hieraus geht klar hervor.vorausgesetzt. doch gibt mir die Geschichte einige Rätsel auf. hat es Ekkehart besonders angetan. Nicht dass ich an der Heiligsprechung Wiboradas rütteln möchte. Es wird allgemein behauptet. Wir lesen in den Alemannischen Annalen zum Jahr 902: „Die Ungarn sind von den Bayern zu einem Gastmahl eingeladen worden. Italy and Western Germany. dabei wurde ihr König Chussol samt vielen anderen niedergemetzelt. France.in Fraxinetum . Bemerkenswert ist auch. die Knochen waren verdorrt und wurden kaum noch durch Haut und Nerven zusammengehalten. Und später: „Sie zogen ihr das blutstarrende Bussgewand aus und wuschen den ehrwürdigen Leib. die in seinem Reich .“ Herimannus berichtet. dass Ungarn in einem derart kurzen Zeitraum christianisiert wurde. manche 66 . Das erste ungarische Königshaus gab in knapp dreihundert Jahren der Kirche so viele Heilige wie keine andere Familie der Welt.wohl bemerkt: auch in Ungarn! .ja sogar in den Lexiken geschrieben steht . Amerika trägt den Namen einer ungarischen Heiligen (Emmerich . wenn man die strengen Gesetze des zeitgenössischen Europa in Betracht zieht. sondern erst am folgenden Morgen. als in ihrer Heimat. zogen Kinder gross und verfügten sogar über eine gewisse Freiheit. 15. dann kämet ihr zu uns“ war angeblich die Antwort. welche Paläste und Institutionen mit diesem Geld errichtet wurden. nämlich Ungarn. für eine Unmenge Geld „verkauft“. heiliggesprochen. Jahrhundert keineswegs gesitteter als jene heidnischen Scharen des 10. 67 ... Jene ersten Eidgenossen waren selbstverständlich Christen. war ihre Antwort von historischer Weitsicht und Weisheit: „Würdet ihr uns nicht fürchten. Gallen gewissermassen zu „verdanken haben. Duft zitieren: „An dieser Stelle möchte ich als Schweizer eine Zwischenbemerkung einfügen.die anderen Zeitgenossen schrieben lateinisch. Wir Schweizer begehen derzeit das Jubiläum „700 Jahre Eidgenossenschaft“. Meinerseits war es nur ein bescheidener Versuch. wo die lateinische Amtssprache bis 1846 beibehalten wurde. hatte allein der Langraf von Hessen für den Krieg in Amerika im Jahre 1776 dreissigtausend Söldner für neun Jahre an den englischen König Georg III. aus der gleichen historischen Materie einen anderen Anzug wie bisher zu schneidern. über die kein anderer König oder Kaiser jemals verfügte. keines war christlicher als die anderen. die alten Ungarn vor tausend Jahren waren aber noch nicht christianisiert. Die Ungarn haben die Schlacht bei Augsburg 955 verloren.“ Und später: „Wiboradas Schicksal wurde bis nach Rom bekannt. ausgestattet vom Papst mit Rechten. die wir jenen ersten Ungarn in St. Doch. Dort wurde sie im Jahr 1047 von Papst Clemens II. Abschliessend möchte ich noch einen Abschnitt aus dem obenerwähnten Vortrag von Prof.“ Damit hat der Prälat und Professor Johannes Duft wieder einmal dafür Zeugnis abgelegt. dessen König ein Apostolischer war. die Eidgenossenschaft entstand aus einer Insubordination gegen die Obrigkeit. dass alleine von 1030 bis 1064 zehn Kriege gegen die Ungarn geführt wurden. Es gab trotzdem in Europa ein Land. Jahrhunderts. Doch unsere Vorfahren in der Eidgenossenschaft waren trotz ihres Christentums im 13. es handelte sich bereits um ein christliches Königreich. Diese Agareni hatten ihre eigene Buchstabenschrift . Es ist aktenkundig. deren erklärtes Ziel die Ausrottung der Ungarn war. dass er ein ehrenhafter Wissenschaftler und damit ein Vorbild aller Historiker unserer beider Nationen ist. weil ihre Verbündeten ihnen in den Rücken fielen. nicht zuletzt. Die sogenannte „gute alte Zeit“ war oft eine gewalttätige Zeit. An dieser Stelle möchte ich nur hinzufügen. Und sie blieb für uns eine stille starke Patronin. und kein Volk hat den anderen Völkern Vorwürfe zu machen. welcher diese Ehrung zuteil geworden ist. Wohl bemerkt. Auch kennt die ungarische Geschichte keine Religionskriege. Im Gegenteil.Historiker sogar die zwei Weltkriege damit zu begründen versuchen. weshalb die Agareni ihre Streifzüge gegen Westen führten. die auch heute noch vorhanden sind. 14. Sie war die erste Frau der Kirchengeschichte. Selbst die Verluste war bedeutungslos. und die schweizerischen Söldnerheere verbreiteten während Jahrhunderten Angst und Schrecken. Als die in Gefangenschaft geratenen Heerführer gefragt wurden. 40. Wiernsheim 31982. London 1884. Asgard and the Gods: The Tales and Traditions of our Northern Ancestors. Lothar Greil. S. 68 . Slawenlegende.41. S. 119.Anmerkungen 1. Wilhelm Wagner. 2. Ungarische Übersetzung 69 .Magyar fordítás . 70 . kommunikációs csere maradjon fenn a kulturális és jogi életben. Fejedelemapátság jogi dokumentumait és igazgatási aktáit. amelyek a 8. A terjedelmes történelmi örökség tényéhez a kora-középkorból .Magyar adatok a Szent Galleni Apátsági Könyvtárban* A St. A fejedelemapátság később. Werner Vogler (St. és 10. Csihák György (a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke) kezdeményezésére magyarul is megjelentek. a jogi dokumentumokat . a 720-as évekből származnak . Különösen alátámasztják ezt a nyilvántartásba vételt az Apátsági Könyvtár és az Apátsági Levéltár ezer év előtti feljegyzései. illetve elvállalt. Ezek a világörökség egy részét képezik. évszázadokon át politikai feladatokat is ellátott. az Apátsági Könyvtárban és az Apátsági Levéltárban. mindig egy klasszikus antik-római kulturális és művelődési hagyomány hátterével. két békeszerződést tartalmazó könyve és a Karoling időből való. Galleni Egyházkerület magában foglalja az Apátsági Könyvtárat és az Archivumot a barokk építményeivel. a tényleges keletkezési és származási területen túl is. Gallenben . hogy a helyi és a törzsi nyelvek határain túl. egyedülálló próféciás könyv mellett. A középkor latinságának bizonyítékát képezik és ezzel egy majdnem európai jelentőségű hivatkozási horizontot teremtenek.amelyek jogilag és igazgatásilag függetlenek egymástól. hanem az írástörténet és a nyelvtörténet számára is. századi történelméről és nyugat-európai hadjáratairól. Gallen) 71 . . a római műveltség a középkorban. Ezek a szövegek néhány év óta dr. az egyedülálló kora-középkori történelmi örökség. Ennek a kora-időszaknak a pragmatikus írásbeliségét őrzi az Apátsági Levéltár a 9. Ez tette lehetővé. Missura Tibor és dr. hogy a szövegek egy fontos része mindmáig ugyanazon a helyen.még egy különleges egyedi helyzet társult azáltal. A jogi iratok már a kolostor (Apátság) alapításának idejéből. úgymond az eredeti helyen fekszenek. században az Apátság működésének kezdetekor keletkeztek. századból származó. a magyarokról szóló írásos emlékekről beszámolni. amelyek az alemann földbirtokosoktól elvárt adományokat jogerősen rögzítik. Duft Johannes összeállította és értelmezte a szent Gallen-i szövegeket. Az előző apátsági könyvtáros és igazgató. 1983-ban az UNESCO nyilvántartásába bejegyezték.St. Hegeli értelemben.majd a következő évtizedekben egyre gazdagodott (szaporodott) ez a hagyaték. Így változatos módon tovább élt és fenn maradt. A szent galleni okiratok nem csak a jogtörténet. A szent galleni levéltár tartalmazza az egykori. a középkori kultúra.főként okiratokat -. Ebben a történelmi örökségben nagyon fontos írásos jegyzetek maradtak fenn a magyarok 9. páratlan értékű bizonyítékait jelentik. A latin nyelv volt a közlekedési kapocs a korai-középkor időszaka és a virágkora között. Mint az Apátság „levéltárosa“ szeretnék ezzel az előadással az apátsági könyvtárban lévő. ami az Alpoktól északra eső területen páratlan mennyiséget jelent. Nyolcszáz eredeti iratról van szó. az Alemann Krónikák („Annales Alemannici“). legközvetlenebb szövegváltozatait a Levéltárban őrzik. Wormsban. tehát csak néhány héttel a 926. Természetesen ezek után következett a népvándorlás. vagy megszakította a hagyományokat. a Karoling Próféciás könyvet Wiborada halálának bejegyzésével. A források szempontjából indokolt abból kiindulni. megkockáztatom a kijelentést. hogy a magyarok betörése mintegy leállította a pragmatikus írásbeliséget. tudjuk ezt IV. A modern történészek számára ezzel véget ért Szent Gallen aranykora. egy kiállítás mutatta be ezt a közös kulturális örökséget. amelyeknek a legjobb.amelyet a Szent Galleni Kolostorban 926.ugyanúgy. a kolostornak előbb ki kellett hevernie a magyarok portyázásait és egyéb drasztikus eseményeket. amely a folytonosságot részben megszakította. A törés különösen jól mutatkozik. A Szent Galleni korai okiratállomány tanulmányozásakor olyan benyomást kaptunk. hanem a drága könyveket és értékes dokumentumokat is menekítették. ex negativo (negatív oldalról) a források hiánya. Egy másik okirat is . 2.Wartmann 785 . Hermann Wartmann 925-ig a Szent Galleni Apátság okiratkönyvében 784 okiratot tüntetett fel. azonkívül 937-ben egy tűzvész tette tönkre a kolostor épületének jelentős részét. szeptember 21-re kellett volna dátumozni.A hely szellemének megidézésében szép példaként szolgálnak a budapesti római-kori maradványok is . A következő okirat . jelentős törést jelent. 1. mint azok. Az ezüst korszak csak lassan bontakozott ki.Wartmann 786 . a magyarok betörései utáni időszak okiratainak hiányosságában.a 926-os esztendő. hogy ez nem szolgálhat a Szent Galleni írásbeliség fontosságának bizonyítékául. amelyből hiányoznak az okiratok. azaz egy olyan időszak. hogy az okiratot inkább 925. május 1-i betörésekor.az Apátság szemszögéből nézve . szerzetesek és világiak menekültek el várakba és szigetekre. Ezért maradtak fenn ezek a bizonyítékok az Apátság történetéről és a magyarok megemlítéséről. amelyet IV. 928ban felveti a dátumozás problémáját úgy. Noha már mások is utaltak rá. Ez azonban nem a Szent Galleni Levéltár dokumentuma. május 1jei és 2-ai rajtaütés után.lehetséges. Az Apátsági Levéltárban a magyarok nyomainak három forrásmódját szeretném bemutatni: 1. Azonban ez a keltezés nem olyan biztos . május 26-ra kelteztek. a magyarok betörése. Ugyanabban a 926-os évben . hogy . azaz elmozdították eredeti helyükről.jóval két évvel az események után. a magyarok és más népek honfoglalása.Wartmann 788 - 72 .Wartmann 787 . Ezután következik egy okirat a magyarok támadásait követő időkből . („Genius loci“) Nem régen Svájcban. A szaracénok is veszélyeztették a Szent Galleni Apátságot. Ekkerhart elbeszéléseiből.Heinrich király tanúsítványt állított ki november 4-én. 3. Most térjünk vissza tulajdonképpeni témánkhoz. Így a magyarok betörése által okozott írásbeliség megszakításáról alkotott elképzelés beigazolódna. hogy nemcsak emberek. Szent Gallen privilégiumáról és ezzel a kolostor immunitását megerősítették. Ekkhart olyan látványosan ír le. amelyek Svájcban találhatók . Ekkhart példázata szerint. a magyarok 926. vagy kivételképpen napról-napra is kerültek birtokok a St.Wartmann 790 és 791 . amely időszakra Wartmannál 73 . század végéig és évtizedekkel utánna elapad teljesen. Gallen-i kolostornak. Nehezen elképzelhető. Gallennel. egy minden bizonnyal Zürich környékén. egy 10-20 éves időszakra tehető. 947. Az ezután következő okiratok esetében is . a rétoromán. Magdenburgban. Szent Gallen számára kiállított hagyomány-okirat. . Ezekhez sorakozik 948/49-ben egy újabb adomány a St. Egy évvel később Thurgau-ban adományoz a St. egy amál fő úr odaajándékozta „Wolerammeswilare-i“ birtokát Zuzwil környékén a St. amelynek semmi köze nincs a Szent Galleni Kolostorhoz. hogy milyen további okok állnak ezen jogi források elapadása mögött. amelyek éppúgy nem Szent Gallenban keletkeztek. Mindemellett még akkor is. Ezt továbbiak követik. amely úgyszintén nincs kapcsolatban St. hogy éppen a magyar ostrom után keletkeztek még veszteségek. amely bizonyára Buchsban. St. hogy a hiányzó okiratok a magyarok betörése után elvesztek. majdnem kizárólag csak császári oklevelekről és privilégiumok igazolásáról lehet beszélni. tehát nem alemann vidéken . Baar-ban és más helyeken. 924. magánrészről. hanem a mai Dél-Németországban.Wartmann 792. Frappánsan érzékelhető ez a 11. a magyarok rajtaütése után. a Wartmann 792-es. Ez az ezredforduló utáni hézagja az írásos örökségnek. Gallen-i kolostorhoz. Mindazonáltal az ezüst korszak az ezredforduló óta az írásbeliség második virágkorát hozta el liturgikus zenei kézirataival. 940-ben I. pedig valamikor léteztek. amikor minden évben vagy majdnem hónapról-hónapra. talán Vorarlbergben íródott. Gallen Kantonban (megyében).tartalma szerint. Mindezekhez még hozzájön egy olyan részlet is. Egy évvel előtte. Ottó király. de már nem annyira. A következő irat .az úgynevezett Falkwin okiratokról van szó. június 12-én. Gallen-i kolostornak birtokokat I. jó 10 évvel a magyarok támadása után. hasonlóképpen nem használható érveléseink ellen. mivel számos más kolostorban is tapasztalhatók hasonló esetek. pragmatikus írásbeliség felvetése. Ottó király által a Szent Galleni Crahlo Apátság számára. Ottó király elismerte a Quedlinburgi Kolostor sérthetetlenségét. ami a legnagyobb nehézségekkel sem oldható meg. századi hiány. egészen a 10. február 8-ra. nehezen érthető és ezidáig még elfogadható módon nem megmagyarázott. a rorschschi vásározási és pénzverési jog engedélyezésének fontos elismerése I. minden további nélkül elképzelhető.kiállított okirathoz. amely máshol is megállapítható. Okiratok alig keletkeznek. A Wartmann-féle 971-es irat egy eladási okmány a Folkwin-csomagból. Más oldalról nézve. Az írásos-okiratos örökség továbbterjed a középkorban. ha a 929-es keltezés igazolható lenne. Ez az okirat hiányos. Gallen-i kolostornak.ugyanúgy keltezési gondokat rejt. Minden bizonnyal felvetődik a kérdés.ezt is korábbra lehet datálni. és Szent Gallenbe átkerült . Ez egy olyan probléma. Legelőbb 933-ban kelt ismét a kolostor egyik adománylevele. hasonlóan a Wartmannféle 789-eshez. A későbbiekben az adományok egyre gyarapodtak.Wartmann 793 . Minden alapot nélkülöz egy párhuzamos. mint azelőtt. több mint hat évvel a magyarok betörése után keletkezett volna és nem Szent Gallenban. amely Mennedorf-ra vonatkozik. 899 és 926 között. amely kiemelkedő szerepet játszott. Ez tökéletes igazolása és egyben kiváló bizonyítéka annak a ténynek. ez a legfontosabb probléma. tulajdonképpen „Annales Sangallenses“nek kellene nevezni. Megtalálható a Johannes Duft-féle „A magyarok St. 1712-ben hadizsákmányként érkeztek Zürichbe. Az „Annales Turicenses“-t. A gyakorlatban azonban legtöbbször nem volt elegendő egy sor. Ezt az örökösödési történetet nem kívánjuk tovább érinteni. A bejegyzések azonban ténylegesen csak 926-ig vezetnek. 869 után minden év számára csak pontosan egy sor biztosított. Gallen-i emberé. úgyhogy apróbb írással más bejegyzéseket is bevezettek az adott évekhez. Károly király megsemmisíti a Hun Birodalmat. hogy St. Gallen-i ostromának évéig. Ebben is. amelyre * Karolus rex Hunorum regnum vastat. 869-re tehető. Gallent a „mi kolostorunknak“ említi. A 3O-as években (1931) adták vissza őket a St. és milyen gyakran kellett az embereknek ezen eseményekkel szembesülniök. Egyébként a kezek különböző írókra utalnak. századból.csak 5 okirat található.habár nem egyedülálló okként . mégpedig kettőt. Itt mintha éreznénk az események pulzusát. az utolsó. a paleográfiai összefüggés a kéziratban azonban ezidáig kevéssé vagy teljesen figyelmen kívül hagyott. kéz azonban biztosan egy St. Közvetlenül St. is származik egy magyarokat először érintő bejegyzés*. több mint egy sort. Gallen pragmatikus írásbeliségében a magyarok 926-os betörése . A krónikák a 980-as évig terjedő időt érintik. az az a tény. mint a próféciás könyvben. amely azt is jelenti. Hét kéz hozható ezekkel a krónikákkal kapcsolatba. A császárok és királyok munkálkodásairól szóló bejegyzések mellett.926-os bejegyzés szerepel. mert St. kihagyott bejegyzések számára. ahogy hagyományosan a kutatásban „Annales Alemannia“-nak is hívják. Galleni Apátsági Levéltárnak. de mégiscsak utalni kell rá. alapjaiban véve. Ami a magyarok történelme szempontjából ennek kapcsán lényeges. amely az apátsági levéltár kéziratában még a hetedik írótól származtatható. A római évszámok kronológikus vázának legfőbb létrehozója bizonyára 869-76-ig dolgozott. Ezt a kérdést azonban nem kívánom taglalni. hogy a korszak milyen erősen a magyarok ostromainak hatása alatt állt a bajor és alemann térségben. nem utolsó sorban azért. hogy csak a legszükségesebbre és a legfontosabb eseményekre akartak szorítkozni. 74 . így a szöveg részben az évnek fenntartott keret peremén folytatódott. Már 791-ből. Közvetlenül az esemény után kellett íródnia.az arányaiban nagy terjedelmű . tehát a 8. éppen a magyarok St. Így az a tény valószínűsíthető. mindenekelőtt. 2. hogy ő ehhez az évhez még egy utolsó alkalommal.meghatározó cezúrát jelent. A szövege ismert. Gallenben“ című publikációban. Walter Lendi megállapította. illetőleg a szöveget többsorosan írta be. a zürichiek és berniek hercegapátsági inváziója során. ezután az összes többi. hogy az apátsági levéltár kézirata esetében az alemann krónikák legjobb átörökítéséről van szó. Gallenre vonatkozóan csak . hogy az egyes évekre ad-hoc bejegyzéseket tartalmaz a magyarokra vonatkozóan. összegzően sokkal inkább rá szeretnék mutatni arra. uralkodóak a krónikákban a magyarokról szóló feljegyzések. Másodsorban. hetedik. tehát „nagy károkozások és pusztítások nélkül“ vonultak vissza. A terjedelmesebb St. hogy az emberek. hogy „május 1-jén Wiboradát. aki az apátságban az átvészelt krízisek után nagy tiszteletnek örvendett. mégpedig arról. Gallen-i rajtaütésének . egy másik jelentős feljegyzéshez vezet el minket. hogy ez a bejegyzés egy . szokásos módon. Pogányok ölték meg Wiberat remetenőt. Gallus-szal. egy megemlékezési hagyományt akartak teremteni. 943-ra. Az „Annales Alemannici“-ban 926 kapcsán egyértelműen kifejezésre jut. az esemény keltezése egyetlen helyként „Capitalis rustica“-val kiemelt: „VI.szerzetesi fogadalommal ellentétben nagybetűkkel kezdődik („KALENDIS MAIIS WIBERAT a paganis intermpta“). Itt feltevődik a kérdés. A dátumot és az asszony nevét az elején kiemelték a ritkán használt nagybetűkkel (Kapitalis Rustica). Gallen védőszentje égi beavatkozásnak és Szent Gallusnak. NON. hogy ez a kijelentés nem szépítésként szolgál-e? 3. oldal fönt). A bejegyzés a német nevet . Ottó király és Augsburgi Ulrik püspök Lech-mezei . Ez volt a próféciás könyvben az a hely. hogy a magyarok „haud grandi et non intolerabili lesione“. írásos rögzítés volt. amely a magyarok legyőzésével végződött. amely .nem a latinosított változatát .mellette. A St. amelyet nem emberekkel védelmeztek. Az alapító szenttel. 1041-re és 1042re vonatkozóan további bejegyzéseket tartalmaznak. egy jogi dokumentummal. azáltal. az irományok.FERIA.azt jelenti. 945-re.központi kézirattal. egyebek között az apátsági levéltárban megörökítve.1047-ben Róma által szentté avatott asszony.“ és utána „Ungari“ stb.a bizonyítékáról van szó.akiket a St.döntő csatájáról is.a kolostor hagyományait megörökítő .ő mentette meg az apátságot. Ennek a felső felében. amelyre Walter Berschin már többször is utalt. hogy azzal. Ez az ad-hoc bejegyzés. hogy a magyarok nem sok mindent tettek tönkre és St.a szerencsés európai hagyományozódásnak köszönhetően . egy nagy keresztjel után.közvetett módon a magyarok St.MAI. ezenkívül mindenekelőtt I. Gallen-i sajátos forma a karoling időben a próféciás könyvbe történő sajátkezű. Amint arról szó van.használja. a könyvtár és a levéltár kimene- 75 . Egy írói kéz. Európa egyetlen Karoling próféciás könyvével öszszefüggésben jelenik meg. „Wiberat“ és nem „Wiborad“. áll: „KL. Innen alakulnak ki a kolostor hagyományai és hiedelmei.MAI. kevéssel a 926-os események után.II. Elsődlegesen Wiborada halálának egyik fontos . fölötte és alatta álló . A benedekrendi szabály szerint (28. Berschin rámutatott arra. Gallen-i krónikákban megemlítenek . Wiborada volt az első . fejezet) a szerzeteseknek írásba kellett foglalni fogadalmaikat. röviddel Wiborada halála után. illetve Otmarnak köszönhetően ismét menekülniük kellett.fennmaradt.még vissza fogunk térni. Mindemellett fontos.ahogy azt kisebben az egyes fogadalmaknál is megtaláljuk .955. akiről két életrajzi leírás is készült. ahol a bejegyzések elérték a 926-ot (14. Gallen-i krónikák (Annales Sangallenses Maiores). a (cellába zárt apácát) remetenőt a pogányok megölték“. augusztus 10-i . hogy a bejegyzés az összes többi . és Otmarral együtt .WIBERAT reclusa a paganis interempta“ . a magyaroknak május 2-án meg kellett volna szállniuk a kolostort. kisbetűkkel bejegyezte a remetenő halálát. Ez egy igen ritka eset. hogy ezek döntő jelentősége rendkívüli eszközökkel megörökített és történelmileg dokumentált lett.érezhető a történelem légzése.a krónikákban és a próféciás könyvben egyaránt . amelyet nem is lehet elegendő becsben tartani.kítését tanácsolta. hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntudatban és a kolostor közösségének kollektív emlékezetében a magyarok betörésével kapcsolatos eseménynek és Wiborada halálának. 76 . Mindkét feljegyzésben . A bejegyzések ezenfelül azt is megmutatják. az esemény majdnem kézzelfoghatósága. Bd.). in Alemannisches Jahrbuch 1973/75.250-277. Freiburg 1971 (Scrinium Friburgense. St.56. Képek: 20-27. Augsburg 1931. S. Die Ungarn in St. Werner Vogler (Hrsg.Irodalom Hermann Wartmann (Hrsg. Gallen 1983 (Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte. 6 Bde. Középkori források).Wiboradae. Materialien und Untersuchungen zu den Verbrüderungsbüchern und zu den älteren Urkunden des Stiftsarchivs St. Bd. Löwen 1974. Gallen/StiftsArchiv Cod. Cist. St. Johannes Duft. Die Vitae Sanctae Wiboradae.1). 1970. Zürich 41998. Walter Berschin (Hrsg. Krieg (Hrsg. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. Die Kultur der Abtei St.). 51). 16). in Schriften für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88. Das Verfasserproblem der Vita S.). 1972. Gallen. Tibor Missura-Sipos. Eva Irblich. Vitae Sanctae Wiboradae. Jahrhunderts als Zeitbild. Paul M. Zürich-St. Magyarok Szent Gallenben (Mittelalterliche Quellen. Subsidia Sangallensia I.. György Győrffy. Walter Berschin. oldalon 77 . Gallen. St. in: Miscellanea Historiae Ecclesiasticae 5 (= Bibliothéque de la Revue d’Histoire ecclésiastique 61). Bd. Gallen. Urkundenbuch der Abtei St. Gallen. Mit Edition. Walter Lendi. Gallen 1992. Das Professbuch der Abtei St.B. Die Murbacher Annalen.3. Gallen 1986 (St. Drei Wiborada-Handschriften.). 1-208. Structures ecclésiastiques de la Hongrie médiévale. C. St. Galler Kultur und Geschichte. Gallen. Untersuchungen zur frühalemannischen Annalistik. Dieter Geuenich und Karl Schmid.326-334. Ein Heiligen-Leben des 10. in Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte 66. Walter Berschin. S. 1. Class. S.phil. 159-167. Diss. Gallen 1863-1955. Michael Borgolte. Gallen-i esetek“ (Casus sancti Galli). Galleni Apátsági Levéltárban és mindenekelőtt a St. rám hárul az a feladat. amelyekben a közép-európai társadalmak magyarokkal történt találkozásairól vannak feljegyzések. hogy az egykori St. a háborúkat. Gallen-i évkönyvek a szerzetesek rövid feljegyzéseit tartalmazzák azokról az eseményekről. amelyek helyben. Gallen-i források . amelyeket IV. század között használt bűnbánati kapitulumának (zsolozsmás könyvének) 915-ös kéziratában a 709-es évtől 1O56ig vannak feljegyzett események. bemutatta Önöknek az egykori St. a St. Galleni Apátsági Könyvtárban. Számottevőbbek és közvetlenebbek a St. részben egy elveszett eredeti iratból szárma- Karl Schmuki (St.hivatalosan szentté nyilvánított.„ezekről az országot érő pusztító csapásokról“ (az akkori alemann társadalom szemszögéből). 2) mindenekelőtt a „St. hogy ismertessem az apátsági könyvtár korábbi kútfőit a magyar nép történelmére vonatkozóan. a legtöbbet a St. erről a pontosan 1062 évvel ezelőtti emlékezetes időszakról.a keletkezési helyükön találhatók.letelepedése előtti . május 2-án a rajtaütő magyarok hóhér. A szerzetesek 9. olvasták és tanulmányozták és jelenleg is . átvészelték a sors összes fordulatát. a reformációt és a forradalmat. Gallen-i kolostor levéltári forrásait.az egyedülálló hagyományozódásnak köszönhetően . Miután Werner Vogler. apátsági levéltáros.a világon egyedülálló számban . annak az asszonynak. majdnem sértetlenül. Gallen-i kolostor-történetek. Gallen-i kolostort az UNESCO kulturális világörökség rangjára emelte. aki 926. Kelemen pápa . A szerencsés véletleneknek köszönhetően. Nem utolsó sorban ez az egyedülálló és hihetetlenül gazdag hagyaték járult hozzá ahhoz. a pusztító tüzeket. majdnem 500 kézirat maradt fenn az 1100-as évig terjedő időszakból. 3) továbbá a két életrajza Szent Wiboradanak. Galleni Apátsági Könyvtárban. amelyek az adott évben a legjobban foglalkoztatták és érintették őket.Ekkehart szerzetes a kolostora körül 850-975-ig zajló fontos eseményekről írt 1040 után és amelyekben tág teret biztosít a magyar betörések leírásának. Gallen-i kolostorba 926.és csatabárdjainak áldozatául esett és akit. Gallen-i kolostorban írták.A magyarok 926-os Szent Gallen-i betörése a Szent Galleni Apátsági Könyvtár kézirat-kincsének tükrében* A St. és 11. Gallen) 78 . amely többé-kevésbé tájékoztat bennünket a 926-os májusi eseményekről: 1) az úgynevezett St.nyilvánvaló nyughatatlanságáról a magyar népnek .a St. Gallen-i „évkönyvek“ a 915-ös és (ennek másolatában) 453-as kódexekben. 1) A St. május 1-én magyar lovascsapatok törtek be.első nőként .Rómában . nem utolsó sorban. mint máshol. Több mint tíz éve dolgozom ebben a könyvtárban tudományos munkatársként. elszenvedett mártírságáért 1047-ben . Ezek közül. Lényegében három olyan forrás található a St.II. erről a . a kincseskamrát üresen találták .). mert a kincstárnok még nem adta ide nekem az ez évi saruimat. Heribald maradt ott mondván: „Bizony. Ekkor odalépett Heribald és megkérdezte. Heribald összebarátkozott a magyarokkal. Wiboráda mártírrá lett. Gallen kolostort megtámadták. a Sitter partján. IV. hogy megparancsolta. Viberat martyrizata est“ (A magyarok a St. vagy más értékes fémből készült. A hírek hatására.megjegyzés található Puchart herceg itáliai halálával. a mártíromságról és elhalálozásokról szóló följegyzéseket.zók. ő olyan mulatságosnak tartotta. Bernhardzell mellett. amelyek a középkorból ránk maradtak. továbbá a címszavas feljegyzés a magyar betörésről és Szent Wiboráda haláláról: „Agareni monasterium sancti Galli invaserunt. hogy akkor mit isznak majd a szerzetesek visszatértük után. a rendi regula alapján tartott közös ima után. jámbor testvér. Heinrich király (919-936) általi. amelyek a magyar lovashordák közvetlen közeledtét jelentették. 1. meneküljön. A magyarok nem késsel fogyasztották 79 . részben pedig különböző szerzetesek által írt újabb keletű megemlékezések. valamint a St. hogy a szélkakas a hely istene és biztosan színaranyból. „emlékezete“: ebből olvasták föl minden reggel a szerzeteseknek.“ 926. A könyvtárat elvitette a Reichenau-szigeten lévő kolostorba. mert azt hitték. Ő megbámulta a különleges szokásait ennek a népnek. de a kőépület nem kapott lángra. Csak az együgyű. 2) Ezen „rövid hírek“ száraz „csontvázába“ . Az Ekkehart-féle „St. Ekkehart (980 tájától 1060 körülig). Az általa írt kolostor-történet 51-63-ig terjedő fejezeteiben tág teret biztosít a 926os májusi magyar betörésnek. de a jámbor Heribaldot nem bántották. A magyarok a templom ajtófélfái között égették el a két holttestet. hogy a szerzeteseivel. szövegmásolat. amely a kolostor udvarán és a mezőkön bőséges lakomához telepedett. Engilbert apát óvintézkedéseket hozott a szerzetesei számára.lehelt lelket és életet a szórakoztató és jókedélyű mesélő. akik együgyűségéért megkegyelmeztek neki. úgy döntött az apát. I.ahogy ezt Johannes Duft „A magyarok St. Mindketten lezuhantak és holtan hevertek a földön. Gallen-i kolostor sérthetetlenségének. Galleni esetek“ (Casus sancti Galli) a legpompásabb és legolvasmányosabb írások. Amikor ezt a vezérnek lefordították. A 915-ös kódexben számunkra rendelkezésre álló bűnbánati kapitulum az apátság tulajdonképpeni „lelkiismerete“. május 1-én betörtek a magyarok. Gallenben“ című iránymutató könyvében fogalmazta .két magyar felmászott a kolostor tornyára. aki akar! Én soha nem fogok elmenekülni. Az erősebb szerzeteseknek és magának erődített menedéket rendezett be St.a kéziratban tévedésből 925-re . zsákmányra éhesen átkutatták az egész kolostort. A pincében két teli boroshordót találtak. Gallentől észak-nyugatra. hagyják érintetlenül a hordókat. a kincseskamra és a sekrestye legértékesebb kincseivel együtt az előzőleg berendezett menedékbe vonul. Az idős szerzeteseket és a tanítványokat élelemmel ellátva küldte a Bodeni-tavi Wasserburgba. elismerésével kapcsolatosan. A következőkben összefoglalom röviden Ekkehart legérdekesebb leírását a magyarok érkezéséről: Amikor a magyarok egyre közelebb kerültek a Bodeni-tó környékéhez. amelyeket szét akartak verni. A kincs keresése közben . A 926-os évre vonatkozóan . század óta több másolatban és egy német nyelvű fordításban található a St. Ezért az apát és néhány bátor barát visszatért és kellemesen csalódva. „ Wiborada. Wiborada. hogy jobban szolgálhassa az Urat. viszont annál több a szent halálának körülményeiről. Wiborada mindkét életrajzában kevés szó esik a magyarokról. nemeseket és a klérust tanáccsal.ezen „barbár“ nép (ahogyan ő nevezi őket) . vagy a Sitter partján lévő erődített menedéket. aki ma szintén szólni fog Önökhöz. ahogy az az apátsági könyvtár kézirataiban ma is található. 1075 után. hanem fogaikkal tépték és szórakozásból egymásnak dobálták a lerágott csontokat. Ez a régebbi életrajz már nincs meg a St.a félig nyers húsdarabokat. hanem ők maguk övezték ezt minden oldalról haragjukkal“. A Wiboráda mártíromságáról szóló leírásnak valójában már IV. A szerzeteseket annyira megrázta az ő halála. férfiakat. akkor már nem csak a magyarok kolostorhoz érkezésének híre terjedt. Wiborada helyhezkötöttségi fogadalmat tett. amelyek következtében napokkal később meghalt. A 80 . de magát a kolostort nem és továbbmentek Konstanz irányába. május 1-én a befalazott cellában ütötték agyon a zsákmány után kutató magyarok. latinul és németül jelentette meg „Vitae Sanctae Wiboradae“ című. Amikor Engilbert apát és szerzetesei a tüzet látták. a St. Ez a latin nyelvű változat a 15. mivel róla egy külön könyv áll rendelkezésre. sértetlenül találta a szerzet épületét. Másnap halt bele sérüléseibe. akik azt hitték. Ő a kolostor kincseinek magyarok általi eredménytelen kereséséről. Galleni Apátsági Könyvtárban. szövegmásolatban áll az Önök rendelkezésére. Ekkehart idején is volt egy változata. 3) IV. Feldühödve azon. Mangen-i templomban élete végéig egy cellába falaztatta magát. felgyújtottak még néhány házat a kolostor körül. a könyvtár és a templom kincsének biztonságba helyezését ajánlotta. régebbi St.). Tanácsát megfogadták és ezzel megmentették az „embereket és azok kultúráját egyedülálló módon úgy. aki Engilbert apátnak az emberek. egy St. hogy ott van a kincs. ezen okból kifolyólag nem akarta elhagyni remetelakát. jelenleg az egyik Stuttgartban. azt hitték. Csak két másolat maradt ránk. Ekkehart-féle. bevezetésként külön-külön bemutatja a kéziratokat. Galleni történetekből . házak felégetéséről és végül a magyarok .Wiboráda remetelakába való behatolásáról tudósít. Walter Berschin. az. Csak egy ablakon át tartotta a kapcsolatot a külvilággal. Reichenau-szigetet. a másik Augsburgban található. I. (A leírás . hogy a remélt kincset nem találták. 960/970 körül írt. A magyarok abbahagyták a féktelen mulatozást. Szent Wiborada élettörténeteiről szóló művét. az I. 926. megnevezve Wasserburgot. amelyiket a St. hogy rögtön szentként kezdték tisztelni. három sebet ejtettek a magyarok a remetenő fején.a 2. Ekkehart. így vezeti be Herimannus a mártíromságról írt szövegét. „Amikor ez történt. amit nem találtak. Wiboráda-életrajz kiszorult. Gallen-i szerzetes. mellőzötté vált St. Ő volt az. Ekkehart egyáltalán nem bocsátkozik beszámolójában a remetenő. Galleni Apátsági Könyvtárban. azon keresztül látta el az asszonyokat. Gallen-i szerzetes nővére.“ (Duft). hogy a kolostor éghet. meggyilkolásának taglalásába: „Szent Wiboradaról a továbbiakban nem szólunk. Gallenben a Herimannus barát által átdolgozott és továbbfejlesztett változat miatt.az 1200-as év körüli. 81 . Gallen-i szerzetesek által megtalált . talán éppen az ő kéziratát. századi emberek élményvilágát mutatják ugyan. felöltözve és felfegyverkezve. Galleni Apátsági Könyvtárban találhatók. Magyar katonák. Ez a fordítás az 586-os kódexben található (Barbara Christine Stocker megjelentette Göppingenben. közülük valaki egy gyújtogató fáklyát lóbál. Példa erre a 17. A következő képeken a magyar harcosok láthatók. lépnek a városba. A magyarok távozása a továbbiakban már nem dokumentált. töröknek öltözött magyart ábrázol. összesen 53 képet tartalmaz a szent életéről. Gallen-i magyar ostrom történetének a legalapvetőbb forrásai. Egy magyar teheneket és sertéseket terel maga előtt. Friedrich Kölner.holttestének felravatalozását és eltemetését ábrázolják. amelyeket nem hoztam magammal.karthauzi szerzetes . Gallen-i szerzetes.„Helvetia sancta“ című művéből származik és két. A népies szemléletű miniatúrák a 15.is megjelenítik a magyarokat. század közepéből. a St.gyakorlatilag kivétel nélkül Wiboráda meggyilkolásával kapcsolatosan . században fordították először német nyelvre. melléklet). A második jelenet (5. akik a vérében fekvő Wiborádát megölték és a helyszínről éppen távoznak (6. A következő képek.a visszatérő St. Wiboráda . ezek közül néhány. Lovagi ruhába öltözött magyar harcosok egy létra segítségével. Ezek a St. anakronisztikus módon. amely körülbelül 20 évvel később keletkezett. század szövetségi harcos nemzete (4. közvetve vagy közvetlenül. melléklet): ők megszállják St. melléklet). A második német nyelvű Wiboráda-életrajz. Gallen-i magyar betörésnek. A 3-as számú mellékletben egyik lapját hoztam el a Herimannus-féle régebbi Wiborada-életrajz másolatának. Wiboráda meggyilkolását mutatja. A későbbi kéziratokban és nyomtatott munkákban . hátul egy felfegyverzett lovasokból álló sereg halad St. a tetőn át nyomulnak a szent cellájába és ejtik rajta a halálos sebet. de ugyanakkor a legrégebbi megjelenítői a St. Gallen irányába. a latin nyelvben járatlan apácák számára. hosszú kardokkal és csatabárdokkal. Néhány kép Wiboradat ábrázolja.továbbiakban csak az aszkétanő életének utolsó óráira korlátozódik Herimannus figyelme. amelyen magyarok láthatók. ahogy cellájában átéli a magyarok ostromának vízióját. az élettörténetet. 1996-ban). Gallen-i magyar ostromra vonatkozik. amelyet 1430-1436 között írt a Hersfeld-i származású St. ahogy menekülésre ösztönzi Engilbert apátot és ahogy egy Wito nevű szerzetes a magyarok elől menekülve kiüríti kocsiját. Gallen városát. mint a 15. Heinrich Murer . amelyek a St. A 15. St. Gallen/Budapest 1992. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. Die Ungarn in Sankt Gallen. St. Képek: 33-38. hrsg. Walter Berschin. Jahrhunderts als Zeitbild (= Schriften des Vereins für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88). Karl Schmuki. Casus sancti Galli). Johannes Duft. vom Historischen Verein des Kantons St. St. Galler Klostergeschichten (Ekkehardi IV. Ein Heiligenleben des 10. 51). Zürich 1957. Gallen 1995. St. oldalon 82 . Haefele (= Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters Bd. Bd. Die Ungarn in Sankt Gallen.10). Darmstadt 1980. illustriert an Handschriften aus der Stiftsbibliothek (Ausstellungskatalog Stiftsbibliothek St. Friedrichshafen 1970.. Gallen 1983.1). Vitae sanctae Wiboradae.Irodalom Ekkehart V. Johannes Duft und Tibor Missura-Sipos. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada (= Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte. Gallen 1994/95). Gallen. Die Heilige Wiborada und der Ungarneinfall. Das köstlichste Geschichtsbuch des Mittelalters. Galler Klostergeschichten Ekkeharts IV. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Sanktgaller Stiftsbibliothek (= Bibliotheca Sangallensis Bd. hrsg. Magyarok Szent Gallenben. Die St. Die Vitae sactae Wiboradae. und übersetzt von Hans F. Eva Irblich. in: ders. Gallen. az ide érkező magyar csapat valamikor április közepe körül indulhatott útnak Magyarországról. tehát a legkeményebb téli időben. mint a hunokban.(2) Először is ejtsünk szót megjelenésük időpontjáról. hogy a régészek csak nagyon ritkán lelik meg ennek az állítólagos iszonyú pusztításnak a konkrét nyomait. Ha azonban a magyarok egykori hadjáratainak történetét kíséreljük meg alaposabban szemügyre venni. azt tapasztaljuk. pusztításait. ez sem kortársi feljegyzés. kalandozó hadjáratok. A magyarság belső helyzetéről. Ennek az oka kétségkívül abban keresendő. gazdálkodásáról. Ekkehárd szerzetes leírása. azok az ún. Ezt a szerző azzal magyarázta. Nemrég azonban Kristó Gyula egyik tanulmányában a kalandozó hadjáratok időpontjáról kimutatta. amikor a lovak a télt követően a tavaszi legelőkön újult erőre kaptak. A külső szemlélő számára pedig ebben a korban a magyarok hadi tevékenysége volt a legfontosabb.mythológiájáról is. Ez a munka a kolostor szerzeteseinek szájhagyománya alapján íródott. A színes történetből képet kapunk a magyar csapat harcmodoráról. amelyeket a történetírás valósnak fogad el. hogy a korabeli források külső kútfők. hogy hadjárataikat általában akkor kezdték meg. hogy több alkalommal január végén-februárban indultak. amelyek oly sok keserűséget okoztak a 10. nem pedig belső keletkezésűek. Ez alól az általános megállapítás alól üdítő kivétel a magyarokról szóló 926os Szent Gallen-i történet. valamikor 1060 előtt. hogyan követték egymást a fejedelmi trónon a magyar uralkodók.s amint látni fogjuk . társadalmáról szinte semmit sem tudunk meg belőlük. s télen könnyebben átkeltek a Duna keményre fagyott jegén. amelynek emlékét részletesen megőrizte számunkra IV. aki egyedül maradt a kolostorban a magyarok látogatása idején. Igaz. akkor teljesen le- Fodor István (Budapest) 83 . Isten büntetését látják bennük. századi magyar történelemről szóló írott források száma rendkívül csekély. Május 1-én érkeztek Szent Gallen kolostorához. Ha ugyanis a 10. Ez az időpont sokatmondó. viselkedéséről . századi magyarság valóban olyan „tiszta“ nomád életmódot folytatott volna. s főképpen az együgyű Heribald szerzetes korábbi beszámolóján alapul. hogy e csapatok zömmel a Dunától keletre lévő területekről indultak. század első felében Európa népeinek. még az sem világos. E leírás mégis olyan részleteket tartalmaz.(1) A magyar kalandozó hadjáratokról szóló forrásokban tehát igen sok az általánosság. Így lehetett ez ebben az évben is.Szent Gallen és a magyar hadjáratok A 10. mivel a szerzetes művét több mint egy évszázaddal az események után írta.(3) Ennek az érvelésnek csupán egyetlen gyengéje van. mint Kristó Gyula máshelyütt kifejtette (4). hogy ezek leírásában igen sok általánosságot és viszonylag kevés konkrétumot találunk. Ezzel szemben igen figyelemre méltó. hiszen a nomád népekről jól tudjuk. s viszonylag kevés a konkrét és megbízható adat. A szerzők bőségesen ecsetelik a magyarok vadságát. télen takarmányozták. mint a Dnyeper . akiknek fő foglalkozása a fegyverforgatás volt. E korai takarmányozásnak egyébként a magyar nyelvben is vannak emlékei. Némelyek fegyverrel is összecsapva bemutatták. s jobbára harcedzett katonákból álltak. hogy e zsákmányszerző hadjáratok csak az ország bizonyos területeiről indultak.(9) A sereg és a seregtestek összehangoltan tevékenykedtek.(8) Jó példáját láthatjuk itt a magyarok katonai fegyelmének is. vagy tömlőkön. A későbbi magyar rideg pásztorkodás történetéből is jól tudjuk. századi régészeti emlékanyagból ma már egyértelműen kitűnik. azok tehát nem soványodtak le a zord klímájú hónapok alatt. A Szent Gallen-i történet szerint a magyar sereg . A téli hadjáratok okát tehát alighanem másban kell keresnünk. Nem csak a téli jégen. s minden bizonnyal központilag irányították.(5) Ilyen lovakkal pedig nem lehet hadjáratra kelni. táncoltak és birkóztak a főemberek előtt. akik gondoskodtak a harcosok és lovaik ellátásáról. fegyelmezetlen egységek voltak. hogy a 10. A magyarországi 10. A magyar sereg tehát külföldi szövetségesei területén vonult fel(7).. a dáridónak azonnal véget vetettek. akármilyen keményre fagyott is a folyók jege.századokra. Ez a leírás tökéletesen megfelel Bölcs Leo bizánci császár leírásának a magyarok nomád rendszerű könnyűlovas harcmodoráról. s gyorsan csatarendbe álltak.összecsődültek és vidámságukat szabadjára engedve. tizedekre oszlott és ezek a kisebb csapategységek támadták meg váratlanul és meglepetésszerűen az egyes településeket. századi magyarság egyáltalán nem olyan „tiszta“ nomád életmódot folytatott. hogy az állatok a havasi téli legelőkön szinte csonttá soványodtak. hogy a közeli erődben ellenséges fegyveresek vannak. nem vettek például ezekben részt az erdélyi és általában a keleti gyepűvonalat védő közösségek. hogy e hadjáratok döntő többsége külföldi „megrendelésre“ indult. E részletből egyértelműen kiderül..főként a hadi célokra igénybe vehető lovakat . A harcosok többsége minden bizonnyal a katonai kíséret tagjaiból került ki. ezt a jelenetet alighanem félreértette 84 . Ebben az esetben ugyanis semmiféle veszélyt nem jelentettek volna a korabeli Európára. Nem kétséges. hogy e hadjáratokat gondosan megtervezték.“ Úgy vélem. A kolostor udvarán folyó mulatozás közben. hanem tavasztól őszig a sok helyütt kínálkozó gázlókon.hetetlenek lettek volna a télen induló hadjáratok. Az éjszakát a közeli mezőn védhető táborban töltötték. hogy a folyók . amikor hírét hallották. mennyire járatosak a hadi tudományokban. ezüstből készült pompás ötvösremekek. amelyek fő feladata az esetleg keletről jövő támadások elhárítása volt. A kolostor udvarán tartózkodó evő-ivó harcosokról azt olvashatjuk. Véleményem szerint elsősorban abban. Ezért hiányoznak itt az aranyból.még olyan szélesek is. csónakokon úsztatva könnyen átkeltek a folyók túlpartjára. amelyek nyersanyaga zömmel a külföldi zsákmányból került ki.(6) A másik ok pedig alighanem abban keresendő. Az állatok jelentős részét . hogy e seregek egyáltalában nem alkalmilag összeverődött.(10) Az elbeszélés bepillantást enged a magyar szokásokba és mythológiába is. hogy „. mint azt Kristó Gyula véli.miután nem talált nagyobb ellenséges alakulatra .nem jelentettek akadályt a nomád lovasok számára. A nomád hadviselés történetéből azonban jól tudjuk. amelyre Aram Hacsaturján nagyszerű zenéjét komponálta. amely arról tanúskodna. az árnyékléleké pedig a fejben. Úgy vélhették. amiért a magyar harcosok Szent Gallenben még akkor is szították a lángokat. az árnyéklélek pedig a túlvilágra költözik. a hadjáratokban elhunytakkal másképpen jártak el a magyarok. hogy a honfoglaló magyarságnál ugyanolyan pogány lélekképzet élt. amely egy tőről ered a lélegezni szóval). Dienes felvetésének helyességét igazolja.kép) Ezek a kardtáncok valaha ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a magyarok körében. hogy a távolban. hiszen a holttesteket nem hozhatták haza. Ezért arra törekedtek. hogy a magyarok elhamvasztották volna halottaikat. Dienes István talált magyarázatot. mint a grúzoknál. vagy lélegzet-lélek (ezt jelöli a magyar lélek szó.(12) Dienes e leírásból arra következtetett. ezt jelölte az ubi-ugor nyelvekben is meglévő régi magyar isz szó. s a túlvilági rétegekbe költözik. a minél magasabbra ívelő lángnyelvek a felső égbe viszik az elhunytak szabadlelkét. hogy a holttest elégetésekor e szabadlélek láng alakjában távozik. adják nekik a levágott fejet. s eközben többen is élesztgették az amúgy is nagy lánggal égő tüzet. Egy másik különleges halottas szokásnak szintén az egyik hadjárat leírásából ismerjük hírét. A testlélek lakóhelye egyébként az ember mellüregében van. mint Eurázsia majd minden népességénél. hogy a halállal csak a testlélek múlik el. E látszólag szokat- 85 . etették-itatták. Erre a rejtélyre nem rég elhunyt kiváló kollégám. hiszen e népet akkor még alig érintette a kereszténység. Heribalddal.(11) (1. A két holttestet ugyanis. A másik lélek az árnyék.búcsúztatásáról gondoskodjanak. Alighanem ez az első híradás arról a fegyveres katonatáncról. amikor azok már magasan lobogtak. amelyről középkori adataink és ábrázolásaink vannak. elégették. a védők elfogták a seregvezért. A Kárpát-medencében a múlt század közepe óta a honfoglaló magyarok sírjainak ezreit tárták fel a régészek. Igen meglepő viszont. 954-ben. amikor egy magyar sereg a franciaországi Cambrait ostromolta. ajtószárnyak közé téve. s egy sem akad köztük. amit a két szerencsétlenül járt harcos további sorsáról olvashatunk.(13) Ez lehetett tehát az oka. Tisztjeik előtt a jókedvű legények egyáltalában nem a hadi tudományokban való jártasságukat akarták fitogtatni. nagycsalád vagy a falu temetőjébe. hogy az elhunytak szabadlelkének . a fővezér Bulcsúnak öccsét vagy unokaöccsét és lefejezték.vagy szabadlélek volt. Őket ugyanis nem temethették a nemzetség. az együgyű baráttal viszont emberségesen bántak. mint lakóhelyükön. s ezért összes zsákmányukat és foglyukat felajánlották cserébe. A magyarok erre azt kérték.az együgyű barát. századig nyomokban megőrződött magyar táltoshitben is megtaláljuk annak nyomát. hiszen a nem épelméjű embert az ő hitük szerint tisztelni kellett. Ő mutatta ki. hogy a 20. Azon egyáltalán nem csodálkozhatunk. hogy a magyar harcosok nem tisztelték a keresztény templom szentségeit. amelyekben a jó és gonosz erőt képviselő táltosok lelkei láng alakban küzdenek meg egymással. Erre bizonyság néhány ősi eredetű magyar monda és mese. Úgy vélték. hogy a táltos lelke égő láng alakjában jelenik meg. Úgy vélhették.amely tovább él . Hitük szerint az embernek két lelke van: az egyik a testlélek. bárhol érje őket a halál. hogy az elhunyt szabadlelke a fejében él tovább.(20) E rövid előadás keretében nem térhettem ki sok más kérdésre. A jelképes sírokat szinte minden időszakból ismerjük Eurázsiában.“(16) Elképzelhetetlen. Holttestét fiai nem tudták eltemetni. Az 1247-ben. mint a honfoglaló magyarok. hogy példázza: a sokszor elemzett régi forrásokat újból és újból érdemes elővennünk s végigolvasnunk. ott ugyanis sokan lelték halálukat. hiszen ez volt az elhunyt szabadlelkének burka. hogy hazai földbe temethessék. Valószínűleg a fentebb elmondottakkal magyarázható. levágták hát a fejét és azt vitték magukkal.(15) Ez a halottas szokás nem ismeretlen más népeknél sem. régészeink még nem tártak fel olyan jelképes 10. a távolban elhunytak jelképes temetkezéseire azonban magam nemrég Hajdúdorogon ráakadtam. néprajz.a régészet.(19) Egyébként csak szórványleletek ismeretesek NyugatEurópából. Előfordul tehát. a vezéreket és az összes nemesurat. miért nem kerültek elő a magyar hadjáratok útvonala mentén Európában magyar sírok és temetők. amely hitük szerint annak szabadlelkét foglalta magába.“(17) A mongolok is úgy vélték tehát. tetemét sem voltak képesek magukkal vinni. amelyben csak a koponya nyugodott volna a sírgödörben.(18) Eddig mindössze egy ilyen.szemszögéből is újólag értékelni kell. ha lehetőség kínálkozik rá. ide hozzák őket. évnél a következőket olvashatjuk: „Amikor Dzsingisz kán megérkezett. Az előkelő halott fejét ugyanis haza akarták hozni magukkal. harcba bocsátkoztak. századi sírt. S nem csupán a forráskritikus történész szemszögéből. akiket Magyarországon öltek meg. a mongol birodalomban járt szerzetes. Az elmondottaknak az volt a célja csupán. A másik temetőbe azokat helyezik. hogy a magyarok hazahozták a távolban elhalt bajtársuk fejét (vagy esetleg hajfürtjét). hogy 1242-ben a mongolok szekérszám vitték volna. több ezer kilométerre lévő hazájukba. Sok aranyat és ezüstöt temetnek velük. A magyarázatot „A mongolok titkos történeté“-ben találjuk. amelyek nem okvetlenül sírokból származnak. a Magyarországon elesettek bomladozó tetemeit. Dzsingisz kán történetében az 1205. a múlt században napvilágra került temetkezésről tudunk a francia Alpok lábánál. Plano Carpini a következőket írja: „A tatárok földjén két temető van: az egyikben hantolják el a kánokat.és vallástörténet .(14) Igaz. amelyre pedig alkalmat adhatott volna a Szent Gallen-i elbeszélés. 86 . had. hanem a társtudományok .lan ajánlat értelmét is Dienes István fejtette meg. Toktoát egy eltévedt nyíl eltalálta és elesett. Szeged 1995. Marckhgott. (Antropológia. 11-15. Az oklevelek és a helynevek alapján Györffy György arra a következtetésre jutott. Monumenta Germaniae historica. Bp. Jahrhundert. pp.II. Bp. In: Orosháza története és néprajza.) A régészeti ásatások és a terepbejárások adatai alapján. Túrkeve 1961. Ld. In: Honfoglaló magyarság . 2.Molnár Erika. Sőt. Míg a tatárok a végleges hódítás előtti „pacifikáló“ hadműveletet vezették. 100.) Szerk. Szerk. az egész országban a lakosság pusztulását mintegy 15-20%-ra teszi. Ld. amellyel minden jövőbeli ellenállás lehetőségét meg kívánták semmisíteni. századi falu közül csak 14 élt tovább a XIV. évi magyarországi inváziójának becsült veszteségi adataira utalnom.). Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye 9-13. A honfoglalás korának írott forrásai. Hrsg. (Debrecen 1975 ) 253-262. s alig egy-kettő települt csak később újra. Györffy Lajos. hogy a magyar Alföldön a falvak 40-80%-a elpusztult. Scriptores. 2. Györffy György becslése tűnik valószínűbbnek. régészet. hiszen Orosháza határában például 43 falu közül 31 véglegesen elpusztult (Kovalovszki Júlia: Orosháza és környéke a magyar középkorban. S. hogy zsákmányt gyűjtsenek s az egyes uralkodókat adófizetésre kötelezzék. Gyula .Magam Hajdúdorog környékén azt tapasztaltam. A nyugati források s ezek nyomán a történészek egy része erősen eltúlozza a magyar seregek pusztításait. hanem fejlődött is.G. 35-38. 1975.Árpád-kori magyarság. II. 234-243. I.-13. In: Bayern. 188. Nagy Gyula.) Déri Múzeum Évkönyve 1974. A krónika magyarokra vonatkozó részének magyar nyelvű kiadása: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. . Pálfi György . 1993. 4. történelem.Jegyzetek 1. évfordulójára. pp. Szerk. hogy a mongol és magyar hadjáratok alapvetően különböztek egymástól. (Vö. (Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. pp. Györffy György. Péter Csendes: Der niederösterreichische Raum im 10.Farkas L. 6. .) Nem kétséges. a nyugat magyar gyepűsávba betagolt mai Alsó-Ausztriában a településhálózat nem csak fennmaradt a 10. 104-111. századi településtörténetéhez. Ungarn und Slawen im Donauraum. . században. 87 . a magyar hadjáratok célja az volt. 246-256.Ezzel szemben a magyarok által bejárt területeken végzett régészeti feltárások távolról sem tanúskodnak hasonló méretű településpusztulásról. Jahrhunderten. Szeged 1996. Kristó Gyula: A magyar kalandozó hadjáratok szezonalitása. s a lakosság mintegy felének elvesztését Szűcs Jenő túlzottnak vélte. Györffy György: A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. Kiad. (Archäologische Angaben zur Siedlungsgeschichte des Komitats Hajdú-Bihar in den 9. Katzinger . a mai Hajdú-Bihar megyében 39 XIII. 3. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. Orosháza 1965. Kristó Gyula. században. Linz 1991. Kiad. Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Österreichs. Bd. hogy mindegyik falu elpusztult a tatárjáráskor. W.Ezt a számarányt. Összehasonlításul talán nem fölösleges a tatárok 1241-1242. Wolf Mária . Bóna István: A honfoglalás kori Erdély a régészeti kutatások fényében. Uő. Bp. Lajtha László Gönyey Sándor: Tánc. In: A magyarság néprajza.) In: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Vajay Szabolcs: Európa kalandja a kalandozó magyarokkal. IV. hanem télire szénát is beta-karított az állatok számára.Kristó Gyula „tiszta nomád“ elméletének bírálatához vö. Vö. 143. 1977. mint történeti forrás. (On the Life of the Magyars around the Conquest. In: Magyar Néprajzi Lexikon. I. 3. Moravcsik Gyula: Bölcs Leo Taktikája..Hasonló jelenséget figyeltünk meg ungvári kollégáimmal (Balaguri Eduárddal és Vjacseszláv Kotigoroskoval) a feltárás alatt lévő. Miskolc 1996. Korompay Bertalan: Hol. karddal táncoló sámánok alakjait karcolták (Kockij Gorodok. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon.4. Zürich 1984. 6. In: Gesta Hungarorum. 12-18. 3-62. 1973. Századok 85 (1951) pp. 338-349. században másodlagosan koronás. ahogyan azt Kristó Gyula véli. 4. Martin György: Kardtánc.. Beregszász melletti tiszacsomai temetőben is. pp. .45). 41-47. 74-75. Ld. 334-362. pp.Róna-Tas András. Szerk. (Extensive Viezucht in Ungarn. Ortutay Gyula. Szerk. . Szerk. Kovalovszki Júlia: Honfoglalás kori települések régészeti kutatása. hogy 907-től (a pozsonyi csatától) 955-ig (az augsburgi vereségig) a nyugati magyar gyepű az Enns folyóig terjedt. Honismeret 24 (1996) 5.) Századok 129 (1995) pp. (Archäologische Forschung von Siedlungen aus der Zeit der Landnahme. Bp. 200-203. . (Zur landnahmezeitliche Schicht der ungarischen Fütterwirtschaft. Vö. pp. Györffy György: Honfoglalás.) Műveltség és hagyomány. 142-156. . 7. Debrecen 1970. 5. Szabadfalvy József: A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Történelmünk a Honfoglalástól Mohácsig. 1980. 119-120. Bartha Antal . Vö. Bolsaja 10. XII. megtelepedés és kalandozások. Györffy György: Honfoglalás. pp. „passzív“ takarmányozást folytatott. 60-69. pp.Későbben bizonyára ennek a táncnak a mozdulatait őrizte meg a pásztorok körében népszerű botostánc. Bp. Vö.Vajay helyesen mutatott rá. s a nyugati hadjáratra készülődő magyar csapatok feltehetően a mai Traugaunál gyülekeztek..A kardtánc ősi keleti gyökereire vetnek fényt azok az Urál-vidéken előkerült ezüstedények. 11. Uő. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. amelyek felületére a 9-10.Czeglédy Károly . 8-9. Karcag 1984.) Ethnographia 79 (1968) pp. Sludka.. kiad. nem pedig a távoli Alföldön (uo. mikor. p. 8.: A magyarok életmódjáról. . kitől tanult a ma-gyar ember kaszálni? Magyar Nyelv 70 (1974) pp. 289-290. Györffy István: Nagykunsági krónika. 9. hogy a honfoglaló magyarság nem csupán ún.Azt is biztosra vehetjük. Vö.Révész László. . 88 . Napkelet felfedezése. kiad. Szerk. Lang . V. 176-185. 15. Kiállítási katalógus. Ligeti Lajos fordítása. 1967. Berlin 1993. pp.Mundolsheim . 86.Aspreslés-Corps. pp. pp.Diószegi György . pp. Kiad. Ligeti Lajos. Bp.Bartha Antal.P. Fodor István . 165. Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums. Székely György .. 20. Szombathy Viktor. 473-483. In: A honfoglaló magyarság. 229. 17. ifj. pp. In: Kulturen zwischen Ost und West. Kiad. Kristó Gyula. Anyikovszkaja). 1996.. Ju. 190-192. A 954-es Cambrai-i kalandozásról ld. századi magyar leletek hiányát azzal magyarázza. (The „táltos“ in the Hungarian Folklore. 1978.. Szerk. Parzinger H. 16. pp. 58.12. Szerk. 40. A mongolok titkos története. Küster.Legeza László: Őseink nyomában. Kodolányi János: A táltos a magyar néphagyományban. 1962.kép) Ld. Julianus. Moszkva 1976.A vonatkozó forráshely (A Cambrai-i püspökök története) Kordé Zoltán által készített magyar fordítása: A honfoglalás korának írott forrásai. 203-237... Ld. Luby Margit: Bábalelte babona. Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. p. Mainz 31 (1984) pp.. Bp. Ruitz Izabella fordítása. 89 . Györffy György. hogy miért nem kerültek elő nagyobb számban a nyugati hadjáratokban elesett magyar harcosok temetkezései. Bp. Bp. 170-233. 2-5. László Gyula: Hunor és Magyar nyomában. E kérdésről legutóbb: H.H. A. In: Régészeti barangolások Magyarországon. Bp. (2. 242-243. Schulze: Das ungarische Kriegersgrab von Aspres-lés-Corps. 483-501. Darkevics: Hudozsesztvennij metall Vosztoka. 688. Szeged 1995. Parzinger: Vettersfelde . p. E felfogás azonban még nem ad magyarázatot arra.a szkítákkal és a hunokkal ellentétben . 2. Bp. 1996. Bp. Fodor István: Hajdúdorog. 14. Uo. Plano Carpini és Rubruk útijelentései. M. pp. p. 1983. 13. 138. p. pp. p. 19. Szerk. I. 1965. . Györffy György: A kalandozások kora.) 18. hogy a honfoglaló magyarság . In: Magyarország története. 1984. Bp. (Gy. Gedanken zu einem skythischen Fund im Lichte vergleichender Archäologie. Bp. In: V.semmiféle művelődési hatást nem gyakorolt Nyugat-Európa népességére. A szerző a nyugat-európai 10. Dienes István: A honfoglaló. 85-93.) Ethnographia 56 (1945) Klny. Lescsenko: Iszpolzovanie vosztocsnogo szerebra na Urale. Hrsg. 65. 1986. Dienes István: A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. Fodor István. pp. Képek: 48-49. oldalon 90 . akkor a hazai hunkorból is lenne tehát régészeti bizonyítóanyagunk. . századi magyar hadjáratok közül éppen erről maradt fenn a legrészletesebb leírás. amelyen eleste esetén . Most a legújabb kiadást használtuk (1). hogy a levert szláv népekből egyes kisebb seregtesteket magyarjaink bevonhattak nyugat-európai hadjárataikba. a kolostor jelképét. Ennek lándzsával történő feszegetése közben egyikük lezuhant. hogy a magyarokkal együtt harcoló szlávokat hamvasztották el Szent Gallenben. amely ilyen rítust mutatna. hogy az égett aranytárgyak között égett emberi csontokat nem találtak a nem túl szakszerű leletmentések során). A magyarok támadása a kolostor ellen 926 tavaszán történt. pontosabban felszerelési tárgyak elégetéséről-megégetéséről. aki 1980 és 1984 között Magyarországon végezte aspirantúráját és kandidátusi munkáját éppen az ősmagyar temetkezési szokásokból írta. hogy van egy olyan szibériai orosz régész. hogy a 9. Ismerjük ezt a szokást egyes újkori altáji török népek történeti néprajzi anyagából is. amelyet Ekkehard (megh. de erre nézve konkrét Erdélyi István (Budapest) 91 .őt magát kellett volna elhamvasztani. A krónika nem autográf kézirat formájában maradt ránk. még újabb és újabb következtetésekre nyújt nekünk alkalmat.(3. Teljes szövegét már többször kiadták és kommentálták. Jóval a hunkor után. Maga a holttestek elhamvasztásának a ténye is fejtörést okozott már a történészeknek. században a Kárpát-medencében még voltak hamvasztásos rítussal temetkező szláv népelemek (például Erdélyben) és az sem kizárt. de ennek ellenére ez a hagyomány.Viktor Bokov -.) Megemlítjük.). Egy másik magyar harcos a templom keleti oromfalára kapaszkodott fel (ott akarta elvégezni szükségét). amelyek korabeli halotthamvasztásra utalnának a magyaroknál. hogy a híres Szeged-Nagyszéksós-i lelet hamvasztásos hunkori vezéri sír maradványa lehet (bár igaz. 1060 körül) írt a helyszínen. a kolostort „felkereső“ magyarok közül ketten felmásztak a harangtoronyba. amennyiben elfogadjuk azt. jóllehet csak néhány lelőhelyről. hiszen eddig nem sikerült olyan 9-10. Ezt a véleményt a disszertációjában és az 1985. Szent Gallen kolostorában. évi Nemzetközi Szláv Kongresszuson kifejtette Kijevben (publikálatlan). Amint az a szövegből kiderül. arra engedett következtetni. aki úgy vélte.röviden A 10. hogy már Atilla a catalaunumi ütközet előestéjén (fa-) nyergekből rakandó máglya előkészítéséről intézkedik.) vannak adataink Magyarországról az égetéses jellegű temetkezésekről. sz. amit értékes fémből valónak véltek. de nincsenek olyan más történeti forrásaink sem. Kétségtelen. hogy ez a temetkezési szokás egyes nomád népeknél nem volt teljesen idegen.„Magyarok Szent Gallenben“ . századi magyar sírra akadni. A két holttestet a templom bejárati ajtajában rakott máglyán elégették. Emellett. az események nyomozóinak. Azonban annak ismerete. hanem 1200 körül másolt alakban. a korai avarkorból (7. azonban hanyatt esett és lezuhanva szörnyethalt (2. hogy lefeszegessék az annak a tetején fénylő aranykakast. Kalandozásaik. Így megengedhető az is. mint az Árpád-vezette magyaroké. (Mint ismeretes. de természetesen zsákmányszerzési céllal is hadakoztak Európában. már a 9. Ez utóbbi nélkül a vezérek kíséretéhez. azóta a kolostort és templomait átépítették. hiszen ott a szabadban könnyebben égett volna a tűz? Esőről a forrásunk nem ír. konkrétan rövidítésen mehetett keresztül. birkózás és ének mind kapcsolatban állhatott a halottkultusszal. kétnyelvű kiadványról. Különben nem használták fel tüzelőanyagként a nyilvánvalóan fából készült ajtószárnyakat. átfogalmazáson. miért nem égették el a két magyar holttestét a kolostor udvarában.írásos történeti utalásunk nincs.) A hagyomány később lejegyzett szövege feltehetően még bizonyos átdolgozáson. ahol minden különösebb rávonatkozó bevezető tárgyalás nélkül egyszercsak Wiboráda kínszenvedéseit említik (Szent Wiboráda. hogy a következő bekezdésben leírt vezetői vigasságot halotti torként fogjuk fel. szabadjon még néhány szót szólnom arról a remek. vagy kertjében. hogy egyes nomád (és nemcsak nomád) népek hitvilágában a ház szellemei a küszöb alatt rejtőzködnek. zömében földművelő-állattenyésztő lakosság lélekszáma nagyobb volt. jóllehet a letelepült. hadjárataik felderítő jelleggel és a honfoglalást előkészítve. Megragadva a mai lehetőséget. tartózkodnak. nemegyszer életveszélyes akciókra (5). Szent Gallenben élt szerzetesnő volt. seregeihez csatlakozott fiatalemberek nyilvánvalóan nem vállalkoztak volna a nagy bátorságot és kitartást követelő. Felmerült a kérdés. de a helyben talált népesség nem alkotott valamiféle zárt tömböket. Nem volt a kalandozások oka a „pásztortársadalom válsága“ sem. amelyek több esetben is kudarccal végződtek a magyarok számára. század legalább nyolcvanas éveitől megkezdődtek. szövetségben. Véleményünk szerint az az elképzelés játszhatott ebben szerepet. akit 926-ban a magyarok öltek meg). Ezekhez nem egy történeti néprajzi párhuzamot lehet találni az urálaltáji és kaukázusi népek köréből. hogy Árpád magyarjai a 900 körül indított hadjáratokkal nem új hazát kerestek. A magyarság közöttük és mellettük megtalálta a maga gazdálkodásához szükséges megfelelő térséget és 955 után már nem „kalandozott“ Nyugatra. melyet magam is használtam előadásom készítésekor (4). még Etelközből. Az ott említett tánc (talán fegyvertánc?). Korántsem. ahogy annakidején Molnár Erik akadémikus fogalmazott (6) és a Kárpát-medence sem volt szűk a honfoglalóknak. 92 . Az ottani kommentárokkal kapcsolatos megjegyzésem az. erre utal például az a bekezdés a szövegben. Később pedig politikai indíttatásokból. (Hrsg.) Nomád társadalmak és államalakulatok. Ibidem Flodoard. 93 . 1992. Altajzy. 1983.Leningrad. 1957. Die Ungarn in Sankt Gallen. p. Johannes Duft. 248-250. Váczy. 3. Bálint. P. Szeged. P. Flodoard. Casus Sancti Galli. Hasonló eset a magyarok egyik galliai hadjáratán. A korai magyar történet néhány kérdése. 3. II. pp. 1956. Magyarok Szent Gallenben. Tolstov. A kalandozások néhány kérdése. egy Reims-vidéki kolostorban. 6. 937-ben történt. de ott a temetésről nem esik szó annak leírásában. In: Kristó Gyula (Hrsg.. 207. 5. 1995. (szerk. 350. Ekkehard. Cs. Zürich. Századok XCII.Jegyzetek 1. Historia Remensis ecclesiae p. p. A.) Narody Mira-Narody Sibiri. 265-345. In: Tőkei F. In: S. 4. pp. Die Ungarn in Sankt Gallen. St. 1958. 2. Budapest. Potapov. P. Gallen. 349. Johannes Duft Tibor Sipos-Missura.) A honfoglalás korának írásos forrásai. Moszkva . nem voltak közvetlen kapcsolatok a két apátság között.a könyv-tártörténet döntő forrásainak számítanak. a lelki „műhely“.a közös élet elindulásától kezdve rendelkeznie kellett mini- Bánhegyi B. de mindazt. hogy éppen ez a Regula lesz évszázadokra nemcsak valamennyi kolostor és az összes szerzetes életének alakítója. A Regula maga is említ könyveket. amikor a népvándorlás törzsei magas szintű kultúrát hoztak Európába. a „kolostor zártsága“ (claustrum monasterii). „Basilius atyánk reguláját“. hogy egy olyan korban. amelyek . Pannonhalmán azonban csak a 11. s a könyvjegyzékek is. század végén. amely Itáliából kiindulva. ami a szerzetes „épülésére“ szolgál. Miksa OSB (Pannonhalma) 94 . Az összehasonlítás mégis jogos a közös alap révén. valamint azáltal. Nursiai Benedek (480-547 k. amely kultúra azonban nem az írás és az olvasás kultúrája volt. az ír-skót szerzetesség által gazdagítva. egyáltalán lehetséges-e bármi közöset mondani két teljesen különböző. A Pannónia hegyén épült Szent Márton monostort jó három századdal később alapították.Szent Gallen és Pannonhalma . a monostorok falain belül a könyvtárakban és az iskolákban. „az Őr szolgálatának iskolája“. A hasonló kultúrahordozók maguk a szerzetesek. hogy a legkisebb monostornak is . Szent Gallen-ben már a 9. de a klasszikus antik világ művei is. a „Rendtertásokat“ (Instituta). a stabil monostorokban. kulturális tradícióra is. „az állhatatos megmaradás a közösségben“ (stabilitas) egész Európában a közös középkori kultúra forrásává lett. az „Atyák életét“ (Vitae Patrum). S mindezek mögött ott áll hordozó elvként a bencés szerzetesség.ha bencésnek akart számítani . a liturgia és a lelki élet könyvei.két könyvtár Két kolostori könyvtárról. így a monostor. azután a „Beszélgetéseket“ (Collationes). ajánl és parancsol. visszapillanthattak. amit egy kolostor egy bizonyos ország vagy vidék számára jelent. A közös alap Szent Benedek Regulája. akik most már egy hosszú tradícióra. elsősorban természetesen a Biblia könyveit. A mondottak alapján állíthatjuk. a sanktgalleniről és a pannonhalmiról szeretnék ebben a rövid referátumban szólni. sőt az egyetlen engedélyezett szerzetesi regula volt. s egyáltalán nem gondolhatott arra. mind pedig földrajzilag egymástól oly messze fekvő könyvtárról. a kultúra hasonló hordozói révén. hanem az egész társadalom életének is. mint Szent Gallen-t.) Regulájában saját monostorának akart szilárd alapot adni.mindenekelőtt a legrégibbek . Csupán kulturális szempontból Szent Benedek vitathatatlan érdeme. mind történelmileg. megmaradtak a keresztény atyák írásai. A felsorolt könyvek a „szerzeteseknek szóló eszközök az erények gyakorlására“. a kolostori belső és külső iskolák (schola interna et externa) oktatási tevékenységén keresztül a monostorokat kulturális központokká tette. század második felében létrejöttek. a „katolikus szentatyák könyveit“. században már teljesen elterjedt. az állandó változások e korszakában. amely a 9. Rögtön az elején fölvetődik a kérdés. mint a pannonhalmi -. amely ez alatt a cím alatt megelőzi a tulajdonképpeni könyvjegyzéket. mai magyarsággal talán: „Krisztus hitvallója. Szent Ambrus püspök művei. mint a mi jegyzékünk a 11. számú kódex) sokkal kevesebb könyv van felsorolva. jól rendezett és jól őrzött könyvtárat tételez föl. valamint a költemények (metrumok). továbbá azoknak a könyveknek a jegyzéke. Ezekben a könyvek már nem a szerzők szerint vannak felsorolva. Jeromos áldozópap művei.bár két évszázaddal korábban íródott. amelyeket Hartmut apát (872-883) másoltatott. A 728. valamint Úrigenész. gyakran másodpéldányok. valamint Grimald apát magánkönyvtárának a jegyzéke. mert az első megnevezése elégséges ahhoz. számú kódexben a kiegészítő jegyzékek találhatók a 728. A könyvjegyzék címe: „Breviarium librorum de Coenobio Sancti Galli Confessoris Christi“. kivéve a „Libri scottice scripti“-t. sokkal modernebb. Szent Ágoston püspök művei. A 267. vásárlás útján. Alkuin és más különböző szerzők művei. amely oklevelet Szent László király parancsára állították ki. Az atyák szabályzatai külön vannak felsorolva.az ebédlőben és a közös olvasás színhelyén. Magában a „katalógusban“ 264 kötetben 395 könyv van feltüntetve. + + + 95 . Ezekből a sokszor nagyon szerény méretű könyvállományokból fejlődtek ki aztán az évtizedek és évszázadok során a tekintélyes. Eusebius. Izidor püspök művei. számú kódexből való alapjegyzék másolatán kívül: a Grimold apát idejében (841-872) beszerzett könyvek. ugyanígy a szent apostolok és vértanúk szenvedéstörténetei. A fejlődés történhetett ajándékozás. az asztrológia és a nyelvtudomány könyvei. Egyébként az egy kötetbe kötött műveket általában nem sorolják föl mind a könyvjegyzékek. A Szent Gallen-i könyvjegyzék . ami a belső rendező elvet illeti. Ezeken kívül említésre kerül a Liber glossarum. az Újszövetség könyvei. Casiodorus. A pannonhalmi könyvjegyzék esetében nem kódexről. a preciózák. A liturgikus könyvek és a homiliák szétszórtan jelennek meg. világhírű kolostori könyvtárak. Hogy milyen gyorsan tudott egy kolostori könyvtár fejlődni. valamint a kölcsönkért könyveknek a saját szkriptóriumban való másolása révén. Mind a két esetben a tulajdonképpeni könyvjegyzékek más művekkel vannak egybekötve.mális számú könyvvel . az külső és belső okok függvénye. Béda áldozópap. a kiegészítő jegyzékekben (267. Az egész alcímekkel a következő részekre van felosztva: Az Ószövetség könyvei. Külön csoportban szerepelnek a törvények és magyarázataik. század végéről. Prosperus püspök. amelyben benne vannak a liturgikus eszközök. ami teljesen megfelel a könyvtárak és az íróműhelyek szokásának. számú kódexben található alapjegyzékben a könyvek elsősorban szerzőik szerint vannak följegyezve. Nagy Szent Gergely művei. S ez egy nagy múltú tradícióval bíró. hogy a kéziratot azonosítani tudják. Tulajdonképpen általános összeírás.nem is szólva a liturgikus könyvekről . Szent Gallusz monostorában található könyvek rövid jegyzéke“. hanem oklevélről van szó. hogy a pannonhalmi könyvjegyzék a Merovingok korának felel meg. 96 . ahol valóban használták őket. másrészt viszont egyértelműen látható a fejlődés abban a tényben. azt a véleményt képviselik. hogy iskola létezéséről tanúskodik az e században. minden. hogy Pannonhalmán nem folyt tudományos munka. amelyben a zsol-tárok három variációja egymás mellett található. a Disticha Catonis három példányban!). ezek az oklevél kiállítása idején ténylegesen azon a helyen lehettek. archaikus vonás. Ezzel szemben meg kell említenünk. ami a Szent Márton apátság birtokában volt. vagyis a zsoltárok három különböző fordítása. Nem minden kötet sorolható be egyértelműen a megfelelő csoportba. A hat darab Textus Evangeliorum (evangélium-szövegek. akkor ugyan le kell szállítanunk a kötetek számát 80-ról 78-ra. hogy Pannonhalmán több a gregorián ének különböző típusait tartalmazó liturgikus kódex. viszont ez a tény azt mutatná. A könyvek felsorolása meghatározott rendben történik. tehát bizonnyal nagyon értékes darabok voltak. amely esetleg az apátság gazdagságára akar utalni. így az a tény. Így az első csoportot azok a könyvek alkotják. a másodikat azok a könyvek. Egy ilyen zsoltároskönyvnek a megléte arról is tanúskodhat.a könyvek. Ha a középkori kolostorok könyv-tárainak a történetét vizsgáljuk. amely munkában elárulja a szerző a művészi stílus területén való jártasságát. Ebben az időben már nem tartoznak a preciózákhoz a könyvek. hogy a viszonylag fiatal és kicsi Coenobium Sancti Martini in Sacro Monte Pannoniae szoros kapcsolatokat ápolt a Birodalom nagy monostoraival. (h)ebraicum et grecum“. a szolgáló népek és az állatok. hogy a pannonhalmi összeírólevélben még megjelennek. Talán igazuk lenne azoknak a történészeknek. Azok a tudósok. S végül több klasszikus szerzőt találunk itt. amelyek a közös fölolvasásokon vagy a magánolvasásban használtattak. amelyek az oktatás valamilyen formájában szükségeltettek. hogy a monostorban folyó tudományos élet magasabb szinten állt. Ha ez az említés egy kötetre vonatkozik. A pannonhalmi jegyzékbe fölvett könyvek közül nagyon sok szerepel a Szent Gallen-i könyvjegyzékben is. akik a könyvállományt „merovingnak“ minősítik. valószínűen drágakövekkel kirakott kötésben. mint ahogy korábban feltételezték. amelyeket a templomban vagy a zsolozsma imádkozásának helyén tartottak. A különbségeknek és eltéréseknek nyilván abban is találhatjuk az okát. mindig szem előtt kell tartanunk az egyes monostorok között fönnálló élénk könyvforgalmat. a szerzetesek csak az aszkézisnek és a liturgiának éltek. akik azt állítják. s a végét azok a könyvek alkotják. hogy bizonyos könyvek éppen ki voltak kölcsönözve. Zoerardi et Benedicti. Lucanus. Különös jelentőséggel bír a pannonhalmi jegyzékben a felsorolás vége felé álló „Psalterium gallicanum. a birtokok. evangéliáriumok) a precióza között van. mint Szent Gallen-ben (Cicero. vagy esetleg a schola externa könyvállományát nem vették fel a jegyzékbe. minden valószínűség szerint az őrzésük helyének megfelelően. ugyanebben a műben viszont láthatjuk a szóbelileg átadott tudás fontos szerepét. szerintük erre utal a liturgikus könyveknek a többiekhez viszonyított nagy száma. Maurus pécsi püspök által írt Legenda SS. század folyamán elvesztek. a monostor mint kultúra-hordozó. „habent sua fata“. Ennek következtében a 11. amelyek a későbbi koroknak magas kolostori kultúra virágkoráról tudósítanak. De mindkét monostorban megvannak ezek a könyvjegyzékek.Ha referátumunk végén össze akarjuk foglalni a tényeket és az adatokat. Pannonhalma áll és él még. Nemcsak a könyveknek. a monostoroknak is megvan a maguk sorsa. megállapíthatjuk. a közös Európa megteremtése) már egységet alkotnak. Pannonhalma 1000 körül történt alapítása a bencés szerzetesség történetének olyan szakaszába esik. 97 . azonban értékes könyvei a könyvjegyzékkel együtt megcsodálhatók a könyvtár termében. amiért az 1996-os évben a kulturális világörökség részévé nyilvánították: a keresztény európai kultúra hordozója. a 16. század végén úgy áll előttünk Pannonhalma. A Sankt Gallen fejedelemapátság kétszáz év óta nem létezik. hogy a nagy időbeli és térbeli távolság ellenére sok közös vonás van Szent Gallusz svájci és Szent Márton magyarországi monostora között. amikor a benedeki Regulára rárakódott későbbi fejlődési szakaszok (iskola. úgy mutatkozik szemünk előtt. amelyekről a tárgyalt könyvjegyzék tanúskodik. tudomány. azonban a kódexei. utolsó pillanatban elmenekült. azt figyelmen kívül hagyta a krónikás. Amikor a magyar veszedelem végigsöpört az országon. hogy mit tettek a borzalmas magyarok ezzel az asszonnyal. aki remetelakát Szent Gallen szomszédságában rendezte be.Ágostai (Augsburg-i) Ulrik élete és a magyarok* A Berlinben publikált Propyläen Weltgeschichte egyik néhány évvel ezelőtt megjelent kötetében olvasható a 926-os Szent Gallen-i végső magyar betörésről: „A kísértetjárás elmúlt. mert Wiboráda testvéréhez hasonlóan.' Ezen a ponton az olvasó saját maga képzelheti el. levette vezeklő láncát és a cellájában lévő kis oltárba rejtette. talán azért. vagy azért. miszerint a magyarok saját vezeklő láncával ütötték volna agyon a ruháitól megfosztott.jelenete után). Ahogy Wiboráda mindkét életrajzából kitűnik. Ők nem viseltettek baráti ér- Berschin Walter (Heidelberg) 98 . 2) A magyarok semmiképp sem tépték le a remetenő „durva szövésű ruháját“. Mindkét életrajzban egyértelműen kifejezésre jut (néhány oldallal a passió . mielőtt a magyarok jöttek. a Rajna vidékén és Svájcban) történelmi források utalnak a legerőteljesebb háborús összecsapásokra a magyarokkal. azt figyelmen kívül hagyta a krónikás. de nem azok között. inakkal alig összekötött csontokat találták. Sajnálatra méltó áldozatok azonban akadtak. Szent Wiboráda régebbi életrajza tisztázatlanul hagyja a harcosok remetecellába való erőszakos betörésének okait. amelyek rövid előadásom bevezetőjeként szolgáltak. Ezekkel a megállapításokkal. hogy Wiboráda.“ Ez a szemlélet történelmileg három pontban hamis és a végén egy problematikus ráhatással igyekszik az olvasó fantáziáját befolyásolni. nem akart menekülni. a korábbi életrajz pedig a kapzsiságot nevezi meg okként. hanem azok között. kis. akik .) Mindezt tetézik a leírás sejtelmes zárszavai: 'ahogy a szolgálóját helybenhagyták a magyarok. Nyolc nappal később térhettek vissza a szerzetesek a kolostorba. meztelen asszonyt. agyonverték a későbbi szentet. letépték testéről durva szövésű ruháját. mert nem találtak rá.mint Wiborada és szolgálója . 3) Az ízléstelenség tetőfokára hág a szerző azzal az állításával. akik a várba menekültek. ki akartam emelni a hiteles források állandó figyelemmel kísérésének fontosságát. Wiborada egy aszkétanő volt. századi alemann (népvándorlás kori germán törzs Délnyugat-Németországban. embereik otthonaikba. pont az ellenkezőjét lehet mindkét életrajzban olvasni. éspedig azt. hogy a mártírnő nem vált meg ruhadarabjától. Az élet ment tovább.Istenbe vetett hittel ottmaradtak. A 10. ahogy a szolgálóját helybenhagyták a magyarok.kínszenvedés . A lánccal. sovány testet és a vékony bőrön áttetsző. A tévedések az alábbiak: 1) Egyetlen forrás sem beszél kéjsóvár magyarokról. (A középkor művészete ezért ábrázolja Wiboradát alabárddal a késő középkorban továbbfejlesztett csatabárddal . de csak egy kiaszott. Wiborádát három csatabárd-ütéssel ölték meg: kegyetlenül. amelyet önsanyargatás végett hordott. de nem megbecstelenítve.és homlokán sebbel. Néhány harcos kéjsóváran betört a tetőn át cellájába. ez a Rachilt nevű remetenő a magyar betörést sértetlenül vészelte át. már korhadó cölöpökből álló. Először az első könyv harmadik fejezetében. Ez a korhűség még megvan Gerhard von Augsburgnál. 923-ban.“(192. A magyarok annyian voltak.). a Gerhard von Augsburg által írt Szent Ulrik életrajz alapján. Ezzel azonban Ulrik püspök nem ért egyet és szavának érvényt szerez.erődítménnyel .tizenegy helyen tesz említést a magyarokról. a korábbi Szent Ulrik életrajz szerzőjénél. Wiborádához. amelyet nem elegendő. ahol a magyarok említésre kerülnek. részletessége miatt többszörösen is átdolgozták . hanem támadnak a leggyengébb Augsburg-i kapunál. quamvis laboriosae. július 4-én bekövetkezett haláláig töltötte be. A püspök álmában látja. aki . 118. hogy „az akkor élők közül ennyit még sehol nem látott senki. mert a magyarok korhű megjelenítésének felelevenítése fontosabb. a városfalak előtt szembe akarnak szállni a magyarokkal. Ottó német király egyik fiának fölkelése az apja ellen. tamen victoriam christianis concessam esse nuntiavit. több mint 2o középkori kéziratban kiadott.eltekintve a tartalomjegyzéktől .a Szent Gallen-i és Augsburg-i elbeszélések szerint . A magyarok nem haboznak sokáig. de a keresztényeké lesz“ (indicavitque ei venturam supergressionem Ungarorum et loca belli et.ezt az életrajzot. az életrajz első kötetének híres 12. ha nehezen is. Ulrik azon gondolkodott. aki a csatában a többiek előtt haladt és akinek a vezetésében akkor a magyarok leg- 99 . 110. dóm körül fölépített kisvárosban.). 982 és 993 között írta a terjedelmes.szívesen fordult a remetenőhöz. hogy a győzelem. akik az akkori. a németek az erődített városban maradnak.).bekerítve talált. Augsburg római mártírnője. „hogyan zárhatná körül falakkal a várost. Terjedelme. Ilyen szemszögből kell jelen esetben. A többi hely. Azután megmutatta neki égi kísérője „az elkövetkezendő magyar áradatot. tanácsért.o. hogy megakadályozzák a támadókat a város bekerítésében. összefüggés figyelhető meg a német belviszályok és a magyarok nyugati támadása között. amely a Lech-mezei csatát jeleníti meg. de ennek nincs most jelentősége. a magyarok megjelenítéséről beszámolni. Anélkül hogy egyértelműen kifejezésre jutott volna. kritikai kiadásban olvasható. Augsburg város püspöke lett és ezt a tisztséget fél évszázadon át. a Hollywood-i filmek stílusában. a háborús színhelyeket és közölte vele. amely a Lech keleti oldalához vezet.zelmekkel a keleti határon újólag megjelent nép iránt. Közvetlenül ezt előzi meg I. Gerhard von Augsburg. első Szent Ulrik életrajzot. Ott megpillantotta az álmodó Ulrik Szent Péter egyik maga vezette zsinatát. A lovagok. a fantasztikus szörnyűségeket is a legyőzött ellenfél nyakába varrni. o. Ezt a tényt nem szabad megszépíteni: megengedhetetlen viszont. A Gerhard-féle élettörténet . fejezetében található. „Egyik magyar. amint őt Afra. ő 952-955-ig közvetlen szemtanúja az eseményeknek. fallal . amelyet mindenki Lech-mezőnek nevez“. Ugyanez a fejezet szól a püspöki város megerősítéséről is. három évvel a Szent Gallen-i magyar ostrom előtt. mert ez idő tájt démoni módon tombolt ezeken a vidékeken a magyarok haragja“ (quia in his temporibus Ungrorum sevitia in istis provinciis more doemoniorum crassabatur.o. 973.rövidítették . Augsburgban táboroznak. Ágostai Szent Ulrik a Szent Galleni kolostor növendéke volt. „a síkságra vezet. amely az összes rendelkezésre álló kézirat alapján 1993-tól új. a nagyprépost. amelyekről ír. akinek semmi sem lehetetlen . akik Augsburg védőbástyáiról látták jövetelüket.Ottó király érkezését. határozottan indított csatát ellenük. A falak lerombolásához különféle eszközöket vittek magukkal. Ulrik püspök megtalálta az áldozatok között (fiú)testvérét.) Nélkülözésekkel és éhséggel teli tél következett. a magyar sereg nyílt mezőn ütközött a némettel. Miután ők mindkét oldalon csatakészen álltak és a bástyák is megteltek védőkkel. A csata utáni reggelen mindenki kiment a Lech mezejére megkeresni az eltűnt családtagokat.o. (lány)testvérének fiát.o. 926-ban. ahol IV. A hosszú békeidőszak.). hozzátartozókat. meghaltak. Másnap reggel „a magyarok kimondhatatlan nagyságú serege minden oldalról körülzárta a várost. Ha jól számoltam. amikor ez íródott. hogy azok. Egy jelzés miatt (suum classicum omni exercitu notum. hogy hihetetlen módon megtizedelték őket. Éppen akkor kapta hírül a magyarok uralkodója (rex Ungrorum) egy némettől ..). nem hitte. Isten . mivel nagyon sok házat leromboltak. IV. tárgyilagosan és diadal nélkül (201. azt hitték.o. amelyet ő. „Midőn a király a magyarok erőszakos seregét meglátta.) megint felhagytak a város ostromával. Ez után szünetelt először a támadás. tüzetesen átolvasott minden Szent Ulrikról szóló életrajzot. hogy meghódítsa. a magyarok közül néhányan ostorral kényszerítették támadásra a többieket“ (quidam Ungrorum flagallis alios minantes ad pugnam coegerunt. p. néhol röviden. Heinrich alatt .o.. Végül térjünk vissza Szent Gallenbe. mindaddig. az Ulrik életrajznak egyik . hogy ember által legyőzhető.).. Ekkehart. 198.eredetileg önálló . amíg a város mellett sebtében a Lech folyó túlsó partja felé tartani nem látták őket.“ (205. a Szent Gallen-i tanár a Wiboráda-történetből ismert. hogy a magyar sereg erejét veszítve megfutamodott.szentek életéről szóló kézirat-gyűjteményében.füzete hat helyen említi konkrétan a magyarokat ebben a gyűjteményben. máshol részletesebben (367420. Segítségében bízva és hercegeinek bátorító szavaitól megerősítve.“ A veszteségek mindkét oldalon rettenetesek voltak.565. A magyarokat a csata leírásakor említik utoljára konkrétan. Ekkehart szerint Augsburgot már akkor. még akkora seregnyi maradt belőlük. 372. (Deest de eruptione Ungrorum sub Heinrico rege. Szent István még nem volt a magyarok királya. Ekkehard több helyen is rámutatott a számára rendelkezésre álló szövegek hiányosságára. de mégis bekövetkezett. még nem szerepel az első Szent Ulrik életrajzban. akiket Isten halálra ítélt. IV. a mindenható Isten meg akarta ölni őket. Dietpald grófot és egyik unokaöccsét. beleértve a Gerhard-féle régit és a rövidített feldolgozásokat. Itt említésre kerülnek a magyarok is.a bajor választófejedelem fiától . elesett.). amely a keserű összeütközések után várható lett volna. hogy áldozatok nélkül fordultak vissza a csatából. Bár már akkor is siker- 100 . Éppen azt.az Ulrik biográfiákból.I. Szent Galleni Apátsági Könyvtár .o. 198. aki 1031-től egészen 1060-ban bekövetkezett haláláig a kolostorban iskolamesterként működött. Különösen sok kritikus megjegyzés áll a Szent Galleni Apátsági Könyvtár 565 .jobban megbíztak“. „a nemes Reginpald-ot. megszállták a magyarok.Ottó királynak adta a dicsőséges győzelmet úgy. IV. miután a kölcsönös mészárlásban sokan elestek és azok. Annak ellenére. Ekkehart hiányolja például az első alemanniai magyar betörés leírását . Ezek a források pedig még nem teljesen kimerítettek. Ágostai Szent Ulrik esdeklő imáinak következtében. IV.565 . Ekkehart széljegyzetei a Szent Gallen-i kódexből .telenül.még nem jelentek meg nyomtatásban.Codex Sangallensis 565 . aki az újszülötteket az oltárok elé fektette. a magyarok megszakíthatták ostromukat és elhagyhatták a várost. 101 . A Szent Galleni Apátsági Könyvtár tehát ismét a magyar történelem jelentős forrásai színhelyéül bizonyul. Szent Gallen felé tartva. hogy sírásukkal meghassa Isten szívét. ). Berschin/. St. Gallen 1983. Képek: 33-38. (Festschrift) Weissenhorn 1993. Häse. Gerhard von Augsburg. Duft und T. M. St. J.Irodalom W. Berschin. A.seine Verehrung. Gallen/Budapest 1992. Gallen. Mit der Kanonisationsurkunde von 993. Magyarok Szent Gallenben. Lateinisch-deutsch. St. Vitae Sanctae Wiboradae. E. kritische Edition und Übersetzung.sein Leben . Bischof Ulrich von Augsburg 890-973. Ein Heiligen-Leben als Zeitbild. Vita Sancti Uodalrici. Irblich. Die älteste Lebensbeschreibung des heiligen Ulrich. Seine Zeit . W. Einleitung. oldalon 102 . kritische Edition und Übersetzung. Die Ungarn in Sankt Gallen. Weitlauff (ed. Heidelberg 1993. Missura-Sipos. Die Vitae Sanctae Wiboradae. Einleitung. Gallen 1970. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. hogy a történelmi igazság talaján maradok. minden közreműködőnek és minden jelenlévőnek. A „Magyarok Csihák J. Minden kincset megtaláltunk és nagy örömünkre szolgált. professzor Peter Ochsenbein . március 25-én. kedvesen mosolygott és egyre mondta: „Az is lehetséges“ .pogányul Mindenekelőtt. békés magyarok. hogy a történészek. 1990. Egyébként a koszt is remek volt .vezetett bennünket a kolostorban. ha ebben a szellemben nevelkedett újságíró. Az Alemannische Annalen sem tud másról értesíteni a 926. Ekkor merült fel egy kiállítás és tudományos tanácskozás gondolata. Ezt követően meghívtak minket a galleni teniszklubba.ismét bizonyítva.“ A példákat kedvünkre sorolhatnánk.ismét a kedves Missura házaspár jóvoltából.mindketten egyesületünk alapító tagja . évnél. Ígérem. beleértve a magyarokat is. Lelkesen tárgyaltunk mindent.“ Ennyi a történet. pogánytörténészként mutatkoztam be ott is. hálás köszönet a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület nevében is. hanem az is. amely szerint: „Egy írásban nemcsak az a fontos. dr. s a magyarok elvonultak. A vezető.kalandozó őseink ezer évvel ezelőtt feldúlták az akkori apátságot. A beszélgetés vezetője. évnél: „Az agarenik megtámadták Szent Gallus kolostorát. különösen a svájci és a magyar nép barátságának erősítése. például a debreceni Hajdú-Bihari Naplóban. mennyire sietnek szörnyűségekről tájékoztatni.. ami a magyarokat Szent Gallennal egybefűzi. hogy pontosan mi áll tárgyunkról az Annales Sangallenses Maiores-ban a 925. május 1-én támadták Szent Gallent és 1065 év multán. Ezért is nagyon érdekes. az első oldalon „A Szent Gallen-i Apátság kultúrája“ című kiállítás megnyitójáról beszámolva ezt írja: „. Viboráda mártírrá lett. Egyesületünk célja egyebek mellett. aki az első sorban ülve. ugyanazon a napon jelentünk meg a kolostorban. talán Szent Gallenben.“ Először említsük meg. noha a régészek erre folyton figyelmeztetnek. A magyarok 926. a közép-európai népek közötti barátság. Örülök. Missura Tibor és felesége volt. az összes többit írók írták. kincskereső útra. Ezért is jelent számomra ez a mai nap különös örömet. György (Zürich) 103 . de azért alkalmazom gyermekkoromban tanult bölcsességet is.Magyarok Szent Gallenben . hogy igazi tudós. egyesületi tagunk. Az Alpok vidékének a Kárpát-medencével való régi kapcsolatai szinte feltáratlanok.. Johannes Duft prelátus volt. A kiállítás még abban az évben megvalósult és egyesületünk következő évben esedékes őstörténeti találkozóját részint Szent Gallenben tartottuk. hogy ez a rendezvény létrejött és remélem folytatását. Ezért ne csodálkozzunk. atyai barátom. Szívesen emlékszem egyesületem egy kirándulására Szent Gallenba. A pogányapostol mintájára. január 23-án. 1998. ami nincs benne. ahol finom uzsonnával vártak. mint hogy a hely és a tárgyak különösebb sérülést nem szenvedtek. ami benne van. Nagyon jól emlékszem Duft professzor úrra. A főelőadást professzor Duft tartotta és az apátság új könyvtárosa. Szorongattatásukban nem hívta volna őket segítségül. Leírása szinte kellemes. a IV.“ Félreértés kizárható: egy magyar sereg megirigyel egy avar sereget.vélem pogányul. Az Annalista Saxo-ban olvashatjuk a 908-as évnél: „Burchardus dux Thuringorum cum aliis multis occisus est ab Ungariis. Heribald. kötet 19. Viszont tényleg elpusztítottak egy kolostort a város falain kívül. s eközben . s utána vidámak voltak. prümi apát 908-ban. mint akkoriban.) beszél Modena bevételéről 900 januárjában. hogy amikor az u. Heribaldunk ilyen megítélése csak arra vezethető vissza.ellentétben Hannibállal . egész nagyszerűen! Nem emlékszem.soha-sem álltak legyengülve „Ante Portas“. A magyarok a Kárpát-medencében is másként viselkedtek. Ettek. de még a katedrális kincseit se bántották. Tudjuk. Az avarok éppen Dalmáciába voltak hazatérőben. Nem tudtak volna az Alpokon többször is átkelni. Heribald története még érdekesebb. derék szerzetestől a 11. Szerencsére az olasz történészek tájékozottabbak. hogy értelmesebb is lehetett. Arra a kérdésre. nyugat és dél irányában. ittak. hogy a magyarok a városba bevonultak. saját tapasztalataival mindezeket nem tudja alátámasztani. hogy a magyarok se jobbak. Ez a történet is nagyon érdekes. Dalmácia akkor szilárdan a magyarok kezén volt. quod auxilia eorum sprevissent. hogy a helyi források egybehangzóan arról tudósítanak. beleértve a pápát is . Chronikon-jában szeretettel jelenti a magyarokról. Még a boroshordókat se verték szét. mint amint róluk tudósítottak. ilyen bolondságot válaszolt: „Ej.és így tovább. Nagy Kálmán hadtörténészünk Modenában kutatva megállapította. Ekkeharttól megtudhatjuk. hogy kolostorunkban vidámabb embereket láttam volna.“ . Regino. se rosszabbak nem voltak. Így csak egy bolond beszél . (1) Nagy Károly 104 . qui multa strage in Saxonia facta. old. A magyar harci egységek nem érhették volna el évtizedeken át a tengerpartot észak. hogy a magyarok között miként érezte magát. Ekkehart nevű. Ekkehartot követően. szinte minden európai nagyság.n. mint katonák háborúban. Deleminci conduxerunt adversus Heinricum ducem Saxoniae Avares. századból.ha megtehette. qui comminati sunt bellum inferre amicis eorum. ut secundo vastaretur Saxonia. Unde factum est. Van egy bővebb Szent Gallen-i történetünk is. hogy akkor a magyarok bátor katonák voltak különben Európa templomaiban az emberek így nem imádkoztak volna: „De saggits Hungarorum libera nos Domine! „ Megbízható szövetségesek is voltak. dum hos ad tantam predam duxissent. hogy embervért isznak és az ellenség szívét összevagdossák és megeszik.Hadtörténete“ című könyv (I. cum infinita preda Dalmantiam reversi obviam invenerunt alium exercitum Ungarorum. különben nem maradt volna velünk szövetségben egész életében egy keresztény király. így aztán mindmáig megmaradt bolondnak. Mit tudunk meg Heribaldról: előkelő családból származott . A harcosok nagyon fegyelmezetten viselkedtek.én pedig kételyeimet jelentem tisztelettel. az egész történelemírás szerint.ami azt is jelenti. hogy nem felelt meg az akkori elvárásoknak. s ezt ismétlik a kutatók. általában egy szerzetes. Érdekes dolog . Berengár. Heribald féleszű kellett legyen. A kolostort érintetlenül hagyták. Az is tudvalévő. hogy találkoztak egy magyar vezérrel. hogy Viboráda nem halt meg azonnal. amelyen szintén szerepelnek szláv nevek. Szabad itt közbevetnem. Bizonyságul szolgál az angol nyelv is. tehát 926. május 2-án. Az első magyar királyi ház. amit ezek után a magyarokról tudnak. aki őket udvariasan meghallgatta. tényleg háromszor kellett fejbevágja? Egy ilyen test még élt másnapig? Igazán nem csodálkozhatunk azon. hogy valaki olvassa. azt bizonyítja.az avarokat kirabolta. hogy a magyarok foglyaikkal nem bántak szigorúan. hogy az Ekkehart krónikájában szereplő két holttest. tömegesen menekültek az avarok Dalmáciába. Elszáradt csontjait alig tartotta össze a bőr és az ideg. Amerika egy magyar szent nevét viseli (Imre-EmmerichAmerigo-Amerika). hogy az előszóban a történész Schmeidler súlyt helyez a következőkre: „A fordítást illetően meg kell jegyezni. hanem csak a következő reggelen. a Kárpátmedencében csak a szlávok égették halottaikat. Erdélyi professzornak igazat adunk. de a „sclav" szó írását. Ausztrália kormányzója leveléből. ha a korabeli Európa szigorú törvényeit nézzük. században írt „Chronica Sclavorum“ egyik 19. aki köztudomásúan embervért iszik és emberszívet eszik. amelyben a „slav“ szó ma is jelent rabszolgát is. életem javát Európában töltöttem. Sőt: fölvettük őket sorainkba. Minden esetre. Idézek a Vita Sanctae Wiboradae Virginis et Martyris-ból: „. szűk 300 év alatt annyi szentet adott az Egyháznak.“(2) Ezzel megszülettek a szláv népek. Nem zavart. a „slav“ szó áll. Magyarországon is. így írt 974-ben VII. hogy a magyarság a kereszténységet Európában példátlanul rövid idő alatt fölvette és eközben nem tudunk egyetlen vértanúról sem. Vagy éppenséggel. Nem szeretném vitatni Viboráda szentté avatását..“ Innen megtudhatjuk. amelyben köszön egy angol nyelvű magyar történelemkönyvet 1995-ben: „Noha családom négy generációja Dél-Ausztráliában él. amelyet az önsanyargató élet elemésztett. Abban az időben. de néhány rejtélyes dolgot látok a történetben.“ (XI. mint zavarót elhagytuk. Passau püspöke. mint hazájukban. századi német fordítása előszavában a régi „sclav“ szó helyett.“ Egy harcos. Sajnos Magya- 105 . Családban éltek. amikor egy előadásában arra emlékeztet. nem tiltják alattvalóik keresztelését.harci bárdjával három sebet ütött a szent mártír fején. gyermekeket neveltek és rendelkeztek bizonyos szabadsággal.. esetleg nem kevesebbel. akik a 896 táján történt magyar honfoglalás idején a Kárpát-medencét benépesítették. hogy a régi neveket általában megőriztük. Megjegyzendő. meg szlávot is. ami a történelemkönyvekben található.. hogy Helmold Bosau 12. Idézek Sir Walter Crocker. gazdagon megajándékozta és arra kérte. mint egyetlen más család se. hogy imádkozzanak érte.a barbárok Isten kegyelméből. amit a lexikonok írnak . mint egyenértékűt. Majd: „Lehúzták róla vérrel áztatott ruháját és megmosták tiszteletre méltó testét. Benedek pápának: „.tábla) Herrimanus azt közli.. amelyet Szent Gallenben két ajtó között elégettek. Pilgrim.föltéve. aki papjait misszionáriusként a magyarokhoz küldte. Gyűlöltük esetleg a keresztényeket és irtottuk őket értelmetlenül? Metód legendájából megtudhatjuk. a magyarok azokat se irtották ki. hogy szlávokról van szó. noha egyesek közülük még a pogányság foglyai. Ezt a tételt megerősíti néhány fogolylista az akkori Ibériából. aki ebben a kegyelemben részesült. nem megy túl Anglia. ahol a király apostol volt. viszont ravasz fogása. egyik sem volt keresztényibb a másiknál.“ Nem mintha az említett népek a saját történelmükre olyan büszkék lehetnének és újjal mutathatnának a magyarokra. akkor ti jöttök ellenünk“ . Az Alemannische Annalen-ban olvashatjuk a 902. évnél: „A bajorok vendégségbe hívták a magyarokat.. a régi magyarok. amit tulajdonképpen mi azoknak az első magyaroknak köszönhetünk Szent Gallenben. ahogyan két ellenségével elbánt. 14. Olaszország és Nyugat-Németország határán. egyes történészek ezzel igyekeznek két világháborút is magyarázni. régi szép idők gyakran erőszakosak voltak. nem utolsó sorban azért. miközben fondorlatosan mindkettőjüknek ígérte fegyveres segítségét. A magyarok 955-ben Augsburgnál csatát vesztettek. máig létező palotákat és intézményeket hozták létre ebből a pénzből.a többi kortárs latinul írt. hogy a német nyelvterület nem gyarmatosított. És ő lett nekünk csendes és erős védőszentünk.“ Ekkehart krónikájából: Ekkehartnak különösen tetszett a fiatal burgundiai király. A háború célja mindenkor kiirtásunk volt. óriási összegért. hogy ő egy becsületes tudós. II.Fraxinetumban . Kelemen pápa ott avatta szentté 1047-ben. 106 .“ A prelátus és professzor Johannes Duft ezzel ismét bebizonyította. Igazolható. Fogságba esett vezérüket kérdezték.rországon még nem jártam és amit Oxfordban nekem történelmet tanítottak. Ennek ellenére Európában egy ország volt. noha egy keresztény királyságról volt szó. amelyeket egyetlen király. Egyedül a hesseni Landgraf 1776ban. Általános az a föltételezés. Az Egyház történetében ő volt az első nő. Egyik nép sem tehet szemrehányást a másiknak. Konrád. Franciaország. A magyar történelem nem ismeri a vallásháborút. hogy mely. A spanyolok raboltak .egyedül Közép-Amerikában négyszáz évig és megöltek hozzávetőlegesen 40 millió embert. mint svájci. századi pogányok. Keresztény elődeink a 13. hogy miért támadtak az agarénik Nyugat ellen? A vezér válasza állítólag ez volt: „Ha nem mi támadunk titeket. Svájc. században semmivel sem voltak erkölcsösebbek. Mi svájciak most ünnepeljük államunk 700 éves fönnállását. II. Az ügyes diplomatának sikerült a birtokán . s végül maradékaikat fölmorzsolta. mint a 10. a pápa által felruházva olyan jogokkal. és 15. A veszteség jelentéktelen volt. Az alapítók természetesen keresztények voltak. György angol király amerikai háborújához harmincezer zsoldost eladott 9 évre. Ezeknek az agaréniknek saját betűírásuk volt .élő szaracéneket a betörő magyarok ellen uszítani. nem egészen becsületes.n. ahol lemészárolták őket Chussol királyukkal. de még császár se kapott. ezer évvel ezelőtt még nem. Ellenkezőleg: államunk a fönnállóval szembeni lázadással született és a svájci zsoldosok évszázadokon keresztül félelmet és rettegést keltettek.a magyar. mert szövetségesük hátbatámadta őket. Itt jegyzem meg. Az u.amivel történelmi tapasztalatról és előrelátásról tett tanúbizonyságot. Hollandia.“ Majd később ezt írja: „Viboráda sorsa ismert volt Rómáig.saját adataik szerint . hogy csak 1030 és 1064 között tíz háborút vezettek ellenünk. Végezetül idézek Duft professzor fent említett előadásából: „Szeretnék itt egy közbevető megjegyzést tenni. ahol a latin hivatalos nyelv maradt 1846-ig . aki példaképe népeink minden történészének. Ez bizony tévedés. kiadás. 3. Lothar Greil. mint eddig . London 1884. 41. 40. Wilhelm Wagner. p. Asgard and the Gods: The Tales and Traditions of our Northern Ancestors. Slawenlegende.Részemről ez csak egy szerény kísérlet.ugyanabból a történelmi anyagból. 107 . 119. pp. Wiernsheim 1982. 2. Jegyzetek 1. hogy valami mást szabjak. Anhang .Függelék 108 . D ER AB T TE I S .JA 13 EG N V E N TS S I EL H U N DE KO NT AU S D EM R S TI FTS A CH V I 109 .G A LL EN . HR . Gallen und die Streifzüge der Ungarn Dr. Miklós Szabó. Ehrenmitglied des UHVZ St. Miklós Szabó und Landammann Hans Ulrich Stöckling Eröffnung durch Botschafter Claudio Caratsch Vorträge Programm (ohne Übersetzung) Prof. Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 9.Einladung Das Stiftsarchiv St. den 21. Tit.30 Spuren der Ungarn im Stiftsarchiv St.00 9. am Samstag. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums. Präsident der Regierung des Kantons St. 35. I. Stiftsbibliothek St. März 1998.30 Uhr Herr Landammann Hans Ulrich Stöckling.. von 9.40 10. Gallen 110 . Gallen. Werner Vogler. Szerb u. Rektor. Gallen Dr. V. Präsident der Vereinigung der Ungarischen Museen Der Ungarneinfall 926 in den Handschriften der Stiftsbibliothek St. István Fodor. Schweizerischer Botschafter Ungarisch Historischer Verein Zürich (UHVZ) „Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen“ in den Klub der Professoren an der Universität ELTE.15 Patronat Begrüssung durch Rektor Dr.00 bis 15.05 9. Dr. Gallen. Gallen Dr. Stiftsarchivar St. Budapest. 21-23. Karl Schmuki. Präsident des Historischen Vereins St. Gallen 9. Gallen Die Universität Eötvös Loránd laden ein zu einer Tagung über das Thema Claudio Caratsch. 30 16. Bibliotheksdirektor Erzabtei Pannonhalma Ein Wort zu den „Ungarn in St. Landammann Hans Ulrich Stöckling. Botschafter Claudio Caratsch. Dr. Werner Vogler. István Gedai.D. Vizepräsident Ungarn des UHVZ Sankt Gallen und Pannonhalma – zwei Bibliotheken Miksa B. András Uzsoki. Gallen und ihre Paralellen in Ungarn Dr.10 14.40 Mittagessen 13.00 Die Vita Bischof Ulrichs von Augsburg und die Ungarn Prof.00 Eröffnung durch Staatssekretärin Dr. Universität Heidelberg Ein heidnischer Beitrag zum Thema „Ungarn in Sankt Gallen“ Dr. Csihák. habil. Ehrenmitglied des UHVZ.50 Frühromanische Hallenkrypten in Reichenau. Präsident des UHVZ 15. Dr. Konstanz. Museumsdirektor a. Bánhegyi OSB.35 15. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums und Gründungsmitglied des UHVZ. Mária Honti. Gallen“ Prof..10.15 11. Direktor des Instituts für Geschichte an der Gáspár Károli Universität 14. István Erdélyi.55 11. Dr. György J. St. Ehrenmitglied des UHVZ. Ehrenmitglied des UHVZ Alle Teilnehmer werden herzlich eingeladen zur Eröffnung der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ im Ungarischen Nationalmuseum (Muzeumkörút 14-16) Freie Wortmeldungen H IS R TO SC H ER I V ER N EI SC H I Z AR RI CH H UG 111 .40-13. Stiftsarchivar Dr. Walter Berschin. Szeklerburg 15 18 22 19 1 2 3 1 18 16 24 27 270 62 231 111 2 2 2 2 5 6 4 5 82 35 62 39 1999. mÆjus Decs 2000. mÆjus Csikszereda .Szeklerburg 1998.Hofmarkt 1994.Rosenau 2000. mÆjus KomÆrom 1994. mÆjus Csikszereda . jœnius 112 eingesandt bek ldve 3 3 13 9 8 8 4 4 5 4 2 3 8 6 12 . Gallen 1991 20 Szentendre 1992 21 KaposvÆr 1993 Tapolca 1994 Tapolca 1995 Tapolca 1996 Tapolca 1997 Tapolca 1998 Tapolca 1999 Felsıır 2000 11 24 18 12 28 11 14 9 Szentendre 2001 21 Regionaltreffen der Historiker – Övezeti Történésztalálkozók Ort Helysz n Vortr ge ElıadÆsok szÆma pers nlich eingesandt Expert szemØlyesen bek ldve szakember Gast vendØg aus Kontinentaus Teilnehmer . jœnius SzØkelyudvarhely .Szeklerburg 1997. szeptember Csikszereda .RØsztvevık szÆma Land vilÆgrØsz orszÆg unter 30 Jahre in % 30 Øv alattiak %-ban SzØkelyudvarhely .Szeklerburg 10 14 22 9 12 6 5 1 - 24 23 25 16 21 214 133 112 151 84 2 1 3 3 1 6 5 7 7 5 78 65 71 42 38 1995. Æprilis Rozsny .Treffen zur Frühgeschichte der Ungarn A Magyar Őstörténeti Találkozókon résztvevők száma davon gratis ebbıl ingyen davon gratis ebbıl ingyen davon gratis ebbıl ingyen aus Ungarn MagyarorszÆgr l aus anderen L ndern MÆs Ællamokb l Total sszesen Vortr ge ElıadÆsok pers nlich szemØlyesen 15 35 56 38 23 32 23 30 30 18 15 19 19 22 14 34 Expert szakember Expert szakember Expert szakember Total sszesen Total sszesen Gast vendØg Helysz n Benidorm 1986 Z rich 1987 London 1988 Felsıır 1989 4 8 20 26 1 5 14 36 4 14 52 84 31 104 121 136 67 126 5 84 5 13 34 62 17 34 73 95 55 122 133 164 78 140 14 105 3 8 23 19 13 12 1 1 1 1 - 9 13 19 25 11 21 10 12 15 8 13 19 15 25 13 35 4 22 28 24 12 44 8 1 2 35 32 81 153 124 20 154 13 35 47 49 23 65 18 13 17 43 55 100 168 149 33 189 1 1 4 5 6 9 1 2 12 1 134 82 13 21 39 51 24 41 31 23 39 26 25 47 26 39 21 56 Gast vendØg Gast vendØg 5 27 42 60 16 58 60 85 33 139 153 217 220 250 26 238 Total sszesen Ort 18 48 81 111 40 99 91 108 72 165 188 264 246 289 47 294 3 8 24 20 17 17 6 9 1 2 13 2 135 1 82 Altenberg 1990 13 St.Hofmarkt 1996. mÆjus Csikszereda . Országonként Teilnehmer rØsztvevı Total sszesen Total sszesen Total sszesen Total sszesen Total sszesen Expert oktat Szeged 1992 Total sszesen Tab 1993 Total sszesen TapolcaTapolcaTapolcaTapolcaTapolcaTapolca 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Total sszesen Felsıır 2000 Total sszesen Szentendre 2001 Teilnehmer rØsztvevı Total sszesen Expert oktat Land OrszÆg Anglia AusztrÆlia 1 1 1 1 1 4 2 6 6 3 - 2 1 1 1 1 95 4 57 1 1 61 4 41 1 15 3 289 2 10 1 6 2 1 3 1 26 1 1 2 1 9 2 1 2 1 1 21 1 3 12 1 1 15 2 2 2 5 1 1 1 47 1 5 1 2 96 4 105 2 28 1 22 2 269 2 15 1 2 2 1 2 25 1 5 2 1 2 111 5 107 4 29 1 24 2 294 Ausztria CsehorszÆg DÆnia JugoszlÆvia Kanada K na Lengyelo./Deutschl 6 1 14 2 1 29 - 1 36 2 1 51 - 4 2 22 2 4 1 21 - 7 2 50 4 1 19 - 6 5 44 5 3 28 1 6 45 1 2 14 - Olaszo.Ungarisch Historische Schule A Magyar Történelmi Iskolán résztvevők száma Total Teilnehmer sszesen Ort Helysz n davon Referent Ebbıl oktat % in Total sszesenbıl %-ban Vortr ge unter 30 Jahren 30 Øven aluliak Total aus Kontinent aus Land Total aus Kontinent aus Land Frauen fı vilÆgrØszbıl vilÆgrØszbıl orszÆgb l fı orszÆgb l nık Elhangzott elıadÆsok szÆma Szeged 1992 Tab 1993 124 178 3 4 4 2 4 3 3 4 4 4 11 13 10 12 15 15 9 13 12 13 20 28 19 12 16 18 21 21 21 25 3 4 4 2 1 1 2 1 4 1 7 7 6 7 4 5 3 6 12 5 61 65 58 38 67 57 69 62 26 63 72 66 78 70 72 79 81 68 15 79 24 41 23 10 15 16 16 23 20 23 Tapolca 1994 184 Tapolca 1995 186 Tapolca 1996 225 Tapolca 1997 298 Tapolca 1998 246 Tapolca 1999 289 Felsıır 2000 47 Szentendre 2001 294 Nach Ländern ./Italia 1 RomÆnia SvÆjc SvØdorszÆg Szeged SzlovÆkia SzlovØnia 20 5 3 23 - Tab Tapolca Thaif ld Ukrajna USA sszesen 3 124 65 1 1 3 178 68 1 1 184 1 82 1 2 186 70 1 3 225 72 1 3 298 4 76 1 246 113 ./Polan d 2 1 58 2 1 4 53 2 20 1 2 2 38 4 1 2 1 54 2 1 2 1 1 111 2 92 MagyarorszÆg NØmeto. 54 Seiten). ISBN 963 85274 3 9 15. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Kilencedik (Tapolcai) Magyar Ős- 114 . ISBN 963 85 274 4 7 11. (140 oldal. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Második (Komáromi) Övezeti Történésztalálkozó Előadásai és Iratai. ISBN 963 8465 00 X 5. (64 oldal) BudapestZürich. 1991. ISBN 963 02 8925 3. Írta a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület őstörténeti írói munkaközössége. jegyzőkönyv. ISBN 963 85274 5 5 14. ebből 50 oldal angol. Komárom-Komárno-Zürich. szimpla és dupla 9. Die Frühgeschichte der Ungarn. Magyarok Őstörténete. jegyzőkönyv. 1995. műsor).Publikationen des Ungarisch Historischen Vereins Zürich A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület eddig megjelent kiadványai 1. Csihák György: Beszélgetés népemmel a hazánkról. 1993. (152 oldal) Az előadások szövege. Összefoglaló áttekintés. 1994. (133 oldal) Kiegészítő tanulmányok a Tabi iskola előadásaihoz. ISBN 963 02 8926 1 2. (416 oldal) Az előadások szövege. Zürich-Budapest. ISBN 963 02 8926 2 3. 1992. Budapest-Zürich. (180 oldal) Az előadások szövege. 1994. 1990. Csihák György: A magyar parlamentarizmus ezer éve. Zürich. Zusammenfassung (Geschrieben von der Arbeitsgruppe des Ungarisch Historischen Vereins Zürich. műsor. műsor. (91 oldal) Összefoglaló áttekintés. 8 különféle. 1993. A Második (Zürichi) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. Budapest-Zürich. Budapest-Zürich. Budapest-Zürich. (119 oldal). műsor. 1994. francia és német nyelvű). jegyzőkönyv. ebből 60 oldal angol. (275 oldal. ISBN 963 85 274 12 12. második kiadás 1996. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Első (Szegedi) Magyar Történelmi Iskolájának Előadásai és Iratai. ISBN 963 02 8925 3 7. (48 oldal). (224 oldal) Az előadások szövege. 1993. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Második (Tabi) Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. Képeslapok magyar történelmi motívumokkal. ISBN 963 85274 2 0 13. Zürich. Első (Benidormi) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. ISBN 963 04 4112 8 8. Nagy Gyula: Az ellopott magyar őstörténet. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Első (Székelyudvarhelyi) Övezeti Történésztalálkozó Előadásai és Iratai. ZürichBudapest. ISBN 963 85274 6 3 4. 1995. műsor. Zürich. ISBN 963 04 4413 5 10. Zürich. jegyzőkönyv. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Harmadik (Tapolcai) Magyar Történelmi Iskolája Előadásai és Iratai. (153 oldal. 1994. az előadások szövege. Budapest. francia és német nyelvű). Magyar Történelmi Tanulmányok 1. Magyar Történelmi Tanulmányok 2. ISBN 1217 4629 6. 1994. jegyzőkönyv. (118 oldal) Az előadások szövege. ISBN 963 85684 7 X 28. (102 oldal) Budapest-Zürich 1999 23. Előszó: Claudió Caratsch Bern-Budapest. Budapest-Zürich. 1996. műsor. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Harmadik (Londoni) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. Csihák György: A magyar nemzet múltja « Szent István király életműve és a magyar államalapítás « A bambergi lovas « Sacra Regni Hungarici Corona és a magyar közjogi rendezés kérdései ma « Magyar . 1999. műsor. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Erdélyi Övezeti Történész- 115 . műsor. ISBN 963 85274 7 1 17. 1999. Magyarok és a Szent Galleni Apátság. (250 oldal) Tanulmány a magyar múltról. Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen. ISBN 963 85684 02 20. 1999. 1999. Csihák György: Válasz népem kérdéseire a hazánkról. Nagy Gyula: Az ellopott magyar őstörténet II. (188 oldal) Az előadások szövege.nép .A ZMTE tizenötéves 1985 . jegyzőkönyv. ISBN 963 85684 5 3 26. Csámpai Ottó: Nemzet és társadalom. műsor. 10 oldal angol-magyar-német-francia és orosz nyelvű őstörténeti fogalmak. 1999. ISBN 963 85684 3 7 (Közösen St. Budapest-Zürich. Honfoglalásunk és előzményei. Budapest-Zürich. (258 oldal) Az előadások szövege. (140 oldal) Az előadások szövege. 1996. Az előadások szövege. ISBN 963 85684 8 8 30. Germann Georg: Ungarisches im Bernischen Historischen Museum (mit Farbbildern). jegyzőkönyv. 1995. (143 oldal) Az előadások szövege. Budapest-Zürich. Budapest-Zürich. Bevezetés az etnoszociológiába. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Tizedik (Tapolcai) Magyar Őstörténeti Találkozó és Negyedik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. ISBN 963 85684 2 9 24. 1997. (152 oldal) Budapest-Zürich. Budapest-Zürich. 1996. (56 oldal) Budapest-Zürich. Gallen Kanton levéltárával) – Második kiadás: 2002. ISBN 963 85684 6 1 27.kisebbség. (94 oldal) Budapest-Zürich. jegyzőkönyv. Fünfzehn Jahre UHVZ . (50 oldal) ZürichBudapest. ISBN 963 85684 4 5 29. A tizenegyedik Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai (173 oldal). műsor. ISBN 963 85274 9 8 19. jegyzőkönyv. műsor.1999. 1996. (200 oldal) Budapest-Zürich. ISBN 963 85684 1 0 21. Gallen-Budapest. ISBN 963 7810 97 8 (Közösen a Szabadtér Kiadóval) 22. Keresztény egyházak és történelmi szerepük a Kárpát-medencében.történeti Találkozó Előadásai és Iratai. az ELTE-n rendezett nemzetközi konferencia előadásai. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Nyolcadik (Kaposvári) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. 1999. jegyzőkönyv. Kétnyelvű kiadvány a Magyar Nemzeti Múzeumban 1998-ban rendezett „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ című kiállítás alkalmával. jegyzőkönyv. Nagy Kálmán: A honfoglalás hadtörténete. jelenről és a jövőről. (151 oldal) Budapest. Csihák György: Ex Oriente Lux. 1998. Az előadások szövege. St. ISBN 963 85274 8 X 18. Az Ötödik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai (110 oldal). Csihák György: Dunhuang barlangképei és a Sánszi agyagkatonák néma üzenete a magyar műveltség gyökereiről. ISBN 963 86100 8 5 25. A Berni Történelmi Múzeum magyar emlékei (kétnyelvű kiadvány színes képekkel 44 oldal). ISBN 963 85274 1 2 16. 2000. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Tizenharmadik Magyar Őstörténeti Találkozója és Hetedik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. Budapest-Zürich. 2002. ISBN 963 86100 6 9 Tartalom: www. jegyzőkönyv.találkozói (1995-1999) Előadásai és Iratai. ISBN 963 86 100 0 X 34. Budapest-Zürich. műsor. (312 oldal) Az előadások szövege. 2001. Csihák György: Magyar nempolitikai írások (51 oldal) Budapest-Zürich. A honfoglalás és az 1848-1849-es magyarországi polgári forradalom és szabadságharc évfordulójára. 2002. jegyzőkönyv. 2000. ISBN 963 86100 50 32. Barabási László: Nemes Székely Nemzet – Csillagösvényen. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (Szentendre-2001) Tizenhatodik Magyar Őstörténeti Találkozó és Tizedik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. 2002. (Regény.hu (ZMTE) 116 . 2001. 112 oldal) Csiksomlyó-Budapest. január ISBN 963 86 100 7 7 35. (284 oldal) Budapest-Zürich. műsor. ISBN 963 86100 4 2 33. Kiadványaink tartalomjegyzéke – Vereinspublikationen mit Inhaltsübersicht (46 oldal) Zürich-Budapest. (382 oldal) Az előadások szövege. ISBN 963 85684 9 6 31.zmte. hu Az Egyesület által kiadott könyvek. a Magyar Köztársaság oktatási minisztere által T 300730-1676/1999 számon kiadott alapítási engedély és T 302460-780/1999 számon kiadott indítási engedély szerint. Takács Menyhért utca 5. ( & 7 00 36 (84) 525-212 Előkészületben Email: bookstab@matavnet. Három magyar történelmi iskola előadásai és iratai 2. ahol magyarok élnek vagy tanulnak Könyveink megvásárolhatók a Heraldika Kiadó könyvesboltjában 1113 Budapest. tehát mindenütt.hu Egyes példányok megrendelhetők: H-8660 Tab. A sárközi és a rozsnyói övezeti történésztalálkozó előadásai és iratai Kiadványaink megtalálhatók minden nagyobb magyarországi könyvtárban és további 70 ország 156 könyvtárában. Városi Könyvtár Ady Endre utca 5.In Vorbereitung 1. pedagógus továbbképzési program tankönyvei 117 . ( & 7 (1) 20-96-078 ) (20) 97-36-120 Email: heraldika@elender. Hét magyar őstörténeti találkozó előadásai és iratai 3. kiadáshoz Ergänzung zur Auflage 2 118 .Kiegészítés a 2. 119 . . Ennek konkrét. Freitag. mely vándorkiállítás formájában járja a világot. Übersetzung des Artikels in der Provinzzeitung “Hajdú-Bihari Napló” v. Kultur und Buchkunst der grosse Traditionen pflegenden Benediktiner Abtei St. könyvművészetével ismerkedhetnek meg a látogatók a Déri Múzeum kiállításán. Gallen kanton és Hajdú-Bihar megye együttműködése. a két határmneti régió termékeny. szakképzőiskola-igazgató. az apátsági levéltár igazgatója. harmonikus együttműködésének napjainkban jött el az ideje. a megyei közgyűlés elnöke ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Alex Oberholzer kormánytanácsos. A gazdag muzeális anyagot. s a kiállítás megnyitója a megyeházán tartott sajtótájékoztatón ki is fejtették. kultúrájával. 23. s a kapcsolatokat gazdasági téren is ki szeretnék építeni: márciusban gazdasági szakembereket várnak Magyarországra. 1998. 1998. Bruno Hufenus. közeli terveiről is hallottunk: a jövőben az Aranybika szakiskolájának szakácstanulói és egy St. Gallen und dem Komitat Hajdú-Bihar begann im Jahr 1992 auf dem Gebiet des Zivilschutzes. und der Vorsteher der Él és erősödik a “svájci kapcsolat” “Die schweizerische Beziehung” lebt und verstaerkt sich 120 . svájci delegáció kísérte Debrecenbe: az excellenciás úron kívül Bernhard Gasser kulturális és sajtótanácsos. címlap Debrecen (HBN) – A polgárvédelem területén kezdődött 1992-ben.Hajdú-Bihari Napló. s mely már négy kontinensen megfordult. Werner Vogler. csütörtökön délután Claudio Caratsch. Svájc rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. péntek. valamint Szilaj Pál. a polgárvédelmi osztály vezetője. január 23. Gallen-i szakképző diákjai cseretanulmányutakon vesznek részt. majd hamarosan közigazgatási szintre fejlődött. utoljára Stockholmban és Pekingben. erreichte bald die Verwaltungsebene. Titelseite Debrecen – Die Zusammenarbeit zwischen dem schweizerischen Kanton St. a két ország útjai a történelem folyamán többször keresztezték egymást (kalandozó őseink ezer évvel ezelőtt feldúlták az akkori apátságot). doch richtig zur Blüte kam sie auf dem Gebiet Kultur. melyet tegnap. 1. Két évvel ezelőtt a debreceni Kodály Kórus adott koncertet a svájci régióban. most pedig a nagymúltú St. Gallen-i bencés apátság történelmével. hogy bár a magyar és a svájci kapcsolatok nem mindig voltak problémamentesek. A delegáció tagjai valamennyien egyetértettek abban. die der ausserordentliche und bevollmächtige Botschafter der Schweiz. Gallen auf der Ausstellung im “Déri” Museum Debrecen. heute können sich die Besucher mit der Geschichte. ám igazán gyümölcsözővé a kulturális területen vált a svájci St. s Hajdú-Biharba. Vor 2 Jahren gab der Kodály-Chor von Debrecen Konzerte in der Schweiz. valamint Josef Gierig. Claudio Caratsch. und die Beziehungen Ungarn-Schweiz nicht immer problemlos waren (unsere Vorfahren zerstörten auf ihren Streifzügen die damalige Abtei vor 1000 Jahren). Ma már a kutatók többsége is kódexlapok és iniciálék másolatait tanulmányozza. donnerstag nachmittag eröffneten und den Interessenten empfahlen. Regierungsrat Alex Oberholzer. Magyar Hírlap. a borospincét és az egyetlen ott talált szerzetest megkímélték. 1998. a Nemzeti Múzeum munkatársa. waren sich alle Delegationsmitglieder darüber einig. anwesend. die Zeit für die fruchtbare und harmonische Zusammenarbeit zwischen den beiden Regionen heute gekommen ist. obwohl sich die Wege beider Länder im Laufe der Geschichte mehrmals gekreuzt haben. Werner Vogler. Der Ausbau der Beziehungen auf dem gebiet der Wirtschaft sind ebenfalls erwünscht: Im März werden in Ungarn und im Komitat Hajdú-Bihar Wirtschaftsexperten erwartet. Oroszország és Nyugat-Európa több városa után érkezett Budapestre. Ausser dem Botschafter waren der Botschaftsrat für Presse und Kultur. Bruno Hufenus. A Nemzeti Múzeumban a színes reprodukciók különleges megvilágítást kaptak. wurde von einer schweizischen Delegation nach Debrecen begleitet. Auch die Pläne für die Zukunft wurden genannt: Die Kochschüler der Fachschule von “Aranybika” und die Schüler einer schweizerischen Fachschule in St. sowie der Fachschuldirektor Josef Gerig. század közötti zsoltároskönyvlapok és a korabeli illusztrációk – köztük például különleges asztrológiai illusztrációk – és iniciálék látványértékéből.. péntek A kalandozó magyarok 926-ban. Das reiche museale Material. die anlässlich der Ausstellungseröffnung im Rathaus stattfand. dass. március 20. a VII.Vollversammlung des Komitats. Bernhard Gasser. és XI. mint portyázó eleink látogatása idején. Heribald atya a leírások szerint soha olyan jól nem szórakozott. der Leiter des Amtes für Zivilschutz. Ritoók Ágnes szerint a legendákkal ellentétben Magyarország és Szentgallen kapcsolatai egyáltalán nem voltak szorosak: a középkorban az utolsó biztos dátum 972. amikor Géza fejedelem követeket Szentgalleni kaland 121 . A kolostor kultúrtörténetét bemutató tárlat Kína. welches als Wanderausstellung in der Welt herumreist und bereits auf 4 Kontinenten war – zuletzt in Stockholm und Peking –. ami ezt követően ezer év alatt történt a bencés rend európai fellegvárában. Gallen werden inskünftig an gegenseitigen Studienreisen teilnehmen. Dél-Amerika. Wie auch auf der Pressekonferenz. A Szentgalleni Apátság kultúrája címmel holnap a Nemzeti Múzeumban megnyíló kiállítás elsősorban azt mutatja be. Pál Szilaj. mikor feldúlták a mai Svájc területén lévő szentgalleni kolostort. A világszerte sikert aratott vándorkiállítás tárgyai között egyetlen eredeti sincsen – magyarázza Ritoók Ágnes régész. Ez azonban semmit sem von le az elefántcsont könyvtáblák. dargelegt wurde. der Direktor des Stiftarchivs. Megnyitó beszédet mondott Claudio Caratsch. Mint említette: a kultúra akkor is erőket fogott össze. utalva azokra az ősi magyar kapcsolatokra. A részletes építészeti alaprajz tanúsága szerint egy igazán jó kolostorhoz külön álló kertészlakás. amelyeket Európa egyik legszebb és legnagyobb apátságával a honfoglalás időszakától számít a történelem. ám hűen idézik azt a kultúrát. hogy a svájciaknak ezer éven át fennáll a magyarok iránti érdeklődése.küldött Ottó német-római császárhoz. Több korról is említést tett. a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte. Kevésbé közismert. június 23. században az apátság olyan pont volt. A kiállítás egyik érdekessége az a 825 körül Szentgallenben készült alaprajz. hogy értékeket csak helyben maradással lehet teremteni. Szólt arról. A 10. Ásatások alapján ismert a Keszthelyen megnyílt a svájci apátság dokumentumkiállítása Szent Gallen és a magyarság 122 . hogy több mint fél évezreddel később Szentgallenben tanult Urlich Zwingli. majd későbbi fejlődésének menetét. ami ennek igazolásául szolgál. A tárlat idézi az apátság korai történetét. szentgalleni papot – aki később megkereszteli Gézát – kéri fel a misszióra. hogy a látnivalók az eredeti dokumentumok másolatai. hiszen Szent Gallen létének kétségtelenül szerepe lehetett őseink azon felismerésében. A császár Brúnó atyát. amint Szent Gallenben az apátság területén a látogató ma egy barokk világgal találja magát szemben. 1998. később pedig a keszthelyi Festetics-kastélyban látható. ahol a magyarok annak idején megfordultak. Szent Gallenbe való invitálással ajánlotta a látnivalókat az érdeklődők figyelmébe. Ez szerepet játszik abban. hittérítőket kérve. hogy Szent Gallen a magyar történelem szempontjából azért is fontos. A kiállítás bemutatja Szentgallen második. amelyben ma is megtekinthető az 1805-ben feloszlatott és 1823-ban püspökséggé alakított apátság.. A monumentális dokumentumtárlat megnyitójának vendégeit dr. vagyis azt az állapotot. barokk fénykorát. kedd Tegnap délután a Szent Galleni Apátság kultúrája címmel nyílt kiállítás a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. Bóday Pál Péter Zalai Hírlap. Czoma László. amely egy ideális – bencés rendház prototípusát ábrázolja. Az anyag maketten mutatja be. ami hajdan igen szerény falak közül indult el. Elmondta. libaudvar és gyógynövénykert is tartozik. a reformátori mozgalom egyik legjelentősebb ideológusa is. mert ott őrzik az ország első emlékeit. a Svájci Államszövetség magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. amely április 26-áig látható Budapesten. A svájci Pro Helvetia Alapítvány jóvoltából a Nemzeti Múzeumnak egyetlen fillérjébe sem került a kiállítás Magyarországra szállítása. Ezt követően a vándorkiállítás anyaga Sopronban. kolostortemplom alaprajza, s egyes maradványok engednek következtetni az épület hajdani kialakítására is. Teret szentel a bemutató a képzésnek, a tudomány művelésének. Különböző orvostudományi szövegek is fennmaradtak középkori kéziratokban. A késői középkorban Szent Gallenben a zenének különös jelentőséget tulajdonítottak, amely az istentiszteleteket szolgálta. Nagy számú kézirat tanúsítja, hogy a kolostorban intenzíven foglalkoztak zenével. A látnivalók betekintést engednek az írásbeliség alakulásába, miszerint Szent Gallen olyan íróműhely volt, amely a középkorban mennyiségileg és minőségileg is kiemelkedett; a jó állapotban fennmaradt emlékanyagban több egymást követő írásstílus is megfigyelhető. A könyvművészet virágzása a 9. és 10. században aranykorát élte – mindezt igen gazdag formavilág idézi, s jellemzi, hogy e művészeti ág a 9. század második felében elérte tökéletességét. A különlegesen értékes kéziratokat gyakran látták el gondosan díszített elefántcsont-táblával. Szent Gallen sokoldalú irodalmi alkotás színhelye volt. A Kastélymúzeumban augusztus végéig várja a látogatókat a rendkívül gazdag és értékes kiállítási anyag. H. Á. St. Galler Tagblatt, Samstag, 24. Juli 1999 Wenn Ungarn die St. Galler Dokumente über die Einfälle ihrer Vorfahren lesen, dann kommen sie zu verblüffenden Schlüssen. Zum Beispiel, dass ihr Säbeltanz erstmals in der Stiftsbibliothek bezeugt ist. Erstaunliche Ergebnisse eines ungarischen Kolloquiums über St. Galler Quellen Stammt der Säbeltanz aus St. Gallen? Ein Spiegel Ungarns St. Gallen hat bei den Ungarn einen besondern Klang. Die Geschichte vom Überfall auf das Kloster am 1. Mai 926 ist bekannt geblieben, vor allem auch die Tötung der Klausnerin Wiborada, die von zwei Ungarn erschlagen und als erste Frau in Rom offiziell heiliggesprochen wurde. St. Gallen ist für die Geschichte Ungarns darum wichtig, weil nirgends sonst die Einfälle ungarischer Truppen nach Mitteleuropa so eingehend geschildert werden wie in den Dokumenten des Gallusklosters. Unmittelbar nach dem Überfall auf das kloster und dem Abzug der Ungarn wurden die Ereignisse in den Chroniken festgehalten. Gut 70 Jahre später hat dann Eckehart IV. aus den Überlieferungen eine detailreiche Erzählung über die Schickalstage im Mai 926 verfasst. Die Universität Budapest hat die wanderausstellung “Die Kultur der Abtei St. Gallen” beim Schopf gepackt. Im März letzten Jahres fand eine wissenschaftliche Tagung zum Thema “Die Ungarn und die Abtei St. Gallen” statt. Die damals gehaltenen Referate sind eben als Broschüre, auf Ungarisch und Deutsch, erschienen. 123 Intakte Weinfässer Auf diesem Hintergrund liessen sich auch manche Widersprüche lösen, die in der Erzählung Eckeharts auftauchen. So wurden in St. Gallen lediglich ein paar Hütten, nicht aber die Kirche abgebrannt. Und noch weniger ins Bild brandschatzender Ungarn passt, dass sie zwei im Kloster aufgefundene Weinfässchen intakt zurückliessen, sehr zur Freude der Mönche, die nach ihrer Rückkehr aus der Fluchtburg einen Trosttrunk gut brauchen konnten. Keine Horden Solche Hinweise zeigen, dass es sich bei den ungarischen Eindringlingen nicht um die ungezügelten horden handelte, wie sie noch heute in den Geschichtsbüchern dargestellt werden. Vielmehr waren es Truppen mit offensichtlich kultureller Prägung und einer erstaunlichen Disziplin. Die Überfalle nach Mitteleuropa – so eine Hypothese des Kongresses – geschahen nicht aus blinder Zerstörungswut, sondern hatten das Ziel, mögliche Eroberungsgelüste von der ungarischen Heimat fernzuhalten: Angriff als prophylaktische Verteidigung. Der Narr und der Tanz Bei der Budapester tagung fielen den ungarischen Historikern num einige Züge an Eckeharts Geschichte besonders auf. Beim Nahen der Ungarn war ein einziger Mönch, Heribald, im Kloster zurückgebliben, der als “Narr” beschrieben wird. Dieser wurde von den Ungarn (aus Respekt vor seiner Narrheit?) verschont und konnte später den geflohenen Mönchen erzählen, wie sich die Ungarn im Kloster benommen hatten. Eindruck machte ihm ihre Ausgelassenheit: “Einige stiessen mit den Waffen aufeinander und zeigten, wie bewandert sie in der Waffenkunst waren.” Prof. István Fodor ist überzeugt, dass hier erstmals der berühmte ungarische Säbeltanz bezeugt ist. Kontrovers ist eine andere Schilderung Heribalds. Beim Raubzug durchs Kloster waren zwei Ungarn vom Dach der Kirche gestürtzt. Ihre Leichname wurden alsogleich unter der Klostertüre verbrannt. Ein rätselhafter Brauch, weil Feuerbestattung in Ungarn nicht bekannt war. Hatte es sich bei den Toten um verbündete Slawen gehandelt? Oder wollte man durch das Feuer (das vielleicht nur in der Fremde verwendet wurde) der Seele ihren Weg nach Hause öffnen? Quelle nur für andere? Die Ausstellung “Kultur der Abtei St. Gallen” reist um die ganze Welt. Und immer wieder gibt sie Anlass zu wissenschaftlichen Symposien. Das Beispiel aus Ungarn zeigt, mit welcher Aufmerksamkeit die St. Galler Quellen studiert und zum Sprudeln gebracht werden – nur ausserhalb der Gallusstadt? “Die Ungarn und die Abtei St. Gallen”, Herausgeber: Ungarisch Historischer Verein Zürich, Stiftsarchiv St. Gallen. Erhältlich im Buchhandel. 124 Die Ungarn und die Abtei St. Gallen – Magyarok és a Szent Galleni Apátság. Akten des wissenschaftlichen Kolloquiums an der Universität Eötvös Loránd Budapest vom 21. März 1998 anläßlich der Ausstellung “Die Kultur der Abtei St. Gallen” im Ungarischen Nationalmuseum (21.3.-30.4.1998), hg. von György J. Csihák und Werner Vogler, St. Gallen – Budapest 1999, Stiftsarchiv St. Gallen – Ungarisch Historischer Verein Zürich, 114 S., 12 Abb., ISBN 963-85684-3-7. – Werner Vogler, Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv (S. 13-27), zeigt auf, inwieweit sich der Überfall der Ungarn auf das Kloster St. Gallen vom Mai 926 als Zäsur in der urkundlichen Überlieferung niedergeschlagen hat, und verfolgt das Echo dieses Ereignisses im sog. Codex Turicensis der Annales Alemannici sowie im St. Galler Profeßbuch. – Karl Schmuki, Der Einfall der Ungarn in St. Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen (S. 28-38), geht den hsl. Quellen (Annalen, Ekkehards IV. Casus, die beiden Vitae sanctae Wiboradae) zum Ereignis nach und weist auf dessen Bebilerung in einer Abschrift des 15. Jh. (Cod. Sg. 602) hin. – Der Interpretation von Ekkehards berühmter Schilderung des auftritts der Ungarn in St. Gallen widmen sich István Fodor, Sankt Gallen und die Streifzüge der Ungarn (S. 39-49), István Erdélyi, Ein Wort zum Thema “Die Ungarn in St. Gallen” (S. 50-53), und György J. Csihák, Ein heidnischer Beitrag zum Thema “Die Ungarn in St. Gallen” (S. 63-68). Eine wichtige Rolle spielt in diesem drei Beiträgen die Deutung der von Ekkehard (Casus c. 53) geschilderten Verbrennung zweier toter Ungarn durch ihre Landsleute, wozu I. Fodor eine plausibel klingende neue Theorie (S. 41 f.) vorstellt. – Über das Tagungsthema im engeren Sinne hinaus führen die Beiträge von Miksa B. Bánhegyi, Sankt Gallen und Pannonhalma – zwei Bibliotheken (S. 54-57), und Walter Berschin, Die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn (S. 58-62). – Die im Band vereinigten sechs Beiträge sind jeweils in deutscher und ungarischer Sprache abgedruckt. H. St. Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte, 94. Jahrang, 2000 Deutsches Archiv DA 56/1 (2000) Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen / Magyarok és a Szent Galleni Apátság. Akten des wissenschaftlichen Kolloquiums an der Universität Eötvös Loránd Budapest vom 21. März 1998, hgg. von György J. Csihák und Werner Vogler, sankt Gallen; Stiftsarchiv / Budapest, 1999, 114 S., Abb. Die Nachrichten über die Ungarneinfälle ins süddeutsche Gebiet, vor allem über denjenigen ins Kloster St. Gallen von 926, ist nicht allein für die hiesige Landesgeschichte von Interesse, sondern in noch höherem Masse für die Geschichte der Ungarn selber, zu der aus jener Zeit sonst kaum schriftliche Quellen vorhanden sind. Die äusserlich unscheinbare Publikation, hinter der neben dem Stiftsarchiv St. Gallen auch der Ungarisch Historische Verein Zürich 125 dies anhand des St. Zürich Peter Stotz St. die Schonung des Narren Heribald und vor allem die Verbrennung der Leichen der beiden vom Turm gestürzten Ungarn: dies ein Vorgang. in den Ulrichsviten. steuert “Ein Wort zum Thema ‘Die Ungarn in Sankt Gallen’” bei. Gallen gelangten habe es sich um Slawen gehandelt. dies auf dem Hintergrund von deren älteren Vita. Professor für Lateinische Philologie des Mittelalters und der Neuzeit an der Universität Heidelberg. geht es um “die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn”. dazu bestimmt. einige Forschungspositionen zu relativieren. bei den nach St. Weiter befasst er sich mit dem Eintrag der Martyriums der Wiborada im St. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums. Csihák. je in deutscher und in ungarischer Sprache. – István Fodor. dem Ereignis in seinen ‘Casus sancti Galli’ widmet. ‘Annales Turicenses’ ab. Anzeiger. Galler Tagblatt. – Werner Vogler weist auf die “Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv” hin. – Von Karl Schmuki stammt der Beitrag “Der Einfall der Ungarn in Sankt Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen”. Dienstag. enthält. Juli 1999 126 .steht. Er macht eine Zäsur in der Dichte der sanktgallischen Urkundenproduktion nach 926 nahmhaft. Die Übersetzungen aus dem Ungarischen hätten sprachlich überarbeitet werden müssen. teils ungarischer Fachleute. Galler Professbuch. Bibliotheksdirektor der benediktinischen Erzabtei Pannonhalma. der mit den sonstigen Überlieferungen zunächst nicht zusammenzupassen scheint. sowie mit den Berichten über das Ende der Wiborada nach deren Viten. der nicht gar so viel hergibt. – Den Abschluss bildet “ein heidnischer beitrag zum Thema ‘Die Ungarn in Sankt Gallen’” von György J. schliesslich erwähnt er die kritischen Beischriften Ekkeharts IV. Bánhegyi. – Auch István Erdélyi. – In dem Beitrag von Walter Berschin. die Ekkehart IV. – Das Bändchen ist grosszügig mit Faksimiles und anderen Illustrationen versehen. – Miksa B. Direktor des Instituts für Geschichte an der Gáspár Károli Universität Budapest. den von ihm erwähnten Schwerttanz. danach bespricht er die Schilderung der Lechfeldschlacht in Gerhards Ulrichsvita. dem Präsidenten des eingangs genannten Geschichtsvereins: eine Causerie. untersucht in seinem Beitrag “Sankt Gallen und die Streifzäge der Ungarn” anhand von Ekkeharts Bericht die Taktik der Ungarn. unternimmt eine gegenüberstellende Präsentation von “Sankt Gallen und Pannonhalma – zwei Bibliotheken”. 6. Eingangs übt er Kritik an einer reisserisch verzerrenden Darstellung von Wiboradas Tod in einem neueren Gesichtswerk. mit den Kapiteln. die einzelne Forscher sogar zu der Annahme verleitete. Galler Bibliothekskataloges aus den 880er Jahren und eines die Bücher mit enthaltenden allgemeinen Inventars der ungarischen Erzabtei vom Jahre 1090: ein Vergleich. Auch brechen nach diesem Jahr die zeitgleichen Einträge in der sog. sieben Kurzreferate teils deutschsprachiger. Er befasst sich mit dem annalistischen Eintrag zu dem Überfall im Kapiteloffiziumsbuch. er beschäftigt sich ebenfalls mit der Erzählung von der Leichenverbrennung. Stiftsarchivar St. Mangen-St. Ungarisch Historischer Verein Zürich. Sie stammt aus dem Jahre 1281. Nach den Forschungen des bekannten ungarischen Mediävisten György Györffy gibt es auch Patrozinien des heiligen Gallus in Ungarn.. Galler Heiligen trägt. war bekannt. Interessantes Ein St. sagt Werner Vogler. Ausserdem wissen wir. Dessen Name ist erstmals schriftlich erwähnt in einer lateinischen Urkunde. Das ist weitgehend bekannt 127 . Sie lassen uns an die Quellen der süddeutschen und ostschweizerischen Geschichte. der Inklusnerin zu St. Heute heisst der Ort Szentgál. Csihák und Werner Vogler (Hrsg. Stiftsarchiv St. Einfach eine Veröffentlichung mehr über den Ungarneinfall und den Märtyrertod von Wiborada. Gallen in Ungarn! Schriften des Vereins für geschichte des Bodensees und Seiner Umgebung Selbstverlag des Bodenseegeschichtsvereins. ebenso St. Galler Klosteraustellung in Ungarn sind wir zudem auf ein Dorf gestossen. Gallen – Budapest 1999. 114 Seiten mit 17 Abb.): Die Ungarn und die Abtei St. Gallen“. die mit ihren Schautafeln und begleitender Literatur um die ganze Welt reist. die Ortschaft wird als „Villa Sancti Galli“ bezeichnet. Stiftsarchiv und Stiftsbibliothek von St. Gallen in der Steiermark gibt. Galler Klosterzellengründers tragen. St. einige in Italien. Gallen und Ausstellungsgestalter von „Die Kultur der Abtei St. Dass es ein österreichisches St. Gallen. Gallenkirch in Vorarlberg. Friedrichshafen Werner Vogel György J. Gallen sind wegen ihrer einzigartigen Zeugnisse literarischer und pragmatischer Schriftlichkeit berühmt. Es liegt nördlich des Plattensees. wie die Bürgermeisterin Irén Gombásné Légrádi mitteilt. Gallen. das Patrozinium des St. ja sogar der gesamten westeuropäischen Kultur vordringen. dass zahlreiche Kirchen von Deutschland bis nach Holland. . Gallen.Keine Angst vor Fussnoten „Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen“ ist eine schlicht gehaltene Broschüre übertitelt. Als Herausgeber der broschüre zeichnen: ungarisch Historischer Verein Zürich und Striftsarchiv St. 20. Str. Gallen. Anlässlich der Tournee der St. Magyarok és a Szent Galleni Apátság.. der ersten heiliggesprochenen frau und Patronin der Bibliotheken? „Es ist dies eine besonders interessante Publikation“. das den Namen des St. Grund dafür ist ein Überfall auf das Steinachkloster am 1. Strategie und Religionspraxis der frühen Ungarn. Die drei ungarischen Historiker István Fodor. So befindet sich in St. hat besonders in diesem Rahmen durchaus seinen Platz. Csihák interpretieren in ihren Beiträgen diese Quellen. In Ungarn selbst wird das jedem Kind in der Schule beigebracht. die beiden Viten der Wiborada von ca. Fodor wertet sie als Notlösung einer wandernden Truppe im Rahmen altungarischer Seelenvorstellungen. der bedauerlicherweise im Laufe des 16. Gallen« am 21. Galler Bibliothekskatalog den Handschriftenbestand des ausgehenden 11. Dass bei diesem Beitrag sicher auch eine Portion Patriotismus mit im Spiel war. Nun Hegen in einer übersichtlichen Publikation die sieben Referate vor. Gallen hat an einer Fassung 128 . zeigen die verschiedenen Interpretationen der in St. Gallens Handschriften und Urkunden auch über früheste Zeiten entfernterer Völker wertvollen Aufschluss geben. dass dem einzigen im Kloster zurückgebliebenen Mönch. Beide präsentieren die Quellen. nichts angetan wurde. Dass dabei gewisse Fragen kontrovers bleiben. Jahrhunderts festgehaltene Werke. Gallen erfolgten Feuerbestattung. Jahrhundert wieder erholt. die unter direktem Eindruck des Ereignisses abgefasst worden sein müssen. Dabei können St. im Laufe des 10. Fodor zieht auf dem Hintergrund seiner Kenntnisse ungarischer Geschichte interessante Rückschlüsse auf Lebensgewohnheiten. Der Bibliothekar der Erzabtei Pannonhalma. Das Bedürfnis nach einer Rückbesinnung auf die Quellenaussagen führte anlässlich der Eröffnung der Ausstellung »Die Kultur der Abtei St. werden alle Artikel in deutscher und ungarischer Fassung wiedergegeben. Das Stiftsarchiv verfügt über kurzgefasste Dokumente. Walter Berschin rapportiert die Informationen über die Ungarn in der Vita des Bischofs Ulrich von Augsburg. Gallen« in allen Erdteilen verbreitet. Ausgangspunkt und Fundament bilden die Beiträge von Stiftsarchivar Werner Vogler und Karl Schmuki. wissenschaftlichem Mitarbeiter an der Stiftsbibliothek St. Gallen mit dem Jahr 926 abbricht und sich erst im 13. Mai 926. von St. Selbst die dortige Geschichtsschreibung berichtet von wilden. März 1998 in Budapest zu einem Kolloquium an der dortigen Universität Eötvös Loránd. Ekkehard IV. Miksa B. Bánhegyi. stellt im Vergleich zum ältesten St. Jahrhunderts verlorenging. berichten eingehend vom Einfall. die vom Ungarneinfall Zeugnis ablegen. Es ist bemerkenswert. Erdélyi hingegen als Hinweis auf eine slawische Präsenz unter den Kriegern. und 11. abgefasst nach 1040. Gallen die dichteste Überlieferung über die Ungarn im 10. Jahrhundert. dass die reiche Urkundenüberlieferung in St. Csihák relativiert die Brutalität des Ungarneinfalls an der schlichten Tatsache. Jahrhunderts dieses bedeutendsten ungarischen Klosters vor. In der Stiftsbibliothek finden sich ausführlichere.und wird gegenwärtig durch die von Stiftsarchivar Werner Vogler organisierte Ausstellung »Die Kultur der Abtei St. Gallen. Um das Buch einer breiten Leserschaft zugänglich zu machen. 960 und 1075 vom Martyrium der Heiligen. barbarischen Reiterhorden. Die Casus Sancti Galli von Ekkehart IV. István Erdélyi und György J. Heribald. so die Annalen und ein Vermerk über das Martyrium der Inkluse Wiborada im Professbuch. 129 . 130 . 10. Sydney Informatio: www. Svájci Közérdekû Egyesület Kapcsolati cím Magyarországon Dr. Arany János u. Postfach 502 Postscheckkonto: Zürich 80 36214-1 (nur über Post/csak postán) Präsident/Elnök: Dr. Sárkány Kálmánné H-1053 Budapest. Hobart. Melbourne. Kolozsvár. Csihák Telefon: 0043/3352/31872 Ungarisch Historischer Verein Zürich Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Öffentliche Vorträge am zweiten Dienstag jeden Monats um 19 Uhr CH-8047 Zürich. Felsõõr/Oberwart. Telefon: 0041/1/3623303 Gemeinnütziger Verein. Marosvásárhely. Telefon: 0036/1/3116287 Tafelrunde/Asztaltársaság: Budapest.zmte. Winterthurerstrasse 135. György J.hu (ZMTE) Z RICHI MAGYAR T RT NELMI EGYES LET 131 . Papnövelde utca 3 Telefon: 0036/1/2667349 RICH Nyilvános elõadás minden hónap utolsó elõtti csütörtökjén 17 órakor H-1051 Budapest.TORISCHER INFO VERE IN Z UNGARISCH Sekretariat des Treffens zur Frühgeschichte der Ungarn Magyar Õstörténeti Találkozók Titkársága CH-8047 Zürich. 6 mûvészi munkatárs. CsihÆk I. 252 cikkíró. összesen 844 személy – az egész világról. Szerkesztése és kiadása költségeit a világban szétszóródott magyarok fedezték. 14 szaktanácsadó. 1998. egyetemes magyarság egyetlen. a Kárpát-medencébõl minden országból. 132 . magyar nyelven. II. III. Schweiz. közös alkotása az utóbbi évtizedekben. 12 lektor és a törzs 8 munkatársa végezte. Postfach 502 President: Dr.Encyclopaedia Hungarica Nemzeti SzemlØlet Magyar Lexikon Societ Storica Ungherese di Zurigo Associaci n Hist rica Hœngara de Z rich Association Historique Hongroise de Zurich CH-8047 Z rich. 1994. ISBN 0 9695894 0 9 ISBN 0 9695894 0 9 ISBN 0 9695894 2 5 ISBN 0 9695894 3 3 778 oldal 785 oldal 888 oldal 573 oldal A Calgaryban (Kanada) székelõ Lexikon Alapítvány készítette 1981-tõl 1998-ig. történelemírás és történelemoktatás. 1996. amelyben tovább él a nemzeti történelemkutatás. Gy rgy J. IV. Kizárólagos tulajdonosa 2001 óta a közérdekû Zürichi Magyar Történelmi Egyesület – amely svájci székhelyû és az egyetemes magyarság egyetlen olyan tudományos mûhelye. igazán nagyjelentõségû. A 15 milliónyi. 482 adatszolgáltató. A munkát 70 szerkesztõ. kötet kötet kötet kötet 1992.